Az ünnepeltek szakrális énekművészetük bemutatásával köszöntötték a győri közönséget, Nagy Koppány és Pánczél Kristóf zenészek közreműködésével, majd dr. Veres András megyéspüspök mondott köszöntőt. A kiállítást Tanai Guzorán Anna művésztanár nyitotta meg. A megnyitón elhangzottakat idézzük:

A kiállított művek méltó helyet kaptak. E térben az agyag, az üveg a művészek keze által átlényegül: a profánból szakrális üzenet lesz.

Petrás Mária csángó földműves szülők gyermekeként született Moldvában, Diószénben. 2001 óta Pomázon él, ahol saját műtermében dolgozik, alkot. Elsősorban figurális kerámiákat készít. Biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei elevenednek meg. Jellegzetes kerámiáit számtalan belföldi és külföldi kiállításon csodálhatták meg az érdeklődők. Énekhangját pedig ma már Budapesttől New Yorkig nagyon sok helyen ismerik. Petrás Mária elbeszélése szerint „abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot, böjttel és imádsággal. Mária erejével elmeszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként az egész világ elé tárni.”

A csángó magyarok benne váltak művésszé, de a csángó magyarok életét és kultúráját nem lehet elsajátítani, bele kell születni, bele kell nőni és benne kell élni. Alapja a megvallott, vállalt hit, a vallásos élet. Ők sohasem hagyták el a Szűzanyát, sohasem tagadták meg Jézus Krisztus intelmeit, s Istennel imádság és ének által buzgón igyekeztek kapcsolatba kerülni. A föld, amelyet a csángók szenteltek meg saját munkájukkal, verejtékükkel, művészettel, maga a csoda. Hogyne volna az, hiszen az égből Babba Mária, Szűz Mária tekint le az övéire. Aki a napot imával kezdte és imával fejezte be, az tudván tudta, hogy csupán porszem a világmindenségben. Az éltető erő a fölénk égsátrat borító Úrban van.

A művész vallomása ugyancsak megerősíti a hátország mint védőerő, mint kikezdhetetlen bástya fontosságát. Akkor annyira hívők voltak az emberek, nagyon tudtak kapcsolatban lenni Istennel. Ha valamit akartak, akkor addig imádkoztak, amíg megkapták. Vagy ha nem, akkor valami olyan választ kaptak, hogy akkor ez így volt, hogy legyen. És ezt olyan csodálatosnak tartom. Ezek a dolgok a legértékesebbek az életemben. Volt egy ilyen emberfeletti valami, amihez ők kapaszkodtak. És bennük volt az az emberfeletti. Mindezt az ima segítette.

Az itt kiállított máz nélküli vagy csupán kevés színt tartalmazó kerámiadomborműveinek a fókuszában is ez az ima jelenik meg. A szoptatós madonnákon, az ölben tartott sugaras kis Jézus, a napba öltözött Mária, Mária a kis Jézussal, Babba Mária munkáiban. A Petrás Mária szakrális kerámiáin megjelenő Mária mosolyog. Kéztartása a legősibb anyai mozdulatokat őrzi. A kisded Jézussal megjelenített Szűzanya nyugalma, szeretete, hite beragyogja a szemlélőt. A Babba Máriák a magyar hitvilág ősanya, majd Szűzanya-kultuszát élesztik újjá. Az Isten csendjét és a mi életünket őrző angyalok pedig a szeretet gyakorlására figyelmeztetnek. Minden szoborból, domborműből árad a szeretet, a gyengédség és a harmónia. Petrás Mária a porból és porszemekből varázsolt agyagszobraival és domborműveivel Isten világának üzeneteit kívánja közvetíteni. Munkássága megkerülhetetlen jelentőségű nemzetünk művészetében. Tematikájában, formavilágában, technikai jegyeiben egyedi és utánozhatatlan.

A Szűzanya tiszteletére megrendezett kiállítás ifjú alkotója Petrás Alina énekes, keramikus, aki Brassóban született. 2000 óta dolgozik és él Pomázon édesanyja, Petrás Mária műhelyében, akivel együtt alkotnak és tanulnak folyamatosan. 2002-ben nyílik első önálló kiállítása Budapesten, ezt követően pedig az ország különböző városaiban és külföldön rendez önálló és édesanyjával közös kiállításokat. Petrás Alina saját formanyelvének kialakításában természetes módon édesanyja útmutatása, tanítása volt a motiváló. Témáikban, megközelítéseikben azonban különböznek. Őt a kezdetektől a magyar motívumok, a jelképek világa foglalkoztatja: szereti az életfa, a tulipán, a napmotívumot mint jelképet, és érdekli a magyar mondavilág. Az itt kiállított munkáin nyomon követhetjük az ősi jelképeket, melyek harmóniát alkotnak a mester, Mária plasztikáival.

Petrás Mária és Petrás Alina vallásos és magyar művészete nem nélkülözheti a szépség mellett a bölcsességet sem, amely képes a művészet és a társadalom közötti lelki hasadást beforrasztani. A széthúzó, öntudatra éppen csak ébredező magyarságnak meg akarja mutatni, hogy a magyar művészet itt a felejtés hazájában mindig újjá tud születni, ha van alkotó magyar, aki feltámasztja és vannak művészetszerető magyarok, akik megértik, hogy a nemzeti művészet alkotásai nélkül nem lehet a házat otthonná, az országot hazává és a népet nemzetté nemesíteni.

Az ünnepséget a szentek közbenjárását kérve egy sajátos litánia zárta, valamint a Kyrie eleison eléneklése anya és lánya előadásában.

A 110 alkotást felsorakoztató tárlat szeptember 25-ig látogatható a Triangulum Galériában.

Molnár György művészetbarát,
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Mária erejével – Petrás Mária és Petrás Alina közös kiállítása a Triangulum Galériában

Molnár György fotói

45 kép