A francia főváros multikulturális 13. kerületében a klasszikus épületek találkoznak a modern felhőkarcolókkal. Ez Párizs fő kínai negyede ázsiai (kínai és vietnámi) élelmiszerboltokkal, egyszerű étkezdékkel, valamint luxuséttermekkel. Itt található például a nyitott könyv alakú toronyházak között a Francia Nemzeti Könyvtár (Bibliothèque François-Mitterrand). A Quai de la Gare népszerű zenés klubjai és a hajókon működő kávézók és bárok pedig vonzó célpontok az éjszakába nyúló szórakozásra vágyók számára. Az Avenue d’Ivry, az Avenue de Choisy, a Rue de la Pointe d’Ivry és a Boulevard Masséna által körbezárt „négyzetben” lévő, 15-20 emeletes panelházak egyikének teljes oldalfalán gigantikus, színpompás freskó díszeleg. Az új Mona Lisa című alkotást a kerület lakóinak megbízásából, a By Night Galériával együttműködve Okuda San Miguel festette.

A spanyol művész falfestményével a francia kultúra és Leonardo da Vinci mesterműve előtt kívánt tisztelegni, természetesen a témát a saját értelmezésében prezentálva. A tizenkilenc emeletes épületre több mint 450 szórófejes festékflakont felhasználva, kevesebb mint öt nap alatt festette meg Európa egyik leghatalmasabb, 50 méter magas és 15 méter széles falfestményét. (Képgaléria itt!) „Párizs városa és a Mona Lisa szorosan összekapcsolódik, így természetes volt a választás.” Az olaszul La Gioconda néven (is) ismert Leonardo-alkotás Okuda parafrázisában egy zebracsíkos hajjal és szivárványkockás arccal álló nőt ábrázol csillagfényes naplementében, madárral a vállán, kezében kézitáskával. A multikulturális figurát különböző típusú színes szövetek illusztrálják pöttyökkel, csíkokkal és csillagokkal, utalva a világ különböző részeire. A Mona Lisa interpretációkat állva eddig még nem láthattuk, így azonban most felfedezhetjük az alak testének többi részét görbe formákkal, szivárványos vízbe kényszerítve.

A nemzetközileg is ismert Okuda San Miguel (született Óscar San Miguel Erice) a spanyolországi Santanderben látta meg a napvilágot 1980-ban. A pszichedelikus univerzummal rendelkező, szürrealista festő és szobrász állatokat, koponyákat, vallási ikonográfiát és emberi alakokat ábrázoló, színes geometrikus minták stílusáról ismert. 1997 körül kezdett el graffitiket festeni a vasúti sínek mentén és szülővárosa elhagyott gyárépületeire. Miután 2007-ben a madridi Complutense Egyetemen képzőművészeti diplomát szerzett, stúdiójában saját alkotásokat készített, amelyek aztán New York-i, berlini, londoni és párizsi kiállításokhoz vezettek. 2009 körül kezdett szobrászattal is foglalkozni, két évvel később pedig már széles körben ismertté vált színes, gyakran háromszög alakú geometriai mintáival.

A művészeti kritikusok stílusát pop-szürrealizmusként sorolják be, a városi művészet egyértelmű utcai hatásával. 2017-ben a Graffiti Art Magazine a legelismertebb kortárs városi művészek között emlegette, akinek falfestményei láthatók épületeken és tárgyakon szerte a világon: Indiában, Maliban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Japánban, Chilében, Brazíliában, Peruban, Dél-Afrikában, Mexikóban, Kanadában, Marokkóban, Ukrajnában és Spanyolországban. Művei az egzisztencializmus ellentmondásaira, az élet értelmére és a kapitalizmus hamis szabadságára összpontosítanak, különös tekintettel a modernitás és emberi gyökereink közötti konfliktusra.

Szilvási Krisztián
Fotó: Butterfly Art News

Forrás: butterflyartnews.com, en.wikipedia.org, okudasanmiguel.com, streetartnews.net

A fotót a Butterfly Artnews.com engedélyével tesszük közzé.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Dan Kitchener: A Rainy Night in Tokyo (Camden, London)
2. rész: Bordalo II: Lince Ibérico (Parque das Nações, Lisszabon)
3. rész: Hunto & Mister Thoms: Connectivity Matters (Shoreditch, London)
4. rész: Claes Oldenburg és Coosje van Bruggen: Houseball (Mitte, Berlin)
5. rész: Tadas Šimkus és Žygimantas Amelynas: The Master – Wise Old Man (Kaunas, Litvánia)
6. rész: Bjørn Okholm Skaarup: Hippo Ballerina (Manhattan, New York)
7. rész: Robert Hannaford és Cam Scale: Wheat Bags to Sand Bags (Owen, Ausztrália)
8. rész: John McEwen: Weaving Fence and Horn (Calgary, Kanada)
9. rész: Hugo Lomas (Sfhir): The Golden Legend (Guarda, Portugália)
10. rész: Gillie and Marc: Dogman and Rabbitwoman with Coffee (London, Anglia)
11. rész: Karabo Poppy Moletsane: Soweto Towers (Soweto, Dél-Afrika)
12. rész: Pacita Abad: Alkaff Bridge (Szingapúr)
13. rész: Odeith: Carlos Paredes és Amália Rodrigues (Amadora, Portugália)
14. rész: Barry Flanagan: Hare in O'Connell Street (Dublin, Írország)