Fellner Jakab családi gyökerei Morvaországba nyúlnak vissza. Nikolsburgban született (a hely ma Csehországhoz tartozik Mikulov néven), iparos család gyermekeként. Nagyapja ács volt, édesapja, Fellner Ferenc (valószínűleg) kőművesmester. Korai éveiről nem sok mindent tudunk. Feltételezhetően csak elemi iskolai végzettséggel rendelkezett, nincs nyoma, hogy szakmai iskolákba járt volna.

1744 körül kőművesként tevékenykedett Komáromban, itt Kuttner Jakab építőmester irányításával dolgozott a komáromi vár helyreállításán. 1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. A tatai kapucinus templom és rendház volt az első sikerese munkája, mely szakmai körökben is elismerést szerzett. Megismerkedett Mikoviny Sámuel selmeci tanárral, aki kora egyik legjelesebb mérnöke volt. Szoros barátság alakult ki közöttük, Fellner Jakab szakmai fejlődését Mikoviny sokban segítette.

Tata az Esterházy-uradalomhoz tartozott, az építkezésekre a megbízásokat Galánthai Balogh Ferenc jószágkormányzó adta. Ő kérte fel Mikovinyt, hogy tervezze meg a tatai Esterházy-kastély átépítését. Az elkészített tervekkel Esterházy József nem volt elégedett, ezért Tatára hívta Anton Erhard Martinellit, aki megismerkedett Fellner Jakabbal, és megbízta, hogy készítse el a kastély átépítésének vázlattervét. A munka ekkor pénzügyi okokból nem valósult meg.

1748-ban jelentkezett a „kőműves és kőfaragó céhnél” mestervizsgára, ami sikerült is neki, és így már tekintélyes céhmester lett. 1750-ben kapott komoly megbízást Balogh Ferenctől a tatai „kiskastély” építésére, ami aztán a jószágkormányzó otthona lett. Az Esterházy-uradalomtól megbízásokat kapott több gazdasági épület tervezésére: vendéglőket, istállókat, birkaaklokat épített. Az 1750-es évek elején Tata környékén is dolgozott. Átalakította a nagyigmándi, a kocsi, a vértesszőlősi és a naszályi templomokat. Tatán is több megbízást kapott, neki köszönhető a városkép kialakulása: átépítette a Kálvária-kápolnát, számos malmot, az Öreg-tó partján paplakot, iskolát, vendéglőt épített. Nevéhez fűződik a tatai községháza és zsinagóga építése is.

1751-ben megismerkedett Anton Pilgram építőművésszel, aki megbízást kapott a tatai régi plébániatemplom újbóli felépítésére, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el. Megbízást kapott az Esterházy család cseklészi kastélyának, majd a Lamberg család móri kastélyának átépítésére. A Lamberg-kastély ma is Mór egyik büszkesége. Sokban hozzájárult Tata iparosodásához is: 1758-ban megkezdte a majolikagyár építését, a tatai pezsgőgyár kivitelezését, piarista rend társház építését.

Az 1760-as évek elején Esterházy Miklós gróf a vár lebontásával, és annak a helyére nagyszabású új kastély tervének az elkészítésével bízta meg Fellner Jakabot. A négy változatban kidolgozott terv megvalósítását részben a gróf halála (1765), részben a pénz hiánya hiúsította meg. A kastély végül 1776-ban nyerte el mai formáját. A műemlékegyüttesből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, melynek kéttornyú déli homlokzata az Öreg-tó partján álló Esterházy-sétányra néz. Kétoldalt kapukkal csatlakozik a szabálytalan udvart körülvevő udvarrészekhez. Nyugat felől az ún. „kiskastély” és a hozzá tartozó melléképületek karéja öleli körül. Ezek kapcsolták a kastélyhoz a jószágkormányzónak épített lakást. A kastély 1999-től évtizedekig üresen állt, és a Nemzeti Kastélyprogram, valamint a Nemzeti Várprogram keretében újult meg 2021-ben.

Esterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is, amely az egyik legnagyobb alkotása. Veszprémben még a nevéhez fűződik a Dubniczay-féle kanonoki ház létrehozása. 1764-ben uradalmi és egyházkerületi építész, vagyis „uradalmi kőművesmester” lett. Egerben a Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését vette át 1765-ben.

1762-ben került kapcsolatba Pápa városával. Két nagyobb építkezés fűződik nevéhez a városban: egyik a kórház, másik a pápai temető Kálvária-kápolnája a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Legnagyobb pápai alkotása a plébániatemplom. Fellner Jakab alkotásaival Győr-Moson-Sopron megyében is találkozhatunk. Legjelentősebb munkája a gyömörei római katolikus plébániatemplom. Bőnyrétalapon ő tervezte a tavon átívelő hidat, Gönyűn pedig 1765-ben javítást végzett a kocsmán.

Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott Tatán. 1780. december 12-én hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt római katolikus templom kriptájában. Segédjéből, Grossmann Józsefből az utóda lett, aki feleségül vette özvegyét, majd befejezte félbe maradt munkáit.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, Fellner László – Merényi László – Rudnyánszky Pál: Fellener Jakab. Budapest : Építésügyi Tájékoztató Központ Kft., 2002.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.