Fő műve a Budavári Palota és a Budavári Palotanegyed bővítése és átépítése volt (felújítása jelenleg is folyik a Nemzeti Hauszmann Program keretében). De a Műegyetem főépülete, a New York-palota, az Igazságügyi Palota (ma Néprajzi Múzeum) mind meghatározzák a főváros arculatát. Vidéken például a soproni leánylíceum, a Nádasdladányi kastély az Ősök csarnokával viselik az általa képviselt stílust.

Tanulmányait a Műegyetemen és a berlini Bauakademie-n végezte Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával, majd friss építészként bejárta Németországot, Franciaországot, valamint Itáliát. A magyarországi építészoktatás egyik megteremtője volt, aki több mint négy évtizeden át tanított a Műegyetemen, jelentős hatást gyakorolva a szakma következő nemzedékeire. A korszak sok hírnevessé vált építésze (Alpár Ignác, Lajta Béla, Komor Marcell) nyert magas szintű képzést „műhelyében”.

Bár a 19. század második felének akadémikus mestere volt, aki a kiegyezés utáni „boldog békeidők” főleg állami és főúri megbízásait teljesítette, mégpedig nagy szakmai hozzáértéssel, sőt újító szándékkal. Alkotásaiban a reneszánsz, majd neobarokk formáikon túl megjelentek a modern építészet csírái, új építőanyagok, új szerkezeti megoldások is. Amikor Ybl Miklós, aki a budavári királyi palota bővítési munkálatait bonyolította, váratlanul elhunyt, az építési bizottság elnöke, Podmaniczky Frigyes Hauszmannt terjesztette elő utódjául. Az építész pedig fontosnak tartotta, hogy a nagyszabású építkezés kapcsán, különösen annak díszítésében, elsősorban a magyar művészek jussanak megbízásokhoz, így fejlesztve ezzel az egész magyar művészetet. A bécsi udvar személyzete nyilván nem örült, hogy a Budavári Palotában magyarok készítették a berendezést, de még az étkészletet is. Ez a zseniális mester naplójából is kiderül, amelyet dédunokája, dr. Seidl Ambrus adatott ki 1997-ben.

Hauszmann nagy figyelmet szentelt az építés gazdaságosságára, ma talán úgy mondanánk, hogy szem előtt tartotta a költséghatékonyságot, a költségcsökkentő tényezőket. A terek nagy művészének tartották, amely utolsó nagy művénél, a Műegyetem főépületénél is megfigyelhető, a hangsúlyt a főbejáratra, az aulára és a lépcsőházakra helyezte. Több kórház készült jellemzően pavilonos megoldással (a Szent István kórház, az Erzsébet-kórház). Szakirodalmi munkássága is értékes.

A közügyekben aktív szerepet vállalt. Elnöke volt az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak, néhány évig a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, műszaki tanácsosa a Vörös Kereszt Egyletnek, igazgatósági tagja az Országos Központi Takarékpénztárnak, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Számos kitüntetésben részesült: Ferenc József-rend nagykeresztje, pro literis et artibus érdemjel, III. oszt. Vaskoronarend és belga Lipót-rend lovagja, Szombathely város díszpolgára, a Magyar Mérnök és Építész Egylet tiszteletbeli tagja, a Royal Institut of British Architectur, valamint a Vereinigung der im Reichsrat Vertretenen Königreiche und Laender tiszteletbeli levelező tagja, az Országos Iparegylet aranyérmese, az 1900. évi párizsi világkiállítás Grand Prix díjasa.

Nyugdíjba vonulását követően, 1913-ban alapítványt hozott létre a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára. 1918-ban IV. Károly király nemesi rangot adományozott számára, azután jött a Tanácsköztársaság, amikor lefoglalták a házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.

Élete utolsó éveit a Velencei-tó mellett épült vidéki házában töltötte, 1926 júliusában gyógyíthatatlan betegség következtében távozott a földi világból.

Említett naplójából az is kiderül, hogy gyerekként majdnem a Dunába veszett, és hogy középiskolás diákként még a színészet vonzotta, a fotózásért rajongott. Lehetett volna másként. Egy biztos, hogy mi magyarok sokat gazdagodtunk munkássága által!

SzaSzi

Forrás: epiteszforum.hu, mandiner.hu, www.mke.hu, nemzetihauszmannprogram.hu, szentistvanterem.hu, turul.info, epa.oszk.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép, 7. kép, 8. kép, 9. kép.