Az otthoni hangulatot tehát a lazaság és a humor állandó jelenléte jellemezte – ám a verstan és a műfordítás tudományának átadásában Romhányi József nem ismert tréfát. Nem csoda, hiszen a vicces rímhányó mindig is komolyan vette a munkáját. „Képzeld, Frédi, mi történt ma énvelem! – Ezt majd később életem, előbb jöjjön az élelem.” Bár a köztudatban a Flintstones című rajzfilm párbeszédei a legismertebbek, a költő a két kőkorszaki szaki – és még számtalan más Hannah-Barbera produkció – történetének fordításain túl elképesztő alkotásokat tett le az asztalra. A Nepp Józseffel és Ternovszky Bélával együtt alkotott Mézga család sorozat például sokkal több volt puszta szórakoztatásnál. Romhányi itt is – akárcsak Doktor Bubó kalandjainál – megtalálta a módját, hogy ironikus társadalomkritikát csempésszen az ártatlannak ható történetbe, így a felnőtteket nemcsak a szójátékokból adódó humor nyerte meg, hanem az azokban rejlő utalások is. „Sokszor megpróbáltam ellesni a titkait, megtanulni módszerét, felismerni fogásait, míg végül rájöttem, hogy lehetetlen. Zseniális asszociációs készsége volt; mintha más áramkörök működtek volna az agyában, mint nekünk, közönséges embereknek” – írta Nepp József arról az időszakról, amelyet az animációs filmek alkotása közben közös munkával töltöttek.

Egyik munkája a sok közül (Csokonai Nemzeti Színház Debrecen ©Minden jog fenntartva)

Romhányi azonban nemcsak a szavak mestere volt. A ciszterci szerzetesek iskolájában, ahol tanult, a latin és az ógörög nyelvek, valamint az irodalom mellett a zenét is megszerettették a diákokkal. Bár a költő már ebben az időszakban is írt humoros versikéket, hogy osztálytársait szórakoztassa, mégis zenei pályafutást tervezett. Egy kézsérülés miatt aztán meg kellett válnia a brácsától, ám sosem szűnt meg szívében a komolyzene iránti szeretet. A derű és humor iránti vonzódása pedig bármilyen körülmények között kitartott. Még 3 éves szovjet hadifogsága alatt is képes volt rímeket faragni kimerítő konyhai munkájáról: „Körülöttem füstös üstök: / készül a früstük! Izmaim már merevek / úgy kavarok-keverek / És sűrű cseppet izzadok / hogy hízzatok!” Hazatérése után hamar felfedezték tehetségét. Dramaturgként erősítette a Magyar Rádió csapatát, többek között része volt a Májusfa című, első magyar rádióoperett megalkotásában, amelyhez a fantasztikus Rutkay Éva és Darvas Iván is hangját adta. Később átigazolt a Magyar Televízióhoz, lánya erre az időszakra a Litera magazinnak adott interjújában így emlékezik: „Nem is tudom, miért vállalta el, körülbelül két évig volt a szórakoztató osztály élén, és nagyon nem szerette. Nehéz lett volna visszautasítani a felkérést, de konkrétan emlékszem, hogy a mentők hozták haza, annyira nem bírta a vele járó stresszt. Mondta nekünk, hogy ő az életben többé főnök nem lesz, mert nem tud senkit kirúgni, a szemébe mondani a másiknak, hogy rossz az, amit csinál. Nem volt ilyen alkat. Utálta. A Pannónia Filmstúdióban kapott feladat viszont abszolút szerelemmunka volt.”

Mézga Aladárt is neki köszönhetjük (Szendrői Közművelődési Központ és Könyvtár CC BY-NC-ND [részlet])

Romhányi tévés és rádiós munkái mellett számtalan magyar opera szövegkönyvét megírta, operalibrettókat fordított, és a Macskák című musical briliáns dalszövegeit is neki köszönhetően fújhatjuk magyarul. Pályafutásának végül egy agyvérzés vetett véget, mindössze 62 évesen. Vicces állatversei csak ezután kerültek könyv formájában az olvasók elé, és azóta is töretlen népszerűségnek örvendenek. S hogy még a humortalanságról is tudott humorosan írni, arra álljon itt egy kiváló példa a Szamárfülből.

Miért vihog a hiéna?

Vicceket mondott vihogva néha
potyaleshelyén hülyén a hiéna.
Aztán epedve ült hűlt dögért,
csak üldögélt,
remélve, a jópofaság
segít megtölteni hasát.
Majd rákezdte újra, hogy a nagyvadak
jutalmul valamit mégiscsak hagyjanak.
Az epét, a belet oda is dobálták,
hogy fogja be végre a mocskos pofáját.
Ez idő óta
az idióta
undok kis állat
kiadja magát humoristának…

Címlapkép: Romhányi a színpadon (jegy.hu)

Kecskés Nikoletta
Forrás: forumhungaricum.hu