Az 1990-es és a 2000-es évekkel ellentétben 2020-tól kezdődően nem a pénzügyi világ mozgatta manipulációk, hanem sokkal „kézelfoghatóbb” okok, mint a pandémia és a háború voltak azok a kiváltó tényezők, amelyek az éppen aktuális gazdasági válságot okozták. E tendenciát még erősíti a globalizálódás folyamata – a kölcsönös függés, valamint a termelési- és értékláncok –, amely miatt a különböző válságok egyre szélesebb körre, egyre több országra terjednek ki. A február 24-én kirobbant háború okozta válság hatásai és mértéke még messze nem ismertek, ami mindannyiunkat aggodalommal tölt el. Melyek lehetnek a válság lehetséges forgatókönyvei? Kik, mely országok szenvedik a legnagyobb hátrányokat? Meddig tarthatnak ki e válság hatásai? E kérdések mentén elemezte dr. Ferkelt Balázs a jelenlegi globális gazdasági helyzetképet. Az előadás egyben alkalmat nyújtott az MCC-be felvételizni kívánó hallgatók számára, hogy kérdéseikre választ kapjanak, illetve bepillantást nyerjenek az iskolarendszer működésébe.

A pénzügyi gazdasági válságok esetében általánosságban elmondható, hogy azok az USA-ból kiindulva átgyűrűznek az európai kontinensre. 1991-ben recesszió volt az USA-ban, majd a brit font és az olasz líra árfolyamesése következett be, közben a kelet-közép-európai rendszerváltó országokban zajlott a transzformációs válság is. A szintén az USA-ban kialakult 2008-2009-es világméretű pénzügyi és gazdasági válság az eurózónában és az EU-ban az egyes országok államadósságválsága miatt 2012-13-ban egy következő recessziót okozott. A 2020-as válság kiváltó oka kétségtelenül a Covid-19 pandémia és az annak következtében elrendelt lezárások (lockdown) voltak, de hozzá kell tenni, hogy 2019-re már jelentősen mérséklődött a világgazdaság és a világkereskedelem növekedési üteme. E válság közvetlen következményei az ellátási problémák, a globális értékláncok akadozása, az egészségügyi kiadások növekedése, az adóbevételek csökkenése, az infláció növekedése és a munkanélküliség növekedése voltak.

A jelenleg zajló energiaválság már 2020-ban elkezdődött, ám mértékét a február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború erőteljesen megnövelte. Maguk a háborús cselekmények és az Oroszországgal szemben hozott nemzetközi, ötkörös gazdaság szankciók hatásai hosszú távon is érvényesülni fognak, amely folyamat akár egy újabb világgazdasági válságot is előidézhet, komoly energia- és élelmiszerválsággal „karöltve”. Már az eddigi események alapján is tartósan magas inflációra és a korábban vártnál alacsonyabb növekedésre kell számítanunk, de egyben a termelési és szállítási értékláncok rövidülését is biztosra vehetjük.