A világ legrégebbi épülete

Hát ez csúcs! 41. rész – tmoni írása

gobekli-tepe-kortemplom

Törökország délkeleti részén, a Göbekli Tepe (Pocakos hegy) lelőhelyen találták meg a világ eddig ismert legrégebbi épületét, egy 12 ezer éves körtemplomot, melyet jóval a Stonehenge előtt hozott létre egy vadászközösség.

A helyet a hatvanas években fedezték fel amerikai és török régészek, de nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget neki. 1994-ben viszont Klaus Schmidt (1953-2014) német ős- és ókortörténész azonnal látta, hogy nagyon régi leletről van szó. 1995-ben el is kezdte az ásatást a Német Régészeti Intézet (DAI) és a közeli Şanlıurfa város múzeumának munkatársaival közösen. 2014-ben bekövetkezett halála után munkáját Lee Clare német régész folytatta. 2021-ben az Isztambuli Egyetem is csatlakozott a feltáráshoz Necmi Karul (1967) török őstörténész irányítása alatt. 2018-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította a lelőhelyet mint az ember alkotta monumentális építészet egyik első megnyilvánulását. A feltárás azóta is folyik.

gobekli-tepe-kortemplom

Már a talajfelszín alatt megmunkált kövekből készült oszlopok alkotta kört találtak, majd feltártak egy második, harmadik... sokadik kőkört is. Egy vizsgálat szerint legalább húsz kőgyűrűt rejt a talaj. A legnagyobb 17x25 méteres, de a geotechnikai felmérések szerint még ennél nagyobb építmények várnak feltárásra. Az oszlopok különböző méretűek, de hatalmasak – van köztük öt és fél méteres és 15 tonnás is –, és állatokat (emlősök, madarak, hüllők, ízeltlábúak) különböző stílusokban ábrázoló domborművekkel vannak díszítve, melyek valószínűleg szimbolikus jelentést hordoznak. A templom környékéről sok pattintott kőszerszám is előkerült, valamint néhány szobor is, ezek jelenleg a Şanlıurfa Múzeumban vannak kiállítva. Megtalálták az építkezéshez használt kőbányát is.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

Maga az építmény roppant egyszerű: a köröket gigantikus, laposra csiszolt kőpillérek és T alakot formázó mészkőtömbök alkotják, melyek karnyújtásnyira helyezkednek el egymástól, közöttük kőfal, középen két magasabb oszlop. A belső térben ülésre tervezett kőpadok találhatók. Egy szakrális épület, melyet minden valószínűség szerint társadalmuk hanyatlásakor hoztak létre még az újkőkorszak előtt, de hamarosan elvesztették jelentőségüket – betemették őket. Föléjük új, kisebb kört vagy köröket emeltek. Aztán azokat is betemették, és megint újat kezdtek… évszázadokon keresztül, egészen i. e. 8200-ig, akkor abbahagyták. Érdekes módon az újabb kőkörök egyre egyszerűbbek, kisebbek és kevésbé kidolgozottak lettek. Az biztos, hogy azért tudtak fennmaradni, mert betemették őket, és az is egyértelműnek tűnik, hogy ekkora munka lebonyolításához szervezettségre volt szükség, s ez arra utal, hogy az építő – valószínűleg vadászó-halászó-gyűjtögető – ősembereknek volt valamiféle társadalmuk.

gobekli-tepe-kortemplom

Schmidt úgy gondolta, hogy a T alakú oszlopok stilizált emberalakok, hiszen karuk, kezük, sőt ágyékkötővel fedett hasuk van, s a kör középpontja felé néznek, ahol valószínűleg a rituálék zajlottak. A megtalált faragások gyilkos állatokat (pl. skorpió, oroszlán, vadkan stb.) ábrázolnak, s elképzelhető, hogy az ő feladatuk volt az oszlopfigurák őrzése és védelme. Az építmény északi tájolása és kör alakja arra utal, hogy esetleg az égbolt megfigyelésével is kapcsolatban állt. Az biztos, hogy ezek a világ legrégebbi ismert monolitjai, egy komplexumot alkotnak, melyet Schmidt a világ első templomának nevezett.

gobekli-tepe-kortemplom

A Tel Aviv-i Egyetem és az Izrael Régészeti Igazgatóság közös, építészeti analízissel folytatott kutatásai megcáfolni látszanak azt a teóriát, miszerint az épületkomplexumot fokozatosan hozták létre az idők folyamán. Az új vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a monumentális építmény három óriási, körkörös struktúrából áll, amelyeket geometriailag összehangoltak, azaz egyetlen projekt keretében hozhatták létre. Amennyiben ez valóban így van, akkor egy szinte elképzelhetetlen mérnöki teljesítményről beszélhetünk 7000 évvel a gízai piramisok előtti időkből, amikor még nem voltak fémszerszámok.

gobekli-tepe-kortemplom

A Göbekli Tepe a kulturális és természeti javak védelméről szóló, 2863. sz. törvény védelme alatt áll, első fokú régészeti lelőhelyként vették nyilvántartásba. Kialakítottak a helyszínen egy látogatóközpontot és egy kilátóteraszt, valamint egy 4000 négyzetméteres acél tetőszerkezetet is emeltek fölé, hogy megvédje azt az időjárás viszontagságaitól. A további tervekben egy múzeum és egy régészeti park kialakítása szerepel, mely magába foglalja a turisztikai infrastruktúra széles körű fejlesztését is. Készült egy dokumentumfilm is az ősi leletről, mely elérhető az interneten.

tmoni

Fotógaléria: A világ legrégebbi épülete

16 kép

Forrás: angol, török és magyar Wikipédia, UNESCO World Heritage Convention, Life, National Geographic, Origo, SEEFest, Smithsonian Magazin, World History Encyclopedia, BBC, The Art Newspaper, Sumida Folyó Hídja Magazin, HeritageDaily

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

2022.04.12