Az emléktáblát Konok Tamás egyik műve alapján Horváth Ákos grafikusművész tervezte, kivitelezését Radek József, a Palatia Nyomda igazgatója támogatta, elhelyezése Rosta S. Csaba, nemzetközi szinten ismert kiváló építész aktív közreműködésével valósulhatott meg.

„Városunknak jó kapcsolódási pontjai vannak a modern művészetekkel. Gondoljunk csak a Vasilescu-, a Radnai- vagy a Kolozsvári-gyűjtemény értékeire. Konok Tamás (1930-2020) Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze alkotásaival tovább erősödhet a kortárs művészet szűkebb pátriánkban” – hangsúlyozta avató beszédében a műgyűjtőként is ismert Rechnitzer János.

A rendezvényre rengetegen voltak kíváncsiak a sajtó munkatársain kívül is, győri művészek, művészetbarátok, ismerősök. Külön figyelmet kapott Konok Marianne (Marianne Wolf), Konok Tamás özvegye, valamint a gyémántdiplomás dr. Niederland Vilmos, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház Belgyógyászati osztályának egykori főorvosa, Konok Tamás iskolatársa, osztálytársa.

Az avatást követően a Liszt Ferenc u. 10-ben, Rosta S. Csaba és zenekara által keltett kiváló hangulatot követően, szakmai program keretében emlékeztek meg Konok Tamás munkásságáról. Az alkotó győri ifjúságát N. Mészáros Júlia művészettörténész, a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány képviselője idézte fel:

„Az 1930-ban született Konok Tamás édesapja tősgyökeres győri értelmiségi volt. Békeidőben fotográfusként kereste a kenyerét, a második világháborúban pedig több fronton haditudósítóként dokumentálta a borzalmakat, amelyeket a magyar katonák átéltek. Fiának erős győri identitása volt, kamaszként a folyók városának sokszínű kultúrájából impulzusokat, inspirációkat kapott. Tamás a bencés gimnáziumban tanult – amivel párhuzamosan a konzervatóriumot is elvégezte. Művészi érzéke a rajzban és a zenében is megmutatkozott. de végül a festészetben találta meg a hivatását. A Győri Rajzszakkörben készült fel a Képzőművészeti Főiskolai felvételire, ahol mestere Bernáth Aurél volt. Nehezen indult  a pályára, a fővárosból vissza kellett jönnie Győrbe, a Textil-gyárban dekorációkat készített.

Kötődött szülővárosához, ám az 1956-os forradalom eltiprása után az emigrációt választotta. A párizsi művészvilágban teljesedett ki, a bohém francia fővárosban konstruktivista irányban alkotott képei szerte a világban rengeteg embert hódítottak meg. Önálló kiállítása nyílt többek közt New Yorkban, Hamburgban, Stockholmban és Los Angelesben is. Olyan legendás művészekkel állt kapcsolatban, mint Pablo Picasso vagy Joan Miró. Konok Tamás a rendszerváltást követően tért haza először Magyarországra. Budapesten élt, de szülővárosára, Győrre mindig szeretettel emlékezett. 2020-ban, kilencven éves korában, álmában érte a halál. Élete végéig aktív maradt.”

Dr. Niederland Vilmos, a régi barát pár humoros történetet elevenített fel Konok Tamással kapcsolatban, iskolás korukban átélt kalandjaikból. Rosta S. Csaba a teremben elhelyezett vetítővásznon mutatta be szemléletesen, milyen kapcsolódás lehetséges Konok konstruktív geometrikus művészete és az általa létrehozott modern építészeti alkotások között.

Molnár György művészetbarát, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Emléktábla-avatás Konok Tamásnak Győrben

Molnár György fotói

27 kép