Közép-Európa legszebb malma

Hát ez csúcs! 40. rész – SzaSzi írása

mumalom_1

Bács-Kiskun megye déli részén, Jánoshalmán található a Felsőbácskai Műmalom, amely középkori olasz várkastélyhoz hasonló külsejével egyedi látványosságnak számít. Az ipari műemlék épületet több leírás szerint Közép-Európa egyik legszebb malmának tartják.

Az 1904-1907 között épült malom tervezője ismeretlen, így talán soha nem derül fény arra a kérdésre, hogy miért igyekezett palotának „álcázni” az ipari üzemet. Az L alaprajzú, három emeletes malomépület építészetileg különleges stílusú. Ha nem látszanának későbbi toldalékai, a silótornyok, várkastélynak is gondolhatnánk. Északi homlokzatán rizalitot alkotó (épületek közepén vagy sarkain, a fal síkjából kiemelkedő, tagolt, általában gazdagon díszített homlokzatrész), hatemeletes torony emelkedik, amely valójában víztorony. A vakolt falfelületeken téglából kirakott dekoratív architektúra, tetején körbefutó kőcsipkék és tornyocskák, szemöldökös-könyöklős ablaksorok sokkal inkább emlékeztetnek egy a „boldog békeidőkben” divatos vidéki kúriára, mint ipari üzemre. Az utcai homlokzat azonban világosan egyértelművé teszi, hogy ez egy műmalom, megjelölve az építés évét is. Hogy miért műmalom? Így nevezzük azokat az épületeket, ahol malomkő helyett hengerek végzik az őrlést. Jelenleg is működik, mégpedig az 1920-as évekből származó eredeti berendezéssel (1956-os, 1985-ös és 2000-es felújításokkal).

mumalom_4

Azon kívül, hogy megcsodáljuk az épület szépségét, érdemes egy kis időutazást tennünk visszafelé a történelemben, mert a malom bizony sokat tudna mesélni nemcsak a helyről, a környékről, hanem Magyarország virágkoráról is. A kiegyezés után a nagy mennyiségű, minőségi gabona, a sok folyóvíz, a jó földrajzi helyzet és a magyar leleményesség együttese a világ élmezőnyébe helyezte malomiparunkat, hazánk legerősebb iparágát. Ki gondolná, hogy 1910-ben a Magyar Királyságnak épp akkora volt a malomipari kapacitása, mint az Amerikai Egyesült Államoknak? Odaát Minneapolis, Európában Budapest volt a malomipar fővárosa.

A magyaroknak mindig volt mit őrölni, több mint húszezer szél-, vízi- és szárazmalom készített lisztet a reformkor előtt is, a búzánk világszerte keresett termék volt. A malmok azonban erősen ki voltak szolgáltatva az időjárásnak. Ezen segített az iparosítás, a haladó szellemű, külföldet is megjárt, széles látókörű Széchenyi István gróf felismerése, hogy a rendszeres és kiszámítható őrlést gőzgéppel lehet biztosítani. Olyan berendezést képzelt el, amely kő helyett hengerszéken őröl. Elképzelése beleillett a folyamszabályozás, a gőzhajózás, a vasútépítés és a malomipar fejlesztésének sorába, összefüggéseibe. Nyugatról átvett eljárásokkal, számos fejlesztéssel és önálló találmánnyal a malomipar lett az iparfejlesztés zászlóvivője. A hengermalmok az állandó magas minőséggel messze a határokon túlra vitték a hazai malomkultúra jó hírét, fejlesztőleg hatottak a hazai gépgyártásra is. (Az első gőzmalmot Széchenyi István védnökségével létesítették Sopronban 1835-ben.) Fantasztikus, hogy a századfordulóra a magyar malomipar műszaki és technológiai felkészültsége a világ előtt járt, az ország őrlési kapacitása évente mintegy 7 millió tonna gabona feldolgozását tette lehetővé. (A termelés ekkor kb. 4–5 millió tonna között volt.) Sajnálatos, hogy a két világháború következtében a kapacitás kb. 60%-kal visszaesett, régi fényét nem nyerte vissza.

Az iparág Bács-Bodrog vármegyében volt a legjelentékenyebb, a vízi út következtében a fél ország forgalma Baján át bonyolódott, amit egy 1788-ban Pozsonyban megjelent német közgazdasági lexikon egyenesen Kis-Pestnek nevez. Ebből a forgalomból vette ki részét a Felsőbácskai Műmalom is, amelyet a világháború utáni bérlői vám- és kereskedelmi őrlésre újrahasznosítottak.

mumalom_3

A Jánoshalmára látogatók a műmalom mellett egy impozáns megjelenésű szélmalmot is találnak a községben. A Doktor-telepi népi műemléket Bognár Józsefné-féle szélmalomként is emlegetik egy gerendába vésett bejegyzés alapján, amely szerint 1892-ben épült. 1997 óta nem használják, szélvitorlái eltűntek, de eredeti eszközeivel, aszimmetrikus sátortetejével, csonka kúpra emlékeztető alakjával igazán különleges látványosság. Nem kelti bennünk sem egy várkastély illúzióját, sem másét. Annak látszik, ami valójában.

SzaSzi

Források: nqv.hu, funiq.hu, kitervezte.hu, egykor.hu, webchive.org

A kép a Wikimedia Commons gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép. A 4. kép, 5. kép közlését a szerző engedélyével tesszük (fotó: Vándor Imre Tamás).

2022.03.28