A prágai Strahov kolostor könyvtára

Csodálatos könyvtárak 14. rész – tmoni írása

strahov-kolostor-konyvtar

Gyönyörűek és különlegesek, egyetlen olvasni szerető embert sem hagynak hidegen, s bár napjainkban egyre több a digitális olvasnivaló, mindig szükség lesz rájuk, a könyvtárakra. Világszerte rengeteg van belőlük: lehetnek nagy múltú, patinás létesítmények, vagy a legmodernebb, már-már futurisztikus építmények – a könyveket szerető emberek otthon érezhetik magukat a falaik között. Sorozatunkban néhány valóban csodálatos, szemet gyönyörködtető bibliotékát mutatunk be – most a prágai Strahov kolostor könyvtárát.

A Hradzsin negyedben található kolostor akkor élte fénykorát, amikor 1143-ban premontrei szerzetesek telepedtek le itt. Azóta a cseh tudomány és oktatás fellegvára. A klastrom területén található két templom (Szent Rókus és Szűz Mária Mennybemenetele), egy galéria és az ország legnagyobb, több mint 800 éves szerzetesi könyvtára.

strahov-kolostor-konyvtar

A bibliotéka történetéről a 12. századi kezdetektől a 16. századig nem sokat tudunk. Az biztos, hogy 1258-ban nagy tűzvész volt, majd a 15. században huszita harcosok rongálták meg. Az apátság restaurátoraként számon tartott Johann Lohel apát (1549-1622) egy külön szárnyban építette fel az első, mára már szinte elfeledett könyvtártermet. Munkáját utódai, Kašpar Questenberg (1571-1640), Kryšpín Fuk (1585-1653) és Vincenc Makarius Frank (1617-1669)  folytatták, akik a könyvgyűjtemény építésének szentelték magukat, de az 1648-as svéd megszállás alatt ezekből sok elveszett. Jerome Hirnhaim (1637-1679) új, barokk könyvtártermet alapított 1671-1679-ben, melyben 5564 kötetet tároltak. Ez ma Teológia Terem néven ismert (a címlapképen), melynek ívelt plafonját barokk stukkókkal díszítette Giovanni Orsi (1634-1679) olasz építőművész. 1727-ben megnövelték a helyiség hosszát, de az új részt már Siard Nosecký (1693-1753) strahovi premontrei szerzetes festette ki. A faragott könyvespolcokon, valamint a földi és csillagászati gömbökön kívül egy könyvkerék (malomkerékhez hasonló szerkezet, amelynek lapátközei nyitott könyvek elhelyezésére alkalmas boxokat tartalmaznak) és több portré is található itt, valamint a Keresztelő Szent Jánosról készült késő gótikus faszobor. Jelenleg több mint 18.000 kötet látható az 1993-94-ben felújított teremben.

strahov-kolostor-konyvtar

A 32 m hosszú, 10 m széles, 14 m magas, galériás kialakítású Filozófia Termet 1792-94-ben építtette Václav Mayer (1734-1800). A munkálatokat Jan Ignácio Palliardi (1737-1821) építész vezette. Mennyezetét Franz Maulbertsch (1724-1796) osztrák festő Az emberiség spirituális fejlődése c. alkotása borítja. A díszes juharfa belsővel rendelkező helyiségben az eredetileg valamennyi tudományt egyesítő filozófia mellett a csillagászat, a matematika, a történelem, a filológia területéről is találhatók művek, melyek száma meghaladja a 42.000 darabot.

strahov-kolostor-konyvtar

A könyvtár megközelítőleg 200.000 kötetes állománnyal rendelkezik, amely magába foglal 1500 ősnyomtatványt és 3000 kéziratot is. A legrégebbi dokumentum egy a 9. századból származó evangélium, de sok magyar vonatkozású ritkaság is megtalálható.

A bibliotékában helyezkedik el az Érdekességek kabinetje (Wunderkammer) is, mely ritkaságokat, régészeti és természettudományi gyűjteményeket mutat be. 1798-ban vásárolták meg Karel Jan Eben báró hagyatékától.

Van egy dendrológiai könyvtár, vagy xilotéka is. A Karel z Hinterlagenu által 1825 körül készített 68 kötet közül mindegyik egy-egy fafajt dokumentál. A táblák az adott fából készültek, a latin és német feliratú gerincet zuzmós kéreg alkotja, belsejébe gyökerek, ágak, levelek, virágzatok, termések, ágak, vágások és néha még kártevők is kerültek.

Az ország legnagyobb kolostori könyvtára nemcsak a cseh tudomány fellegvára volt, de egész Európában híre ment. Sok fontos személyiség meglátogatta, például Horatio Nelson (1758-1805) admirális 1800-ban, vagy Ausztriai Mária Lujza (1791-1847), Napóleon felesége 1812-ben. Csehszlovákiában az 1950-es években felszámolták a szerzetesrendeket, így a Strahov-könyvtár a Cseh Irodalmi Múzeum része lett, a kommunizmus 1989-es bukása után azonban visszaadták a Premontrei Rendnek.

tmoni

Forrás: Prague Guide, a kolostor honlapja, Wikipedia (cseh), Prague.cz, Beyond the Lamp Post, The Next Crossing, Prága.eu, Világunk blog

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár
10. rész: A melki bencés apátság könyvtára
11. rész: A velencei Biblioteca Nazionale Marciana
12. rész: Az El Escorial kolostor királyi könyvtára
13. rész: A párizsi Sainte-Geneviève Könyvtár

2022.03.11