A világ legrégebbi hordozható órája

Hát ez csúcs! 35. rész – Szabados Éva írása

ora_1505

Azt nehéz lenne pontosan meghatározni, hogy melyik is a világ legrégebbi órája. Hiszen az emberiség már időtlen idők óta méri, ha nem is a perceket, de a napokat, hónapokat igen. Hordozható órát azonban úgy tűnik, még „csak” alig több mint 500 éve használunk. Vajon miben más a Pomander Watch 1505, mint a maiak? És mit tükröz ez a különbség az idő- és életfelfogásunkban?

Több forrás szerint a magántulajdonban lévő Pomander Watch 1505 a világ legrégebbi hordozható órája. Természetesen csak az a szerkezet nyerheti el a megtisztelő címet, amely még a mai napig is működik. Különlegessége, hogy ötvözi a keleti jelleget a német mérnökök technikai tudásával. Formája egy keleti illatszelencére hasonlít, ezért pomandernek is nevezik. Vajon milyen illata lehet az időnek? Peter Henlein feltaláló bizonyára sejtette, amikor ilyen formát adott a gyönyörű szerkezetnek, amit 1987-ben fedeztek fel újra egy londoni bolhapiacon. A reneszánsz életérzést sugárzó tárgy jelenlegi értéke 60-70 millió dollár.

A pomander (a francia pomme 'ambre szóból származik, németül Bisamapfel) keleti státuszszimbólum volt. Kifejezi az európaiak találkozását a Kelettel, a keleti illatokkal. Úgy tartották, hogy gyógyító és védő erővel bír. A pomander forma a középkorban terjedt el egész Európában. A városokban uralkodó rossz higiéniai viszonyok miatt is viselték, hisz a szelencében lévő illat (pl.: pézsma, ámbra, mirha, tömjén, fahéj) fertőtlenítő és szagtalanító hatású volt. Az orvosok egyébként egészen a 19. század elejéig úgy vélték, hogy a betegségek többségét a rossz levegő (miasma) okozza, így a pomander az aromaterápia őseként egyfajta egészségügyi védőeszköznek számított.

A Pomander Watch 1505 tartó része rézből készült, kívül aranyozott, belül pedig ezüstözött. A felújított sárgaréz lánckeréken kívül a teljes szerkezet vasból készült. Az óra kidolgozottsága és szimbolikus díszítése mintha azt a gondolatot is tükrözné, hogy az idő értékes kincsünk, melyet meg kell becsülnünk. Ha szemügyre vesszük, sok jelentést hordozó részletet találunk. Nyugat és Kelet, múlt és jövő találkozását fejezi ki, hogy az óra számlapjára belül római, kívül pedig arab számok vannak vésve. A szelence tetején egy ősi szimbólum: a saját farkába harapó kígyó (Uroboros) látható, az önmagába forduló, saját testét felemésztő és újjászülő idő szimbolikus ábrázolása, a világegyetem végtelenségének és az örök életnek a szimbóluma.

A babérlevelek a győzelem és a halhatatlanság szimbólumai. A Nap-motívum sokrétű jelentéssel bír, hiszen a vallási hagyományokat világszerte áthatja a szoláris szimbolika. Az isteni eredetű élet és fény megtestesítője, a halhatatlan Szellem ereje, az egyetemes igazság. Az élet, a halál és az újjászületés szimbóluma. Ciklusai időmérésünk meghatározója.

DVT ME FUGIENT AGNOSCAM R” – ez a latin felirat olvasható a reneszánszkori órán, amit enigmatikus időkapszulának is neveznek. A szöveget többféleképpen fordítják, az egyik változat szerint: „Az idő elszalad előlem, de az óra segít felismernem a megfelelő pillanatot.” Ez a különleges műalkotás egyik üzenete: igyekezzünk megragadni a száguldó időt. Sőt észrevenni a megfelelő pillanatot. Michael Ende ír Momó című meseregényében az egyedülálló csillagórákról:

Vannak a Föld forgásában ritka pillanatok (...), amikor megesik, hogy valamennyi dolog és lény, még a legtávolabbi csillagok is soha nem ismétlődő módon együttműködnek, úgyhogy olyasmi történhetik, ami se előtte, se utána soha nem. Sajnos az emberek általában nem értik, hogyan éljenek vele, így aztán a csillagórák észrevétlenül múlnak el. De ha akad valaki, aki érti, fölismeri őket, nagy dolgok esnek a világon.

Elnézve ezt a gyönyörű óraszerkezetet, el tudom képzelni, hogy segíthetett ráérezni e kiemelt pillanatokra. De mindenképp szép és méltó emlékeztetője a jelenlét fontosságának.

Szabados Éva

Forrás: wikipedia, the1505, Pál József – Újvári Edit: Szimbólumtár, Balassi K., 2001.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével ezen a linken található.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása
23. rész: Amikor a felsepretlen padló divat volt
24. rész: A világ legjobb könnyűzenei énekesei
25. rész: Burj Khalifa: A világ legmagasabb épülete
26. rész: Menjünk vendégségbe a Nádasdyakhoz!
27. rész: A könnyűzene történetének legjobb gitárosai
28. rész: A Föld legtisztább tava
29. rész: A könnyűzene történetének legjobb dobosai
30. rész: A világ leglátogatottabb temetője
31. rész: A világ legmagasabb hídja
32. rész: Vikingek öröksége: a heddali fakatedrális
33. rész: A világ (alighanem) legkeskenyebb ajtaja
34. rész: A világ legrégebbi színháza

2022.01.31