Vagy tucatszor is ostromolta a török


tatai-var1

1380 után Lackfi István várat emelt a tatai Öreg-tó partján, hogy aztán meggyilkolása után ezt az „L” alakú, lakótornyos épületet Zsigmond királyunk építtesse ki négyzet alakú, négy saroktornyos várkastéllyá. Olyanná, mint Diósgyőr.

Tata amúgy 1221-ben jelenik meg először az oklevelekben, ahogy a Vértesben, erre is a Csák nemzetség volt birtokban, hogy aztán Károly Róbert cserével megszerezze ezeket az ország szívében lévő fontos területeket. Amik értékesek voltak, ahogy a tatai várkastély is, ezért aztán Zsigmond 1426-ban, amikor már a császári trón felé kacsintgatott, 8000 forintért zálogba adta Rozgonyi Istvánnak. A családtól aztán Mátyás királyunk vette vissza a birtokot, és építtette, szépíttette tovább a várkastélyt. Amely Bonfini, az udvari történetíró szerint pompázatos lett, a csukában, pontyban gazdag Öreg-tó lefolyásán pedig kilenc vízimalom dolgozott. 1490-ben aztán Corvin János örököl itt is mindent, aki végül jó negyvenezer aranyakért más városokkal együtt kényszerűségből eladja Tatát is II. Ulászló királynak. Aki pedig szintén szívesen tartózkodik itt, ahol időközben a lengyel, a dán, a szerb és a bizánci uralkodók is megfordultak. 1520-ban II. Lajos a tatai várkastélyban fogadja II. Szulejmán hódolást követelő követét, Berhám csauszt, akit állítólag ki is végeztetett itt „arcátlanságáért”.

tatai-var2

A hatvanas években készült diaképen (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

És jön Mohács, a török portyázók pedig hamarosan eljutnak Tatára is, de ekkor még nem tudják elfoglalni. Ezután viszont vagy 15 alkalommal is megostromolják, legtöbbször sikerrel. Az 1543-as hadjárat során még nem szállják meg, így három év múlva magyar helyőrség van benne. 1551-ben aztán Kászim budai pasa venné be, de ez csak Hamza fehérvári bégnek sikerül 1558. május 17-én, éjszaka, mikor is a magyar őrséget mind egy szálig kardélre hányják. 1566-ban aztán Salm Miksa és Thury György palotai kapitány vette vissza, ami után nagy építkezésbe fogtak. Négy fülesbástyát terveztek, amiből 1572 és 1586 között csak három valósult meg, téglából. Aztán jött a 15 éves háború, és 1594-ben ismét törökké lett Tata. Majd három év múlva Pálffy Miklós itt próbálta ki a módszert, amivel aztán visszavette Győr várát is. Tehát Tatán robbantotta be először a várkaput „petárdával”, ami egy jókora vasalt ládának tűnik a metszeteken, nyilván robbanóanyaggal megtöltve.

tatai-var3

Fellner Jakab tatai kastélyterve vitorlás hajóval (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Tatát aztán Bocskai és Bethlen katonái is bírták, aztán III. Ferdinánd Csáky Lászlónak adta, és a család birtokában is maradt annak kihalásáig, 1697-ig. Közben 1883-ban a Bécs ellen induló Kara Musztafa hadai foglalták el és rombolták le úgy, hogy 1699-ben Bécs a lebontását fontolgatta. De aztán 1704-ben egy évre Bottyán János kurucai szállták meg, végül 1717-ben az udvar Krapf József udvari szállítónak adta el, akitől pedig 1727-ben a galántai ágból származó Esterházy József vette meg, és tette birtokközpontjává. Majd persze kastélyt is épített ide, így a maradék várból uradalmi épület, levéltár és raktár lett. Fellner Jakab még 1755-ben új hidat és főbejáratot épített hozzá, 1955-től pedig a Tatai Múzeumnak adott otthont az épület. Amit aztán Kuny Domokosról, a tatai fajanszgyár egykori vezetőjéről neveztek el.

Címlapkép: A vár Dobroszláv Lajos vízfestményén (Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum CC BY)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.12.26