Szerelmey Miklós Magyar hajdan és jelen élethű rajzolatokban

Érdekességek a győri könyvtár muzeális gyűjteményéből 40. rész – Ősze Mária írása

szerelmey-miklos-magyar-hajdan-es-jelen

Az egykoron Koroncón élő özv. Méhkerti Milkovich Zsigmondné, szül. Patkósteszéri Zámory Mária 1904-ben adományozta Győr városának a család több generációja által összegyűjtött, több ezer kötetből álló nyomtatot kéziratos könyveket, folyóiratokat, valamint térképeket egyaránt tartalmazó gyűjteményét. A dokumentumok sokfélesége, a különböző témakörökhöz tartozó kiadványok száma jól tükrözi az egyes családtagok eltérő érdeklődési területeit. A győri születésű Szerelmey Miklós litográfiáival illusztrált kötetek közül kettő is található a hagyatékban.

A Magyar hajdan és jelen élethű rajzolatokban magyarázó szöveggel című, magyar és német nyelvű kötet 1847 májusában jelent meg Pesten, a szövegrészt Beimel József nyomdász műhelyében nyomtatták ki, az illusztrációkat azonban Szerelmey Miklós kőnyomdájában készítették.

Az irodalmi rész a kor legjelesebb tudósainak és íróinak nevéhez fűződik, többek között Döbrentey Gábor, Horváth Mihály, Henszlmann Imre és Toldy Ferenc működtek közre. A képek ún. litográfiák, amelyet magyarul kőrajznak vagy kőnyomatnak is neveznek. A német Alois Senefelder (1771-1834) 1796-ban találta fel ezt a síknyomású nyomdai eljárást, amely tulajdonképpen „vonalas, árnyalt vagy színes rajz vagy kép sokszorosítása kőről”. Ez a nyomtatási mód gyorsan elterjedt. „Lényege az, hogy finoman csiszolt mészkőre zsiradéktartalmú krétával rajzolnak, amely a nyomdafestéket felveszi és nyomás alatt leadja, míg a mészkő vízzel kezelt, érintetlen része a nyomdafestékre érzéketlen. A krétát korom, viasz, szappan és faggyú keverékéből állítják elő, különböző keménységben. Nyomás előtt a festéket hengerrel viszik fel a kőlapra, s ezt minden lap nyomása előtt ismétlik”. Különböző típusai: tipolitográfia, amikor „fekete alapra rajzolják a képet és az üresen maradó helyet tűvel kikarcolják”, fotolitográfia, amikor „a fényképezést kombinálják a kőrajzzal”, valamint kőnyomásos cinkográfia, azaz „a követ cinklap pótolja”. A litográfia „népszerűségét a jó minőségű reprodukciók készítésének köszönhette, a fényképezés elterjedéséig elsősorban ezen a területen alkalmazták, továbbá „ezt az eljárást használták például sokáig plakátok nyomtatására” is.

Az illusztrációk Szerelmey könyvében színes, úgynevezett kromolitográfiák, amelyekhez annyi kő kellett, ahány színt használtak. A nyomásnál gondosan kellett azonban arra ügyelni, hogy „a különböző képsíkok pontosan egymásra essenek”. Ennek a könyvnek az illusztrációinak nyomtatása során Szerelmey volt az, aki elsőként alkalmazta Magyarországon a színes litográfia technikáját. Érdekesség, hogy további köteteiben „csak elvétve fordulnak elő színes nyomatok”.

Szerelmey (Lieb) Miklós mérnök, feltaláló és litográfus Nicolaus Carl Liebe néven 1802. július 3-án született Győrben. Bécsben végzett mérnöki tanulmányokat, majd Itáliában mérnökkari tisztként szolgált. Leszerelését követően az Egyesült Államokat és Kis-Ázsiát is bejárta, néhány évig Bécsben lakott. Egyes források szerint 1840-ben, más adatok szerint azonban csak 1844-ben költözött Pestre, ahol megnyitotta műkőnyomó intézetét, azaz nyomdáját.

A Magyar hajdan és jelen című munka kiadatását Szerelmey kezdeményezte, „történelmi nevezetességeket, történeti személyiségeket, társadalmi és néprajzi jellegzetességeket, valamit természeti jelenségeket kívánt minél szélesebb körben bemutatni”. Hiánypótlónak szánta a művet, ő maga az előszóban így fogalmazott: „a szeretett szülőföld ismerése minden honpolgárnak kötelessége, minden hazafinak sürgetős, mélyen érzett szüksége”. A kiadvány illusztrációi révén azonban „lényegében a színes litográfiai eljárások mintakönyve” lett.

A rajzolói, Kraus és Pracher nem voltak elég tehetségesek, rajzaik kevéssé sikerültek. Pracher a tájképeket, Kraus a néprajzi jellegű rajzokat csinálta, egy képet – Jászok és kunok főkapitánya címmel – pedig Szerelmey készített, talán az a legsikerültebb, de ez sem tökéletes. Szerelmey pl. „a ló ágaskodását nem tudja elég meggyőzően érzékeltetni, rajztudása nem kielégítő, de kolorizmusa, mozgalmas komponálása mégis egyik legjobb művévé avatja”.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Győri életrajzi lexikon; Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István; Magyar nagylexikon vonatkozó kötetei; Nagy Zoltán: A magyar litográfia története a XIX. században. Elérhetősége itt; wikipedia

Az Érdekességek a megyei könyvtár muzeális gyűjteményéből sorozat korábbi cikkei:
1. rész: Rézmetszes városképek a 17. századból
2. rész: Széchenyi István: Magyar játékszínrül
3. rész: A magyarok krónikája 1488-ból
4. rész: Titkos nyomdahelyű könyvek
5. rész: Nemzetkarakterológia a 19. század közepéről
6. rész: Orvosbotanikai könyvek a 18. század utolsó negyedéből
7. rész: A 200 éve elhunyt Sándor István emlékére
8. rész: Az egészségről közérthetően a 18. század végén
9. rész: Az egészségről közérthetően - prózában és versben - a 19. század elején
10. rész: Magyar tudósok az északi sarkkörön túl
11. rész: II. Pius pápa nyomtatott levelei 1481-ből
12. rész: Gyógyítás és orvosi tanácsok a 16. század legelején
13. rész: A magyar jakobinus mozgalom ítéletei
14. rész: Ecker János győri lokálpatrióta polgár kortörténeti naplói az 1847-1850 közötti évekből 1.
15. rész: Ecker János győri lokálpatrióta polgár kortörténeti naplói az 1847-1850 közötti évekből 2.
16. rész: Ecker János színházi naplói (1841-1849)
17. rész: Az Aurora irodalmi almanach (1822-1837) és az Aurora-pör (1833-1834)
18. rész: A Viczay-család hédervári éremgyűjteményének katalógusai
19. rész: A Pesti Nemzeti Teátrom felépítésének szükségességéről – hexameterben
20. rész: A fertődi Esterházy-kastély leírása 1784-ből
21. rész: Az oktatás szabályozása 1806-ban, azaz a II. Ratio Educationis
22. rész: Pezsgő a „szőlő égi nedve”, avagy pezsgőreklám 1830-ból
23. rész: II. József büntető törvénykönyve

24. rész: Protestáns Bibliák
25. rész: Protestáns segédkönyvek a Biblia tanulmányozásához
26. rész: A vallásgyakorlás könyvei: protestáns imádságoskönyvek
27. rész: A vallásgyakorlás könyvei: protestáns énekeskönyvek
28. rész: Győri és soproni nyomdák a reformáció szolgálatában
29. rész: Hitvitázó művek a reformáció szolgálatában
30. rész: Az ellenreformáció könyvei: a Trienti Zsinat dokumentumai
31. rész: Az ellenreformáció könyvei: katolikus vitairatok
32. rész: Az ellenreformáció könyvei: katolikus bibliák
33. rész: Márton István pápai professzor nyelvtankönyvei
34. rész: Súgó-, szerep- és cenzúrapéldányok, avagy színházi kéziratok
35. rész: Manuale chirurgicum, avagy az első magyar nyelvű sebészeti tankönyv
36. rész: Magyar nyelvű folyóiratok a 19. század első feléből 1. rész: 1806-tól a reformkorig
37. rész: Magyar nyelvű folyóiratok a 19. század első feléből 2. rész: A reformkor első politikai lapja, a Jelenkor
38. rész: Magyar nyelvű folyóiratok a 19. század első feléből 3. rész: Irodalmi divatlapok
39. rész: Közmondások gyűjteménye magyar nyelven 1794-ből

2021.12.17