Az itteni birtokközpont Csákváron volt, de a Csákok kapitányai ültek Gesztes mellett Csókakő, Csesznek és Bátorkő várában is. Károly Róbert, a Nápolyból jött király pedig érthető módon nem bízott meg a Csákokban, tehát a vértesi ágtól cserével elvette az ország szívében lévő váraikat. Az 1326-ban először említett Gesztes ekkoriban valószínűleg csak egy lakótorony és egy kőfallal kerített udvar volt, ahol a cselédeket és a katonákat elszállásolták. Nagy Lajos királyunk, aki felettébb kedvét lelte a vadászatban, le is bonttatta, és egy vadászkastélyt építtetett a helyére. Mert a Vértes tele volt vaddal, és Budáról nem is kellett olyan sokat lovagolni, hogy elérje az ember. Ekkoriban alakulhatott ki az épületek mai formája is: egy elnyúló téglalap alaprajz, amelyben középen egy kisebb udvart találunk lakóhelyiségekkel körülvéve. Természetesen ekkor is volt külső fal, és egy kaputornyot is raktak erre a biztonság kedvéért.

Amikor még rom volt (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND)

No de Zsigmond királyunk természetesen elzálogosította a vadászkastélyt is, mégpedig Frigyes brandenburgi őrgrófnak, aki egészen biztosan nem járt Berlin magasságából ide vadászni, hanem a birtok jövedelmeire volt csak kíváncsi. Ezeket élvezte Rozgonyi István is, amikor megkapta Habsburg Alberttől Gesztest. Majd az Ujlakiaké lett a terület, de az 1520-as években bírta azt Török Bálint is. Akit 1541-ben tüntetett el Szulejmán a politikai palettáról, de Gesztes alatt már 1529-ben megjelent az első rabló, fosztogató akindzsi csapat. A megerősített vadászkastélyt végül Vitány várával együtt 1543-ban adják fel a magyarok, de Salm Miksa generális már 1566-ban bevonul a kiürített várba. Amit egy esztendő múlva visszavesz a török. Aztán 1588-ban, egy ködös novemberi éjszakán Radics vajda töri rá a 60 fős török őrségre a kaput. Azok pedig meg is adják magukat szépen rendben, de Budáról mindjárt indul is Bécsbe egy tiltakozó levél, hogy a magyarok megszegték megint a békét. Így vissza kell adni a töröknek Gesztest, amit aztán csak Pálffy Miklós gróf és főkapitány vesz Tata után újra vissza majd 1597-ben. Három törököt talál a vitéz gróf a várban, akik robbantanának, de nem sikerül a terv. Így aztán 14 ágyúval és 46 puskával lesz gazdagabb a magyar sereg a felvett leltár szerint.

A menedékház avatása (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

De 1599-ben már megint a török ül Gesztes várában, ahonnan majd 1605-ben Bocskai hajdúi verik ki a „pogányt”. És meg is marad aztán magyar kézen a váracska, ahová Tatáról jár át váltásban az őrség. 1652-re olyan állapotba kerülnek a falak, hogy a kincstár kénytelen 400 forintot elkölteni a helyreállításra, hogy a török idők véget értével kidobott pénz legyen ez az összeg. Hiszen 1686 után Gesztes is feladat nélkül maradt, 1795-ben így már romként említik a várat egy összeírásban. A köveket a vár alatti falu építéséhez hordják el a tulajdonos, Esterházy József gróf engedélyével. Aki a majki kamanduli szerzetesközösség templomát, házacskáit is Gesztes külső falából építteti fel. A romokat az újkorban Rómer Flóris is felméri, majd a nyugati részéből 1932-ben a Munka Turista Egyesület épít menedékházat. Ez ugyan a II. világháborúban megsemmisül, de a 60-as évek elején felépül a várban egy 130 ágyas szálló, és hozzá étterem is. Amire állagromlás miatt 2013-ban kerül (remélhetőleg nem végleg) a lakat.

Címlapkép: vargesztes.hu

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu