A lapot 1946-ban Szent-Györgyi Albert alapította, és ő maga írta a bevezető cikket is. Első felelős szerkesztője Csűrös Zoltán vegyészmérnök volt. Bár arculata többször változott, de címe és a színvonalas ismeretterjesztésre való igénye mindmáig állandó jellegzetessége. 1994-ig a Hírlapkiadó gondozásában jelent meg, majd 2006-tól a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat adja ki.

Egy újság címoldala mindig meghatározó, fontos szerephez jutnak a képek. Szolgálhat egyfajta ízelítőül a tartalmára vonatkozólag, illetve a kor jellegzetes lenyomatát is tükrözheti. 1950-1952 között egyszerre két ÉT kiadás jelent meg hétről hétre: egy „üzemi” és egy „falusi” változat. Az előbbi címlapján kalapács, az utóbbién pedig egy sarló szerepelt. Szerencsére aztán 1953-ban, az akkori minimális politikai enyhülés már eltüntette a munkásmozgalmi jelképeket a borítóról. Na de mi újság a hátoldallal? A szerkesztők ügyesen felismerték az interaktivitás fontos szerepét. A reklámok és a hétköznapi tippek, trükkök mellett szerephez jutottak a különböző rejtvények, fejtörők. Manapság Kislexikon néven itt találhatja az olvasó mindazon személy, fogalom, idegen eredetű szó... stb. magyarázatát, melyeket a lap belsejében csillaggal jelöltek a szerkesztők. Ha már a szerkesztőknél tartunk, az első évfolyamainak elindítása óta mindig neves szakemberek dolgoztak rajta. Különböző tudományterületek széles látókörű, az ismeretátadás iránt is elhivatott szakértőivel rendszeresen üléseztek, megvitatták a következő lapszámok cikkeit. Volt idő, hogy több mint harmincan tevékenykedtek a szerkesztőbizottságban. Itt megemlíteném Öveges professzor nevét, aki a visszaemlékezés szerint rendszeresen mutatta be legújabb kísérleteit tagtársainak.

Az Élet és Tudomány első néhány száma a háború után újra magára találó, újjáépülő Magyarországot, időszerű népszokásokat, a parasztság életét, vagy éppen technikai újdonságokat vonultatott fel. Későbbiekben fő témái között szerepel az orvostudomány, a biológia, a régészet, a fizika, a néprajz, a vallástudomány és a csillagászat. Állandó rovatai (például: Első kézből, A tudomány világa) olvasmányos jelleggel, közérthetően és tömören mutatják be a világ legújabb tudományos eredményeit. Az újság legendás korszaka a ’70-es évek eleje volt, akkoriban 180.000 példányban jelent meg. De ne feledjük, ekkor még nem létezett internet, a Kossuth Rádióban hallható Rádiólexikon és „a tévében” (ekkor még egyetlen csatornája volt a Magyar Televíziónak, az MTV2 éppen kísérleti stádiumban járt) megtekinthető Delta mellett az Élet és Tudomány volt az érdeklődő közönség számára elérhető tudománynépszerűsítő tartalom.

A hetilap 75. születésnapjára egy új rovatot indítottak: 75-ös törzsasztal címmel. Ebben hétről hétre válogatnak az elmúlt hét és fél évtized mai szemmel nézve legizgalmasabb, legkülönlegesebb publikációiból. Az Élet és Tudomány 2006-ban elnyerte a Magyar Örökség Díjat, 2021-ben pedig a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, az SZTNH Millenniumi Díjjal ismerte el munkájukat.

MTK

Források: wikipedia.org, eletestudomany.hu és a lap facebook-oldala