Színtiszta, változatos téboly az irodalomban

Bartusz-Dobosi László Lélekszakadtak című kötetének bemutatója

bartusz-dobosi-laszlo

Kemény témát szabadított ki a mellkas előtt kereszteződő, karokat test mögé rögzítő kényszerzubbony fogságából Bartusz Dobosi-László a 20. Győri Könyvszalonon tizedik kötetének bemutatója során, melyet beszélgetőtársával, Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel, egyetemi docenssel boncolgatott az elmebeli károsodások tükrében és keresztmetszetében.

A tanár, író-újságíró, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész Bartusz-Dobosi László még mindig kihangsúlyozottan „balatoni ember”, de már két évtizede Pécsen él. Történelem, teológia és középiskolai tanári diplomával, valamint irodalomból doktorálva tizenegy könyvet tudhat eddig maga mögött. Korábban szerkesztett irodalmi folyóiratot, szerző és főmunkatárs volt különféle lapoknál, tanított, jelenleg pedig a Mathias Corvinus Collegium oktatója, aki előadásokat tart országszerte, illetve szervezőmunkát végez.

A Könyvszalonra a 2018-ban megjelent, majd 2020-ban második kiadást megért Lélekszakadtak – Téboly az irodalomban című kötettel érkezett a Kisfaludy Károly Könyvtár Muzeális Gyűjteményébe. A könyv alapja egy diákújságnak és az azt szerkesztő diákoknak köszönhető. A „téboly” volt tulajdonképpen a hívószó, amelyre először egy néhány oldalas írása született, majd ösztönzésre ez az univerzum szélesedett ki egy teljes kötetté. A komoly orvosi szakrészek kidolgozásához pszichiáteri szaklektort vett igénybe dr. Sárosi István személyében.

A Lélekszakadtak a szerző szerint valójában egy sűrítmény, olyan kiindulópontnak tekinthető munka, amely a benne felállított kategorizálás révén tovább mélyíthető és pontosítható tanulmány(ozás)okhoz vezetheti olvasóját. Az első csoportba olyan írókat, költőket, szerzőket sorol be, akik „normálisként” hol nyilvánvalóan, hol érintőlegesen foglalkoztak a mentális sérülésekkel, betegségekkel, kórképekkel. A második kategória azokat veszi számba, akik saját belső érintettségükön keresztül szóltak a témakörről, az utolsó nagy egységbe pedig azok kerültek, akik egészséges állapotukban szándékoltan nyúltak tudatmódosító szerekhez, hogy így próbálják meg kitágítani elméjük határait.

Bartusz-Dobosi László és a beszélgetést értően és élvezetesen kormányozó Fűzfa Balázs a könyvbemutató negyvenöt perce alatt további érdekességekre is kitértek mind a témával kapcsolatban, mind asszociációk katalizálta „kitekintések” mentén kalandozva, így élvezet volt a két irodalomtörténész eszmecseréjének figyelemmel követése.

Szilvási Krisztián
Fotó: Óbert Klára

2021.11.25