Először a tudományos szemle 41. kötetére került sor, amelynek első részében négy tanulmány található. A jelenlévő szerzők Bana József kérésére röviden ismertették írásaikat. Bagi Zoltán Péter történész, a városi levéltár főlevéltárosa A Győrbe rendelt oszmán had létszáma 1594 és 1598 között a Fuggerzeitungokban található bejegyzések alapján címmel írt tanulmánya úgy született meg, hogy a korabeli oszmán dokumentumok, iratok nem maradtak fenn isztambuli levéltárakban arról, hogy a fenti időszak alatt mekkora haderő állomásozott városunkban. Ezért a szerző más forrásokhoz fordult, annak járt utána, hogy a keresztény fél mit tudott arról, mekkora hadsereg volt Győrben ezen időszakban, hogyan változott annak nagysága, milyen volt ellátottsága.

Horváth József történésznek, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettesének fő szakterülete a végrendeletek kutatása. A kiskorú árvákról való gondoskodás a 17-18. századi Győrben címmel írt tanulmányában azt vizsgálta, hogyan szándékoztak elrendezni az örökhagyók kiskorú gyermekeik sorsát. Ez azért érdekes, mert Győrben különösen sokan maradtak még kiskorúként árvák.

Áldozó István történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának főlevéltárosa A győri Vagongyár mint hadiipari központ a második világháború alatt címmel írt tanulmányt. Ez a gyár a 2. világháború idején az egyik legjelentősebb és legkorszerűbb hadiipari üzemnek számított. A megrendelések széles spektrumon mozogtak, egyaránt ellátták a német és a magyar hadsereget. A töltényhüvelytől kezdve a terepjárón és harckocsin át egészen a repülőgépig sok mindent gyártottak itt, épp ezért vált a gyár és Győr az amerikai hadsereg által legjobban bombázott területek egyikévé. Érdekesség, hogy a tervezéssel foglalkozó, zsidó származású mérnök, Winkler Dezső annyira fontos személynek számított, hogy a Gestapo védelme alatt állt.

A negyedik tanulmányt Szatlóczki Gábor, keszthelyi helytörténész írta A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához címmel. A szerző nem vett részt az eseményen.

A kötet második része a Forrásközlések címet kapta. Vajk Borbála történész, a városi levéltár levéltárosa Győr Megyei Jogú Város Levéltárának középkori okleveleit adta közre. Bagi Zoltán Péter elárulta, hogy a győri levéltár amellett, hogy saját iratanyagát rendszeresen közzéteszi nyomtatott formában, fontos feladatának tekinti, hogy más, külföldi levéltárakban fellelhető, Győrre vonatkozó forrásokat is közöljön. E sort folytatja Francesco Mella kapitány négy levele Győr 1597. évi ostromáról, amelyek a Modenai Állami Levéltárból származnak. A bevezető tanulmányt követően olaszul és magyarul egyaránt olvashatók ezek az episztolák, és jegyzetapparátus is szerepel mellettük.

Perger Gyula néprajzkutató, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár munkatársa a megyei levéltár anyagából közli Imre László szilsárkányi nemesifjú, győri jogi akadémista perének válogatott és rövidített peranyagát Egy furcsa szerelmi história. Az utolsó győri nyilvános lefejezéshez vezető út története címmel. Az ügy nagy port kavart a maga idején, az ítélet nyomán 1820 nyarán történt meg az utolsó győri nyilvános lefejezés.

A Győri tanulmányok 42. kötete tulajdonképpen a 2016-ban megjelent 36. szám folytatása, amíg abban az 1. világháború első két évéhez kapcsolódó győri források kaptak helyet, addig ebben az 1917-re és 1918-ra vonatkozók. A kiadvány teljes címe Levéltári források Győr első világháborús éveiből 1917-1918. A kötetet szerkesztője Borbély Tamás történész, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér munkatársa ismertette.

A könyv Győr az első világháború utolsó két évében címet viselő bevezetővel indul. Habár hadi cselekmények nem zajlottak a városban és környékén, a háború eseményei és következményei Győr lakosságát is érintették, mivel a város többek között fontos hadiipari központnak számított, az infláció növekedése hatással volt például a hivatalnoki kar fizetésére, erdélyi menekültek jelentek meg a városban, vagy épp eltérő kulturális háttérrel rendelkező bosnyák haderő állomásozott itt, valamint a munkásmozgalom is megerősödőben volt.

A kiadványban összesen 54 forrást közölnek a városi levéltár anyagából, a hat tematikus fejezeten (Országos és helyi politikai közélet; Szociális viszonyok, társadalmi feszültség; Jótékonyság, segélyezés, egészségügy; Polgári menekültek Győrött; Háborús gazdálkodás és közellátás; Hadiipar) belül időrendbe rendezve.

Ősze Mária
Fotó: Óbert Klára