Kik is voltak azok az alkotók, akik ezen a versengésen megmérették magukat? Dér András Balázs Béla-díjas rendező, operatőr, Olt Tamás színművész, író, rendező, a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti igazgatója és Zakariás Zalán rendező, a Győri Nemzeti Színház művészeti vezetője.

A szervezők azonban ebben az évben kissé megújították a versenyt. A sorsolás péntek helyett már csütörtökön lezajlott a Könyvszalon sajtótájékoztatóján, amelyet a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében tartottak meg. Változást jelentett, hogy 2021-ben maguk a versenyző szerzők állították színpadra a cikk alapján született színdarabjukat. Az előre kijelölt csapatok helyett a versenyművekben szereplő színésznőket és színészeket ezúttal Werner Krisztina, a Kisalföld főszerkesztő-helyettese és dr. Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója húzták ki. A Kisalföld szalagcímei közül Az utolsó kalapos, Az üres villa íze, Fogas kérdések a doktor bácsihoz, Korán érkező babák, Roxy, a világutazó kutya, Időutazás Kazinczyval és a Nánási látja a tehetséget címek kerültek végül a kehelybe, melyek közül prof. dr. Dézsi Csaba András, Győr megyei jogú város polgármestere húzta ki a verseny alapjául szolgáló cikk címét. A versenyzőknek Szeghalmi Balázs Roxy, a világutazó kutya című írása nyomán kellett ihletet meríteniük drámájuk megírásához. A cikk a Győri Állatmenhelyről örökbe fogadott Roxyról és gazdájáról, Szórády Józsefről szól, akik négy másik barát társaságában az elmúlt évek során bejárták az Országos Kéktúra útvonalát, összesen 1100 kilométert tettek meg.

Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója a sorsoláskor elmondta, hogy a jól ismert társulati tagok mellett a győri közönség hat fiatal kaposvári színinövendékkel is megismerkedhet a versenydarabok előadása során, így mind a három színészi gárdát 2-2 tehetséges elsőéves hallgató erősítette a MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézetéből. A zsűri pedig egy új díjjal a legígéretesebb pályakezdő kategóriában közülük is jutalmazta a legjobbat. A színműveket a szerzők csütörtökön megírták, a próbák pénteken három helyszínen, a balett-teremben, a próbateremben és a padlásszínházban zajlottak. Szombaton pedig már a premiereket is megtartották.

A pandémia és a szigorú előírások ellenére nagy érdeklődés mellett, szinte teljes telt ház előtt mutatták be az elkészült drámákat a Könyvszalon második napjának estéjén. Először Agócs Judit színésznő a Szerelmes Shakespeare című színdarabból I. Erzsébet királynő jelmezében és alakjában lépett színpadra, nem kevesebbet állítva, hogy „az ő tiszteletére fog zajlani eme nemes versengés”. A filmes és színházi babonák szerint mi kell a sikerhez? – hangzott el a kérdés. Nem más, mint egy kutya, így a világot jelentő deszkákon üdvözölhettük magát Roxyt, a világjáró ebet és gazdáját, Szórády Józsefet is. A siker másik záloga, a gyermek sem maradhatott ki a sorból, így pár szó erejéig Agócs Judit tündérien aranyos kisfia is feltűnt a színpadon. Természetesen így a kezdet kezdetén már a nagy taps is garantált volt. Ezt követően lépett színre és vette át a szót az est házigazdájaként Huszár Dániel, a Győri Nemzeti Színház művészeti koordinátora. A rövid szereplést követően Roxy, az írók múzsája gazdájával együtt a nézőtéren helyet foglalva tekintette meg a három színdarabot, egyben azt is, hogyan ihlette meg története a versengő szerzőket.

Egykor volt boldogság túl az Óperencián, avagy „ahol vagyunk az az innen, ahová vágyunk, az a túl…”

Elsőként Olt Tamás művét láthatta a publikum. Személy szerint én magam nagyon kedvelem azt a megoldást, amikor a versenyző írónak van mersze elszakadni az újságcikk eredeti történetétől, és képes arra, hogy újrafogalmazza a történetet. Olt Tamás kétségkívül ilyen alkotónak bizonyult ezen az estén.

A színdarab zenével és egy árnyképként felsejlő férfialakkal indul. Majd egy szobában folytatódik a történet, ahol az ágyban egy idős hölgy (Bende Ildikó) fekszik annyira zaklatott állapotban, hogy unokáinak (Molnár Sarolta, Kurucz Dániel) orvost kell hozzá hívniuk. Időnként előadásában felcsendülnek A csárdáskirálynőből Kálmán Imre világhírű dallamának, a „Túl az Óperencián boldogok leszünk”-nek foszlányai. Hamarosan megjelenik az orvos (Posonyi Takács László), és azután érdeklődik, milyen zaj, hang, cselekedet vagy valami más váltotta ki a zaklatottságot. A kezdeti tanácstalanság után az egyik unoka rájön arra, hogy a Magyarországról származó óperenciás ládikából előkerülő Roxy, a világjáró kutya címmel megjelent írás dúlta fel a nagymamáját. Időközben az is kiderül, hogy a helyszín az Amerikai Egyesült Államok, az orvos pedig Lengyelországból került oda. Az injekciótól megnyugodott nagymama elkezdi mesélni életének eddig titkolt történetét, amely 1956-ban történt meg vele Magyarországon, konkrétan Budapesten. 

A háttérben a kivetítőn a korabeli Nagymező utcát és a Fővárosi Operettszínház épületét láthatjuk, miközben a fiatalok története is megelevenedik a színpadon. Ugyanis a fiatal Anna (Juhász Jázmin) édesapja tiltása ellenére elszökött otthonról, hogy megnézhesse A csárdáskirálynő előadását. A boldogságtól csak táncol és táncol a Nagymező utcán és a körúton, egészen addig, amíg egy ÁVÓ-s (Kurucz Dániel) el nem kezdi zaklatni. Gergő, az állatorvostan hallgató (Karácsony Gergely) kel védelmére, aki elhiteti az ÁVÓ-ssal, hogy kés van nála, és anatómiai ismeretei révén tisztában van azzal, hogyan szúrja azt a májába. A kihívott rendőr (Posonyi Takács László) ugyan kést nem talál, de pontosan tudja, hogyan alázza meg a jelenlévő urat és hölgyet, végül az ÁVÓ-s csúnyán megveri az egyetemista fiút.

A fiatalok életét és szerelmét az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei törik ketté, a kivetítőn megelevenednek a forradalom képkockái is. A leverést követően Anna édesapját elhurcolták és megölték, édesanyja is veszélyben forog. Gergő egyetlen kiutat lát, ha elszöknek Magyarországról. Egyedüli reményük Roxy, a világjáró kutya, aki egész Európát bejárta már, sőt a tengerentúlra is eljutott, de az utazások során folyamatosan rosszul van, végig csak hány. Egyetemi oktatója a fiatal Gergőt ajánlja be kezelőorvosnak, aki magával viheti a nyugati útra feleségét, egyben asszisztensét, Annát is. A fiatal lány nehezen veszi rá magát a szökésre, Gergőnek végül azonban sikerül rábeszélnie arra, hogy hajnalban találkozzanak, és elinduljanak egy szebb, közös jövő felé. Az 50-es évek Magyarországán kevés történet végződött jól, így Gergő sem kerülheti el a sorsát, szökés közben lelövik. Utolsó erejével még ellátja Annát tanácsokkal, hogyan kezelje az utazás során napi egy gyógyszerrel Roxy állandó rosszulléteit. A történetet már az idős Anna fejezi be Dorka unokájának, „volt egyszer nagyapátok előtt is egy férjem, noha papírunk nem volt arról a házasságról”. Az előadás egy hatásos záróképben végződik: az idős Anna lassan elindul a fényben álló fiatal Gergő felé, és végül találkoznak...

Ember és kutya szimbiózisa, avagy az emberi kapcsolatok leépülése

Másodikként Zakariás Zalán színdarabját láthatták a nézők. Jáger Andrást Fejszés Attila váltotta. Egy nappaliban indul a történet, ahol Józsi (Pörneczi Attila) épp hosszú interjút ad egy fiatal újságíró hölgynek (Sóvári-Fehér Anna) az ember és az állat harmonikus együttéléséről. A beszélgetésből az is kiderül, hogy Roxy már a második kutyája Józsinak, aki elmeséli, hogyan „találkoztak” egymással. Közben tacskója (Molnár Zsolt) ott van körülötte, látszódik, hogy gazdi és kutyája mennyire kötődnek egymáshoz. A feleség (Mózes Anita), akiről később kiderül, hogy csak élettársa Józsinak, próbálna időnként részt venni a beszélgetésben, de látszódik, hogy párjának hozzá nincs türelme, így ő szarkasztikus megjegyzésekkel követi az interjút. Józsi elárulja az újságírónak, hogy Roxy nem bírja a tévében látott híreket, annyira felzaklatja magát, hogy olyankor egész éjszaka nem alszanak, gazdája is átveszi tőle az idegeskedést. Ezért mindkettőjük nyugalma érdekében már csak újságot olvas. A kutya azonban rengeteget változott, a menhelyről kikerülve még minden bottól összerezzent, de a sok közös év tapasztalataiból tanulva már a kirándulásokkal azonosítja, így örül, mikor újra és újra előkerül.

Közben a barátok is beállítanak, Bandi (Fejszés Attila) és Kati (Szalai Katalin) új biciklivel, kerékpáros felszerelésben útra készen állnak. A cél, hogy négyesben eljussanak Nepálba, a buddhizmus bölcsőjébe. Józsi azonban velük sem foglalkozik, tovább adja interjúját. Arra a kérdésre, hogy van-e egyedi szokása a kutyának, Mézi, a feleség szarkasztikusan rávágja, „Igen, hogy lehugyozza a hátizsákot!” Kettejük konfliktusa is tovább fokozódik, Mézi igazából ki nem állhatja a kutyát, mert párját az érkezése óta semmi sem érdekli, sem ő, sem a barátaik. Józsi továbbra is szenvedélyes szeretettel beszél kutyusáról, bevallja, hogy „az évek során egyre többet költött rá, emberi kapcsolatai elsikkadtak, és párjával is elhidegültek egymástól. Roxy igazán hűséges és odaadó társa.”

Közben arra is fény derül, hogy Józsi nem is akarja, hogy Roxyval együtt csatlakozzanak a többiekhez a nepáli úton, hiába tettek bele a szervezésbe a többiek már rengeteg pénzt és energiát. Végül elárulja, hogy Nepálban „teljesen más a flóra és a fauna”, és ott vannak a vírusok is; addig nem indul el, amíg Roxyt nem tudja beoltatni. Bandi egy monológban összegzi filozófiai gondolatait egymás elfogadásának fontosságáról. Végül Roxy, a tacskó is megszólal, záró monológjában összefoglalja, mi is az élet értelme valójában.

Zakariás Zalán volt a három szerző közül az, aki az eredeti újságcikktől a legkevésbé szakadt el, annak mentén építette fel történetét, miközben számos ötlettel, érdekes megoldással bővítette ki. Nem lehet szó nélkül hagyni Molnár Zsolt, Roxy megformálójának alakítását sem. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ő vitte el a show-t, a nézőtérről fel-feltörő kuncogások igazolják, hogy az egész este legvidámabb pillanatai az ő nevéhez fűződnek.

Falak közé zárva, avagy vágy a szabad életre

A szünetet követően harmadikként Dér András abszurd elemeket sem nélkülöző darabját mutatták be. Eredetileg Mihályi Orsit sorsolták ebbe a csapatba, de őt Agócs Judit váltotta. Fejszés Attila pedig, Zakariás Zalán darabjában kapott nagyobb szerepe miatt, ebben az előadásban csak a végén, néma szereplőként lépett színre.

A történet egy zsúfolt szobában játszódik, ahol még egy pingpongasztal is helyet kapott, ide, ahogy lassan kiderült, egy család négy tagja szorult be. Papus (Rupnik Károly) régmúlt idők kamionsofőrje, aki a kornak megfelelően pontosan tudta, hogy melyik áruért mit lehetett épp cserébe szerezni, még a magyar trapper farmer is értékes cikknek bizonyult, a cserekereskedelem legvégső célja azonban a hordozható színes tévé volt. Valószínűleg nyugdíjas, aki édesapja urnáját őrizgeti és dédelgeti már régóta. Anyus (Agócs Judit), aki Papus második felesége, ki nem állhatja, ha így szólítják, tanárként dolgozik. Jóval fiatalabb férjénél, időnként még mostohafia is megkörnyékezi. Az a fiú, Norbi (Bródy Norbert), aki befektetési tanácsadóként home office-ban dolgozik, éppen emiatt a főnöke még éjjel fél háromkor is telefonálgat neki. A szobában űzött sportokkal (pingpong és szobabicikli) próbálja edzettségét megtartani. A család negyedik tagja Petra (Venyige Petra), a fiatal tanulólány. A pandémia miatt fél éve négy fal közé zárt család tagjai nagyon idegesek, kisebb-nagyobb konfliktusok borzolják tovább amúgy is pattanásig feszült idegrendszerüket. Majd mindannyian online vannak: Petrának így van zumba órája, Anyus fogadóórát tart, Norbi vérét pedig még mindig főnöke szívja. Papus azonban komoly tervet sző, amelyet családja segítségével akar végrehajtani. A zebegényi temetőben található sírboltban szeretné apja hamvait elhelyezni, de a kripta kinyitásáért komoly pénzeket kérnek. Ezért már felmérte a terepet, kimélyítette a réseket, és családja segítségével szeretné a hamvakat ezeken a réseken át bejuttatni a sírboltba. Ekkor csengetnek, és a szomszédban lakó lány (Csapó Borbála) jön át a családhoz, aki alkoholt is hoz magával, indulhatna éppenséggel egy közös buli is. Ennek ellenére továbbra is csak a konfliktusok eszkalálódnak.

A család tagjai azonban ekkor végre felfigyelnek a kivetítőn már addig is többször lejátszott filmre, amely Roxy, a világjáró kutya újabb kalandjait mutatja be. Miközben ők online kénytelenek életüket folytatni, Norbi home office-ban dolgozik, Petra Zoomon keresztül vesz részt óráin, Anyusnak így kell megpróbálnia tucatnyi kamasz figyelmét lekötni, Roxy még mindig szabadon utazhat, bárhová eljuthat, ahova akar, miközben Anyus már egy boltba menetelnek is örülni tudna… A féléves bezártságból fakadó őrület egészen odáig fajul, hogy felmerül az az ötlet is, hogy a nagypapa hamvait igazán ki lehetne szórni az erkélyről, annyira szépen szállnának onnan… A csengő újra megszólal, és egy kutyatulajdonos (Fejszés Attila) lép be a lakásba, hosszú pórázon vezetve ebét, és talán épp elhozza a család számára a bezártságból való olyannyira várt kiszabadulást…

A zsűri tagjai Gyöngyössy Katalin színművésznő, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja, Werner Krisztina és dr. Horváth Sándor Domonkos voltak. Miután meghozták döntésüket, és a nézők által leadott szavazatokat megszámolták, elkezdődött a díjkiosztó. A legjobb színésznő díját teljesen megérdemelten Mózes Anita kapta Zakariás Zalán színdarabjában játszott elhanyagolt élettárs szerepéért. A legjobb színész díját a drámai és megrázó alakítást nyújtó Karácsony Gergely érdemelte ki Olt Tamás darabjának főhőseként. Ugyanebben a drámában a fiatal Anna megformálásáért kapta Juhász Jázmin a legígéretesebb pályakezdő díját, valamint a félelmetes rendőrt életre keltő és a lengyel orvosként is színpadra lépő Posonyi Takács László polgármesteri különdíjban részesült. A háromtagú zsűri és a közönség tagjai is Olt Tamást és csapatát tartották a legjobbnak, így hozzájuk került a legjobb előadás díja és a közönségdíj is. Nem véletlenül tarolt ez az előadás a díjkiosztón. Talán nem túlzás azt állítani, hogy ezen az estén ez volt a legsikerültebb színdarab és a legkomplexebb színpadi megvalósítás is. A zenék használata, a vetített hátterek, a fények többféle alkalmazása erősítette az előadás során a közreműködő színészek egytől egyig emlékezetes alakításait. Bende Ildikót és Kurucz Dánielt semmiképp sem szabad kifelejteni, ők ketten díjat ugyan nem kaptak, de alakításaik nem maradtak el társaikétól.

A Győri Nemzeti Színház versenyben részt vevő társulata, kiegészülve a fiatal színinövendékekkel, a szerző-rendezők irányításával, valamint a teátrum teljes háttérstábjának heroikus munkájával ismételten rekordidőn belül állított színpadra három újdonsült drámát. Köszönet az alkotóknak, a színészeknek és valamennyi közreműködőnek a remek estéért!

Ősze Mária
Fotók: Nagy-Benczey Viktor

Fotógaléria: Kortárs drámajáték a 20. Győri Könyvszalonon

Nagy-Benczey Viktor fotói

82 kép