Az elbeszélések közös szála Etelka néni, a Képzeletbeli házban pedig a valóságban sokak által sokszor gondolt, de soha ki nem mondott történetek öltenek testet extrém „végzetek” formájában. Herczeg Szonja közel 20 éve dolgozik újságíróként, munkája során fokozatosan ébredt rá arra, hogy igazából az átlagéletek foglalkoztatják, nem a kivételes személyiségek. Ha a kötet sztorijairól lehántjuk a valójában ugyancsak morbid, horrorisztikus végkifejleteket, sokan talán éppen ezért magukra is ismerhetnek a szereplők sorsaiban. A novellák szövegei szándékoltan maradnak „nyitva”, sokféle kifutás születhet meg a továbbgondolások és a fantázia-lehetőségek terén, mert arra törekszik, hogy az olvasóban értelmi-érzelmi mozgolódást katalizáljon.

Az apró, rövid, 2-3 oldalas „szociomorzsák” keretének (gangos ház, Etelka néni) ötlete egy olvasótól érkezett, de az írások ugyanúgy születtek, ahogyan azok tőle szoktak: egy megfogalmazott mondatból teljesedtek ki rendkívül rövid idő, nagyjából fél óra alatt. Herczeg Szonja hobbiként áll az íráshoz, nem pihentet, szerkeszt át többször vagy rágódik vég nélkül a részleteken, ezért nem is tekinti magát írónak. Éppen ezért pénzt keresni sem kíván szépírói tevékenységével, a honoráriumokat rendre jótékony célokra ajánlja fel. Pedig termékeny szerzőnek számít, ír a Nők Lapja Cafénak, podcastja is van, illetve egyéb (lélek)segítő tevékenységeket szintén végez.

Szilvási Krisztián
Fotó: Vas Balázs