A bencés kolostorban több mint 9 évszázada élnek szerzetesek, és azóta látják el feladataikat, melyek közül az egyik legfontosabb az oktatás. Magát az épületet többször is átépítették, míg az osztrák barokk egyik legnagyobb és legszebb építménye nem lett.

Mivel a tanítás a rend egyik alaptevékenysége, nem lehet csodálkozni azon, hogy a templom után a könyvtár az épületkomlexum legfontosabb része. A melki bibliotéka (Stiftsbibliothek Melk) 12 helyiséget mondhat magáénak, ebből kettő főterem, melyek mennyezetét Paul Troger (1698-1762) rokokó festőművész 1731-32-ben festett freskói díszítik.

A nagyobb terem mennyezetfestménye a hit allegóriája. A központi nőalak a hétpecsétes könyvet, az apokalipszis bárányát és egy galambot ábrázoló pajzsot tart a kezében. Körülötte angyalok csoportjai, ők a négy fő erényt – a bölcsességet, az igazságot, a bátorságot és a mértékletességet – testesítik meg, míg a négy faszobor a négy tudományt – a teológiát, a jogot, az orvostudományt és a fizikát – jelképezi.

A polcok intarziaberakásosak, a könyvek borítói egységesek, aranybarnák. A felső szinten két – nem nyilvános – olvasóterem található, melyek freskói Johann Bergl (1718 v. 1719-1789) alkotásai. A bámulatos könyvtár ihlette Umberto Eco A rózsa neve című regényét, melynek egyik főszereplője Adso von Melk. Itt készültek a Pannonhalmi Főapátság 16. századi liturgikus könyvei, s a két intézmény között ma is szoros kapcsolat áll fenn.

A barokk művészet e szépséges bibliotékájában – a kor szokásainak megfelelően – a gyönyörű freskókon és a remekművű polcozaton kívül korabeli földgömbök és egy teleszkóp is található. Plusz látványosságként pedig egy rendkívül látványos, lenyűgöző csigalépcső vezet a templomba.

Könyvállománya összesen mintegy 100.000 kötet, melyből 1888 kézirat – a legrégebbiek a 9. századból származnak, de van egy 10-11. századi Vergilius-másolat, valamint egy 13. századi Nibelung-töredék is. A gyűjteményben csodás ritkaságok találhatók: 798 ősnyomtatvány (15. század) és 1470 antikva (16. század), valamint 30 kötetnyi, 1700 előttről származó hungarica. 4500 mű a 17., 18.000 a 18. és 31.150 a 19. századból származik.

A korabeli Buda várának ábrázolása a Schedel kódexben (1493)

A nagy könyvtárteremben 16.000 téma szerint csoportosított kötetet helyeztek el a gyönyörű polcokon: bibliakiadások, teológia, jog, földrajz és csillagászat, történelem, barokk lexikonok. Néhány érdekesség ki van állítva, hogy közelebbről is szemügyre lehessen venni őket, mint például az Anton Koberger által 1493-ban nyomtatott Schedel kódex (Liber Chronicarum). A kéziratok online katalógusa és a digitalizált dokumentumok elérhetők egy központi osztrák közös kéziratkatalógusban.

A kolostorban scriptorium, kéziratok másolására berendezett írószoba működött, a könyvtár kéziratainak egy része itt készült. Ilyen például a híres Melker Annalencodex (1123), a Melker Marienliedes (1133 előtt) és a Breve Chronicon Mellicense c. művek. Az apátságban rendkívül pörgős könyvgyártás és élénk kéziratcsere folyt. A könyvnyomtatás feltalálása után pedig – bár nem helyben – folytatták a „könyvkiadást” az új technológiával. Ennek eredménye például a Melker Missales (Nürnberg, 1490) és a Melker Observanz bestimmten Breviers (Nürnberg, 1500).

A 2020 és 2030 közötti időszakra tervezték az apátsági könyvtár minden eddiginél teljesebb felújítását és restaurálását, de a pandémia miatt a munkálatok késlekedést szenvedtek. Még nem tudni, hogy mikor fogják elkezdeni, de meg fog valósulni.

tmoni

Fotógaléria: A melki bencés apátság könyvtára

21 kép

 

Forrás: Wikipédia, Wikipedia (angol, német), Hetedhétország, Cultura Magazin, az apátság honlapja, Bernhard Fabian (szerk.): Handbuch der historischen Buchbestände in Deutschland, az Osztrák Tudományos Akadémia Középkorkutatási Intézetének honlapja

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Biblioteca Palafoxiana
2. rész: A pármai Palatina Könyvtár
3. rész: Biblioteca Joanina
4. rész: Az admonti bencés apátság könyvtára
5. rész: Anna Amalia Hercegnő Könyvtár
6. rész: Az ottobeureni bencés apátság könyvtára
7. rész: Biblioteca Marucelliana
8. rész: Az oxfordi Codrington Library
9. rész: A nápolyi Girolamini Könyvtár