A somogyi Csurgó vára pedig, még itt az elején elárulhatom, pont úgy tűnt el nyomtalanul, mint például a nemrég megismert rimaszombati vár. Pedig a somogyi Csurgó szerencsés helyen fekszik, már a rómaiak kereskedelmi útvonala is átvezetett rajta, de aztán a népvándorlás kissé átrendezte ezt a vidéket is. A honfoglalás és államalapítás után Koppányt találjuk itt birtokban, majd pedig a zalavári bencéseket, akiknek a későbbi szent király, István odaajándékozta a somogyi vezér óriási birtokait. A hagyomány szerint III. Béla idején a templomos lovagrend is megtelepedett Csurgón, majd amikor Szép Fülöp francia király a pápaság támogatásával megsemmisítette a rendet, a helyüket Európában átvevő ispotályosoké, tehát a mai máltai lovagoké lett a kórházzal ellátott csurgói erődítésük. Ami akár a jövendő vár alapját is képezhette, mert aztán 1405-ben jó Zsigmond királyunk mezővárosi rangot adott Csurgónak. Város pedig ritkán maradt vár, erődítés nélkül, így valamikor a század folyamán felépült Csurgó vára is.

Tinódi Lantos Sebestyén 1543-ban költözött Csurgóra (Gömöri Múzeum CC BY-NC-ND)

Amiről, mint a bevezetőből is tudhatjuk, szinte semmit sem tudunk. Kővár aligha lehetett, inkább csak palánk vagy tégla volt falainak építőanyaga. De a török idők előtt biztosan állt, éppen Török Bálint egyik váraként. Török nagyúr a somogyi főispáni rangot is bírta, Szigetvár, Somogyvár és Csurgó váraival együtt. A zavaros időkben, Mohács után a pécsi és a nyitrai püspökség jövedelmei is pénzesládáiban landoltak, birtokai és jövedelme alapján Hunyadi Jánoséval vetekedett a hatalma. Aztán odalett minden 1541-ben Buda alatt, ezután húzódott hű énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Szigetvárból Csurgóra 1543-ban. Aztán mennie kellett innen is, mert Somogyra is szemet vetett a török. Zrínyi Miklós horvát bánként, majd szigeti kapitányként ellenállt, de aztán 1566 száraz nyarán végképp a töröké lett Somogy is. Hogy aztán már ekkor, vagy csak a Habsburgok várpusztító törekvése miatt lett semmivé a csurgói vár, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy 1726-ban a Festetics família került itt birtokba, 1792-ben pedig Festetics György megalapította a híres csurgói gimnáziumot, ahol még Csokonai Vitéz Mihály is tanított egy keveset.

Régi képeslap csurgó nevezetességeivel (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

A fehérvárcsurgói Aranyhegyen, a falutól másfél kilométerre viszont most is megtalálhatóak egy 12 méterszer 12 méteres, négyzet alapú őrtoron nyomai, helyenként 1,5 méter magas falakkal. A 185 méteres dombról nagyon jó kilátás nyílt minden irányban, tehát itt valamiféle megfigyelőállás lehetett. Amelynek falai kisebb ellenséges portyáktól megvédték a benne tartózkodókat, de az ostromszerekkel felszerelt sereg érkezése előtt már menekülniük kellett. Talán éppen egy ilyen akció tett pontot az Aranyhegy tetején álló építmény történetére. Amelynek legalább láthatjuk a nyomait, a teljesen eltűnt csurgói várral ellentétben.

Címlapkép: Egykori torony kövei Fehérvárcsurgón, az Aranyhegyen (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu