Az érdeklődők között szép számmal voltak közismert győri emberek (Csobayék, Dimény Gábor), fotósok, akik már nagyon kiéheztek a kulturális eseményekre. A megnyitón dr. Bagi Zoltán főlevéltáros röviden üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót Nagy Zsuzsa okl. építészmérnöknek, a LEN Architects építésziroda tagjának, aki a következő gondolatokkal nyitotta meg a kiállítást:

„Városaink mai képe javarészt a huszadik századi urbanizációnak köszönhető. A huszadik század volt az az időszak, amelyben a városok a világ főszereplőivé váltak, és ez átformálta a társadalmakat, a közösségeket és a kultúrát. Gondoljunk csak bele, micsoda fejlődésen esik át Győr is: ekkor alakulnak ki a belvároson kívüli mai városi szövet legfontosabb karakterelemei, ebben az időben épül meg a városrészeket összekötő Baross híd, a grandiózus Városháza, újabb gyárak épülnek, és velük együtt megháromszorozódik Győr lakossága. Fantasztikus lehetőség egy ilyen korszakalkotó időben építésznek lenni, részese lenni egy város identitásának alakulásában, s tudatában lenni, hogy milyen érzelmi világot sugall az épített környezet!

Schlichter Lajos már végzett építészként, 23 évesen cseppen bele az urbanizáció adta építési boomba. 1876-ban vette át kőműves apjától a családi vállalkozást, és apja mellett hasznos kivitelezői tapasztalatokra tett szert, kiváló érzékkel figyelt fel a köz- és ipari fejlesztésekben rejlő lehetőségekre. Schlichter az építőipar teljes palettáját lefedi a téglagyártáson át a tervezéstől a kivitelezésig, és szaktudásával gyorsan versenytársai fölé nő.

1894-ben elbontják a 100 éves Tűztornyot, ezzel jelentős veszteséget szenved el Győr városképe. Még ugyanebben az évben határoz a város, hogy Győr nagyságát reprezentáló új városházát épít a frissen átadott Baross híd lábánál. Pályázatot írnak ki, Alpár Ignác, a Magyar Nemzeti Bank épületének tervezője, budapesti építőművész és egyetemi tanár terve nyer, de végül tanítványa, a második helyezett Hübner Jenő terve épül meg Alpár visszalépése miatt, aki ebben az időben már a Tőzsdepalota tervein dolgozik.

Az új Városháza épületének megépítésével az akkor 44 éves Schlichter Lajost bízzák meg, aki a legmenőbb építési vállalkozónak számít a környéken. 1897-ben elkezdődik az építkezés, és mindössze 3 év múlva, 1900-ban átadják a neobarokk stílusban tervezett épületet, amely Schlichter szaktudásának köszönhetően nagyon magas minőségben, finom részletekkel valósult meg. A Városháza máig Győr legimpozánsabb és városképileg a legjelentősebb szimbóluma.

A millenium időszakában születnek meg Magyarország ikonikus középületei, ekkor épül az Országház Steindl Imre épületterve alapján, szintén ebben az időszakban valósul meg Ybl Miklós Magyar Állami Operaháza, Hauszmann Alajos New York-palotája, Medgyaszay István veszprémi Petőfi Színháza, Márkus Géza Cifrapalotája, Lechner Ödön Iparművészeti Múzeuma, Schulek Frigyes Halászbástya épülete is. A huszadik század kedvelt historizáló NEO stílusai mellett fellelhető a késői eklektika és a szecesszió is, mely stílusoknak az I. világháború vet véget.

Schlichter Lajos sikerének titka véleményem szerint abban rejlett, hogy mindkét oldalt ismerte, és tudott komplexen gondolkodni, ismerte a tervezői szemléletet, és óriási tapasztalattal rendelkezett a kivitelezés terén is, valamint mert tudott szintet ugrani, ha új kihívásokkal találkozott. A 2018-ban elbontott Olajgyár tornyának megtervezése és kivitelezése is az ő nevéhez köthető, de emellett még számos gyárépület tanúskodik a munkásságáról. Részt vett a Baross út nagyvárosias jellegének kiépítésében is.

1912-ben adták át a Győri Általános Takarékpénztár épületét a Baross út 25. szám alatt, mely Stadler Dezső tervei alapján Hlatky-Schlichter Lajos és Fia által épült meg. Az I. világháború kitörésével az épületállományt is jelentős veszteség éri. Schlichter még szemtanúja az általa épített grandiózus épületek pusztulásának, viszont az újjáépítésüket már nem érhette meg az 1920-ban bekövetkezett halála miatt.

Napjainkban is óriási építési boomot élünk meg, és újra kiemelten fontos kérdés a városfejlesztés; nem mindegy, hogy milyen válaszokat adnak a különböző szakterületek az elmúlt évszázadban létrejött eredményekre és problémákra. A múlt ismerete fontos, rajtunk múlik, hogyan gazdálkodunk épített örökségeinkkel, hiszen az az igazi fejlődés, ha a múlt értékeit és érzelemvilágát megbecsülve tudunk egy újabb szintre lépni. A múlt értékeinek megbecsülése pedig nem formáinak megismétlésében kell megnyilvánulnia, hanem az értő és érzékeny továbbgondolásban!”

A jelenlévők ezután megtekintették a Shlichter munkásságát bemutató tablókat, régi és új barátok közt alakultak ki beszélgetések, végül a ház kérésének megfelelően aláírták a jelenléti íveket.

A kiállítás december 31-ig, hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között látogatható.

Molnár György művészetbarát,
a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Az ismeretlen Győr – Kiállítás a Magyar Ispitában

Molnár György fotói

22 kép