Pap Milán szerző és Botos Máté, az MCC Press kiadó vezetője beszélgetésük elején a fiatal közönségnek felvázolták néhány gondolatban, hogy a szocializmus évtizedeiben, eltérve a ma megszokottaktól, valóban diktatórikus eszközök segítségével tartotta fenn a hatalom azokat a társadalmi-gazdasági mechanizmusokat, melyek meghatározták e négy évtized államiságát. Botos Máté feltette azt az érdekes kérdést a szerzőnek, miként lehet az, hogy egy ilyen fiatal ember, aki csak pár évet élt a könyv által elemzett korszakban, mégis ennyire pontos és mélyreható ismeretekkel rendelkezik felőle. Pap Milán megjegyezte, hogy egy „középkorásznak” sem kellett a középkorban élnie ahhoz, hogy nagy tudást szerezzen belőle, elég, ha az emberben megvan az érdeklődés, illetve a kutatói szándék. Véleményük szerint a Kádár-rendszer politikáját nagyban meghatározták az 1956-os események és az azt követő megtorlások, melyet a hatalom a három évtized alatt mindvégig igyekezett tabuként kezelni, ez a politikai mozgósításban és a szocializmus általa vélt társadalmasításában mindvégig érződött.

A beszélgetőpartnerek megállapították, hogy az egész Kádár-korszak tekinthető a desztalinizáció politikája magyar „változatának”, amely próbált mindvégig azon keretek között mozogni, melyek a társadalmi elnyomatás és fellazulás között megszabták az „arany középutat”. A gulyáskommunizmus vagy fridzsiderszocializmus egy politikai eszköz volt arra, hogy az 1960-as években megkezdett társadalmi konszolidáció és új gazdasági mechanizmus „vívmányai” életképesek maradjanak, és ezáltal a politikai hatalom legitimálja magát a nép számára. Pap Milán és Botos Máté beszéltek arról, hogy a viszonylagos társadalmi jólét mögött meghúzódtak azok az egypártrendszerbeli eszközök, melyek a társadalom szöveteit a mindennapokban átjárták. Kitértek arra, hogy milyen viszonyrendszer fűzte a kádárista vezetést a mindenkori szovjet pártnomenklatúrához, valamint, hogy mennyiben volt függő a magyar népgazdaság a KGST és a szovjet piacoktól, a mindenkori szovjet gazdasági érdekektől. A rendszer felépítéséből és működéséből adódóan a „cserekereskedelem” szintjén álló szovjet gazdasági blokk nem lehetett hosszú távon életképes a piacgazdaság mellett, ami folyamatos hiánygazdasághoz, selejttermeléshez, valamint végső soron eladósodáshoz, gazdasági összeomláshoz vezette az egyes tagországokat. Ez volt a fő alapja, hogy a szocialista berendezkedésű Kádár-rendszer is összeomlott három évtized alatt. Maga a Kádár-rendszer joggal tekinthető egypártrendszerű diktatúrának, melynek fő szándéka volt a szocializmus társadalmasítása, a demokratikus szocializmus felépítése Magyarországon, valamint a társadalom minél szélesebb tömegeinek bevonása a politikai mozgósításba, általa biztosítva hatalmának legitimitását.

A beszélgetést követően a nagyszámú fiatal közönség kérdéseket tett fel a szerzőnek és beszélgetőpartnerének, melyek során többször elhangzott, hogy erről a korszakról a nagyszüleiktől szoktak hallani, de nehéz számukra azt valóban elképzelni és megérteni, hogy mi is jellemezte e három évtized Magyarországát. Voltak, akik a társadalmon belüli vagyoni különbségekre, vagy az államnak a különböző egyházakhoz fűződő viszonyára és politikájára kérdeztek rá.

Az MCC győri központja hétről hétre kínál izgalmas szakmai programokat az érdeklődők számára. 2021. november 10-én, 17.00 órakor Székely Levente ifjúságkutató Hát ilyenek! – az ifjúság megismerése című előadásra fog sor kerülni.

Fotógaléria: Pap Milán: A párttal, a néppel… ‒ Könyvbemutató a győri MCC-ben

6 kép