Jankovics Marcell 1941. október 21-én született, édesapja Jankovics Marcell banktisztviselő, nagyapja id. Jankovics Marcell író, politikus, ügyvéd volt. Apját 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték, 1956-ban szabadult.

A fiatal Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, és itt is érettségizett 1959-ben. Gyermekkoráról és a pannonhalmi éveiről Lélekiratok című művében vallott. Kétszer jelentkezett egymás után a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, de apja múltja miatt nem vették fel. 1959-1960-ban az Erőműjavító és Karbantartó Vállalat (ERŐKAR) Anyagvizsgáló Laboratóriumában dolgozott, előbb anyagmozgató segédmunkásként, majd betanított csőtágítóként. Ezt az időszakot élete egyik meghatározó élményének tekintette.

1960-tól a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm) került, ahol 1960-tól fázisrajzoló-gyakornokként dolgozott. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel együtt készítették a nagy sikerű, Gusztáv című rajzfilmsorozatot – ez hozta meg számára a népszerűséget. 1973-ban elkészült első, egész estés rajzfilmje, a János vitéz, mely a magyar rajzfilmtörténet egyik mérföldköve. Ennek kapcsán kötött életre szóló barátságot Hoppál Mihály néprajzkutatóval, Szemadám György festőművésszel és Szakály Ferenc történésszel.

1974-ben Sisyphus című munkáját Oscar-díjra jelölték, 1977-ben Küzdők című filmjével elnyerte a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját a rövidfilmek kategóriájában. Ebben az évben kezdte el a Magyar népmesék animációs sorozatát, amelyen generációk sora nőtt fel, ma pedig már hungarikumnak számít. 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. Ekkor mutatták be második egész estés filmjét, a Fehérlófiát, amely nemzetközi elismerést hozott számára (elnyerte a Minden idők legjobb rajzfilmje című díjat). Elkészítését többéves kutatómunka előzte meg.

Ismeretterjesztő előadásain ámulattal hallgathattuk hatalmas tudását a mitológiákról, a népmesék szimbólumrendszeréről. 2002-ben készült el következő egész estés rajzfilmje, az Ének a csodaszarvasról, amelyet Szörényi Levente felkérésére készített el. 1983-ban született meg Az ember tragédiájának animációs forgatókönyve, a monumentális művön 23 évig dolgozott, végül 2011-ben készült el.

Rajzolt képregényeket, készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket is. 2015-ben jelent meg A vizuális nevelésről című könyve, melyet ő maga egyik legfontosabb írásának tekintett. Rendszeresen tartott előadásokat konferenciákon, egyetemeken, főiskolákon, középiskolákban és közművelődési intézményekben. 1988-98 között gyakran készített ismeretterjesztő televíziós műsorokat.

Alapítója volt a Duna Televíziónak, kurátorként, szóvivőként, műsortanácsának elnökeként is dolgozott. Belekóstolt a színházi munkába is: az Egyetemi Színpadon két népzenei műsort rendezett, 1981-ben és 1982-ben; 1997-ben a Budapest Bábszínház Bábiloni Biblia címmel mutatta be darabját, amit maga írt, tervezett és rendezett. A Magyar Nagylexikon első öt kötetének szerző munkatársa volt (1993-1997). Részt vett a meghiúsított budapesti EXPO ’96 és a hannoveri EXPO 2000 magyar programjának tervezésében.

Számos magyarországi és nemzetközi díj, kitüntetés tulajdonosa volt: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat vehetett át. 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2014 óta a nemzet művésze volt. 2015-ben Szent Márton-díjat kapott, valamint elnyerte a XV. Győri Könyvszalon Alkotói Díját (a képen). 2019-ben vehette át a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat.

Zsűritagként a világ számos országában képviselte hazánkat. Több társaságban, egyesületben, szervezetben volt tag vagy viselt tisztséget. 1998-2000-ig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, majd 2007-2009 között az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. felügyelőbizottságának elnöke volt. 2010-ben bő egy évre újra az NKA elnökének nevezték ki. 1993-ban csatlakozott az MMA egyesülethez. 2011. november 5-től a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi rangra emelésével a tagság beválasztotta az akadémia elnökségébe. 2014-2020 között az MMA alelnöke, majd 2020-tól a köztestület tiszteletbeli elnöke volt.

2021-ben is tele volt még lelkesedéssel, és nagyon várta a Toldi bemutatóját (ezt most a Duna Televízió csatornáján láthatjuk). Május 29-én hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Nagy Mária
Fotó: Pollreisz Balázs

Forrás: pannonhalmifoapatsag.hu, index.hu, mma.hu, valaszonline.hu, Janovics Marcell: Lélekiratok 1-2. Budapest : Magvető, 2014.