134

Sztár-szob-rock: John Lennon (Havanna, Kuba)

Könnyűzenei zarándokhelyek 4. – SzaSzi írása

john-lennon-statue

A 20. század egyik legnagyobb hatású zenei ikonja, a legendás The Beatles zenekar egykori tagja, vezetője, John Lennon már több mint negyven éve az égi zenekarban játszik. Tisztelői, rajongói világszerte ápolják emlékét, amely elsősorban a zenéjében él tovább, de szobrok, emlékhelyek is készültek. Néha egészen meglepő helyszínen, ilyen például Fidel Castro Kubája.

2000. december 8-án a katonai egyenruhás kubai elnök, Fidel Castro a Havanna El Vedado negyedében található közparkban különleges ünnepség keretében leplezte le a zenészlegenda szobrát az All You Need Is Love aláfestő zenéjére, Silvio Rodriguez énekes közreműködésével. José Villa Soberón kubai művész figurája nyugodtan, kényelmesen üldögél egy pad egyik végén, tekintetével mintha azt üzenné: Ha van kedved, gyere, ülj le mellém! Élvezd a nyugalmat, a békét! – vagy valami ilyesmi. Erre már csak azért is gondolhatunk, mert az installáció lábánál lévő kőre a következő feliratot vésték Lennon Imagine című dalából: „Dirás que soy un soñador pero no soy el único, John Lennon”, amely spanyol fordítása az eredetinek („You may say I'm a dreamer, But I'm not the only one”), magyarul „Mondhatod, hogy álmodozó vagyok, de nem én vagyok az egyetlen”. Castro egyébként az említett közparkot John Lennon nevére keresztelte át, az érdeklődőknek egy dokumentumfilmet vetíttetett a zenészről, amelyet személyes operatőre, Roberto Chile forgatott le, sőt 2000-ben egy emlékkoncerttel is tisztelgett a zenei nagyság előtt. Miért meglepő ez? Azért, mert Lennon és a Beatles zenéjét a kubai hatóságok az 1960-as és 70-es években betiltották, „ideológiai diverzionizmusnak”, dekadens amerikai befolyásnak, a túlzott, esztelen, vulgáris fogyasztás megtestesítőjének tartották. És míg az Egyesült Államok és Európa fiataljai a Beatlemánia hisztérikus eufóriájában lubickoltak, addig Kuba ellenállt. A rock and roll forradalmat megélni kívánó kubai fiatalok az I Want To Hold Your Hand csempészett kazettáival kereskedtek, és titkon megszerzett magnószalagokról, lesötétített szobákban kaphattak ízelítőt a „tiltott gyümölcsből”.

Az új évszázadban a még mindig szigorú ellenőrzés alatt tartott országban Lennon lázadó, az amerikai hatóságok által zaklatott oldalát erősítették fel, ebben találta meg Fidel Castro a közös nevezőt. A kubaiak többsége valójában szereti, szívesen hallgatja a Beatlest, mégis sokan vakarták a fejüket a nagy fordulat (a szoboravatás) hatására. „Látod ezt a dudort a fejemen? – nevetgélt egy egykori hippi. – Ezt gyerekkoromban kaptam, mert hallgattam a Beatlest és játszottam a zenéjüket!” Megmutatja feje búbján a csomót, amit az ideológiailag elkötelezett szigorú apja okozott, amikor fejbe verte, és eltörte rajta a gitárját. A hivatalos közlemény szerint a kitüntetés célja az volt, hogy „integráljuk Lennont azon kulturális értékek örökségébe, amelyeket népünk csodál és tisztel”. A kubai elnök pedig az ünnepség után a következőt nyilatkozta a sajtónak, amelyet persze Lennon New York-i meggyilkolásának 20. évfordulójára időzítettek: „Ami nagyszerűvé teszi őt az én szememben, az a gondolkodása, az elképzelései”, majd azt is hozzátette: „Teljesen osztom az álmait. Én is álmodozó vagyok, aki látta, hogy álmai valóra válnak”. Vajon mennyit hallgathatta az ikonikus muzsikát az egykori gerillaharcos? – vetődött fel a kérdés. Erre is megfelelt: „nem volt sok időm, és jellegzetes gombafrizurám sem volt." Mit mondana Lennonnak, ha az énekes-dalszerző még élne? – jött a következő kérdés. „Sajnálom, hogy nem találkoztam veled” – felelte Castro.

John Lennon minden legenda és nosztalgia ellenére megosztó és ellentmondásos ember volt. A szarkasztikus humorát, személyiségének lázadó oldalát, örökös kritikus észjárását számtalan alkalommal megmutatta. Szörnyű botrányt okozott például, amikor azt mondta, hogy a „Beatles népszerűbb, mint Jézus”. De soha semmi nem maradt hatástalan, amit mondott vagy tett, a sajtó is gyakran megkérdezte véleményét szinte mindenféle témában. A legnagyobb hatást – Paul McCartney-val együttműködésben – vitathatatlanul a beatzene és a rock fejlődésére gyakorolta, kibővítette az irányzat határait az 1960-as években. Zenei karrierje mellett írói, színészi, képzőművészi tevékenységet folytatott, közismert volt polgárjogi, pacifista és békeharcos énje. 1980. december 8-án, New Yorkban bekövetkezett halála (egy fanatikus rajongója, Mark David Chapman lőtte le) még inkább növelte legendáját. 2002-ben a BBC által végzett közvélemény-kutatás szerint a 100 legnagyobb brit névsorában a 8. helyre rangsorolták (Paul McCartney a 19., George Harrison a 62. lett).

john-lennon_2

John Lennon bronz mása most is ott ül a róla elnevezett havannai parkban, békésen tekint a jövőbe, és bár ikonikus szemüvegét néha ellopják, ebből a látogatók mégsem vesznek észre semmit. Miért? Mert a park biztonsági őrénél állítólag mindig van egy tartalék.

SzaSzi

Források: atlasobscura.com, namedat.com, wikipédia

A képek a Wikimedia Commons és a pixabay.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Freddie Mercury Emlékmű (Montreux, Svájc)
2. rész: Bon Scott (Fremantle, Nyugat-Ausztrália)
3. rész: Tina Turner (Durres, Albánia)

2021.10.09