4413

A Mátyás-templom

Remekművek világszerte 58. rész – tmoni írása

matyas-templom

A budai Szentháromság téren álló Nagyboldogasszony-templom (korábban koronázótemplom), a Várnegyed ékköve és egyetlen jelenleg is működő katolikus miséző helye Mátyás-templom néven vonult be a köztudatba. A Szent István-bazilika után ez a főváros második leghíresebb egyházi építménye, és a közép-európai gótikus stílus nagyszerű példája.

Alapítása valószínűleg IV. Béla (1206-1270) uralkodásának idejére, 1247-re tehető, ugyanis ekkor szerepelt először írásos dokumentumban. Itt koronázták meg Károly Róbertet (1288-1342) 1309-ben. 1384-ben a déli torony leomlott, de ezután nem helyreállították, hanem jelentősen átalakították a templomot. Az építkezés elhúzódott, mert a munkálatok támogatására csak 1414-ben adtak ki egy pápai búcsúlevelet. 1470-re lett teljesen kész, de már előtte is használták. Mátyás király elhelyeztette címerét a torony délnyugati falán, ahol jelenleg egy másolat látható, mert az eredeti a templomtérbe került, hogy ne legyen kitéve az időjárás viszontagságainak.

matyas-templom

1541-ben I. Szulejmán szultán (1494-1566) elfoglalta Budát, s a város főtemplomát átalakíttatta dzsámivá (nagymecset). 1686-ban sikerült a Szent Ligának visszaszereznie a várat, ettől kezdve a jezsuita rend igazgatta a templomot, akik barokk stílusban újították fel, és 1688-tól északról kollégiumot, délről szemináriumot építettek hozzá. 1690-ben készült el az új barokk főoltár, 1696-ban pedig a főkapu előtti előcsarnok. Még ugyanebben az évben a Mátyás-torony barokk hagymasisakot kapott. 1707-re alakult ki a Loretói-kápolna, és 1719-ben már volt toronyóra is. Nem sokkal később felépítették az oldalkápolnákat és az új sekrestyét is. Az 1723-as tűzvész súlyos károkat okozott az épületben: megolvadtak a harangok, elpusztult az orgona, bedőlt az oromzat, összezúzódtak a boltozatok és a déli harangtorony sisakja. 1748-ban egy villámcsapás tönkretette a főoltárt, amit csak 1760-ban tudtak pótolni. A jezsuita rend feloszlatása után (1773) a templom a város kegyurasága alá került. 1867-ben itt koronázták magyar királlyá és királynévá I. Ferenc József osztrák császárt (1830-1916) és feleségét, Erzsébetet (1837-1898).

matyas-templom

1873-ban Schulek Frigyes (1841-1919) vezetésével megkezdődött az építmény eredeti állapotának helyreállítása. A munkálatok 1896-ig tartottak – ekkor alakult ki az épületet mai képe. A kőfaragó munkákat Kauser Jakab (1832/1833-1893) végezte, a belső díszítések és a berendezés elkészítését Schulek mellett Székely Bertalan (1835-1910) és Lotz Károly (1833-1904) irányította. Kratzmann Ede (1847-1922) készítette a színes üvegablakokat, Mikula Ferenc (1861-1926) faragta az új szobrászati díszítést, az oltárképeket Zichy Mihály (1827-1906) és Aggházy Gyula (1850-1919) festették, a főkapu domborművét pedig Lontay Lajos mintázta. A templomot Vaszary Kolos (1832-1915) hercegprímás szentelte fel. Ferenc József magyar királlyá koronázásának 40. évfordulóján tett adományából készült el a templom új orgonája 1907-ben. Az utolsó magyar királyt, Boldog IV. Károlyt (1877-1922) és feleségét, Bourbon-Pármai Zitát (1892-1989) is itt koronázták meg 1916-ban.

matyas-templom

1933-1944 között Schulek János (1872-1948) vezetésével ismét restaurálták az építményt, de a 2. világháborúban, Budapest ostromakor súlyosan megsérült. A helyreállítás 1954-ben kezdődött, és az 1970-es évekig tartott. 1964-ben a Mátyás-templom egyházművészeti gyűjteményének bemutatására múzeumot hoztak létre. 1994-ben az altemplom keleti bejáratánál pokolgép robbant. A helyreállítást közadakozásból finanszírozták. 1999-ben ez a nagy múltú, szépséges épület az egyház tulajdonába került. 2004 és 2013 között ismét teljesen felújították a templomot, és a meglévő két történelmi harang (Szt. Károly-harang, Szentháromság-harang) mellé négy másikat (Krisztus-harang, XII. Piusz-harang, II. János Pál-harang, Szent Margit-harang) is öntöttek.

matyas-templom

A háromtengelyes, háromszintes nyugati homlokzat a XIX. században kapta jelenlegi formáját. Legmeghatározóbb eleme a 78 m magas, 15. századi, gótikus Mátyás-torony. A templomnak még két tornya van: a Béla-torony és a huszártorony. A déli homlokzaton a Menyasszony-kapu és a Mária-kapu között három hatalmas csúcsíves ablak helyezkedik el. A csarnoktér a 13. században készült bazilikás rendszerben, azaz a főhajóhoz képest a mellékhajók alacsonyabb boltozatot kaptak. Erre utal a ma is látható mennyezetfestés: ahol magasabb volt, ott a díszítőfestés háttere kék, ahol alacsonyabb, ott pedig sárga. A 14-15. században megemelték a mellékhajókat, így jött létre a mai csarnoktér. A harangtorony aljában található a templom legdíszesebb kápolnája, a Loretói kápolna. A templom további kápolnákat is rejt: a Szent Imre-kápolnát, a Szentháromság-kápolnát, a Szent László-kápolnát, a Szent Kereszt-kápolnát és a Szent István-kápolnát.

matyas-templom

A nyújtott, sokszögzáródású szentély középtengelyében áll a főoltár, melynek felépítményén historizáló, román és gótikus stílusjegyek keverednek egymással. A déli falon látható hatalmas, csúcsíves ablakok Szűz Mária, Szent Margit és Szent Erzsébet életét mesélik el. A XIX. századi restaurálás során egy szentélyre néző királyi oratóriumot hoztak létre a királyi család számára. A templom további részei: a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének kápolnája (1927) és a Béla-termek.

matyas-templom

A falak tetőtől talpig díszesek. A szecesszióra hasonlító formavilágot Schulek Frigyes és Székely Bertalan álmodta meg, és ők tervezték a helyiség hangulatát megalapozó hatalmas üvegablakokat is. A Béla-kápolnában őrzik III. Béla király (1172-1196) és felesége szarkofágját. Az uralkodó Székesfehérváron megtalált maradványait 1898-ban temették ide. Ez az egyik a Magyarországon épen maradt két királysírnak (a másik I. Andrásé a tihanyi apátságban). A bejárat a déli kapu előcsarnokán keresztül vezet a templombelsőbe. Az itt látható Mária-kapu a kevés eredeti, középkori emlék egyike, a 15. század elejéről származik. A nyugati főkaput csak nagyobb események alkalmából szokták megnyitni. A templom belső tere a 13. századi templom alapján emelkedik, amelyhez az északi oldalon a 19. század végén épült kápolnasor járul.

A nagy múltú Mátyás-templom fővárosunk egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, sok ismert ember neve is olvasható vendégkönyvében, például Akihito japán császár (1933), George Walker Bush amerikai elnök (1946), Diana walesi hercegné (1961-1997), V. Harald norvég király (1937) és Margaret Thatcher (1925-2013).

tmoni

Forrás: Mátyás-templom honlapja, Wikipédia, kirandulastippek.hu, Ki tervezte?, Várlexikon, A budai vár, csodasmagyarorszag.hu

A képek a flickr.com és a Wikimedia Commons gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép; 28. kép.

A YouTube-ra feltöltött videók beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltők/tulajdonosok felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videók ezeken a linkeken találhatók a feltöltők megnevezéseivel: 1. videó; 2. videó.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom

2021.09.25