6477

A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom

Remekművek világszerte 57. rész – Berente Erika írása

rabaszentmiklosi-szent-miklos-templom

Mikor mondható egy alkotásról, hogy remekmű? Ha elismert művész az alkotója? Ha pompásan díszített? Ha akkora, hogy tömegeket fogad be? Szerintem kevesebb is elég ehhez a jelzőhöz. „Remek mű” az is, ami kiállja az idők próbáját, évszázadokon át fennmarad; mert anno a névtelen mesteremberek olyan munkát végeztek, amiről Babits így írt: „Hallottunk ájtatós, régi faragókat, / kik mindent egyforma türelemmel róttak, / nem törődve, ki mit lát belőle s mit nem: / tudva, hogy mindent lát gazdájuk, az Isten.

A Marcal partján, Győrtől 35 km távolságra közel ezer esztendeje áll egy apró templom, amely a források szerint 1067-70 körül épülhetett. Erre a területre a fejedelmek korszakában besenyőket telepítettek. A település első birtokosa feltehetően egy Byka nevű személy volt, a területet olykor még ma is „Bikaföldének” nevezik. A templom a tatárjárás után birtokosának örökös nélküli elhalálozása folytán visszaszállt a királyra. IV. László a templomot 1287-ben Osl nembeli Imre fia Gergelynek adományozta. Újabb tulajdonosváltás következett be 1333-ban, amikor is a falu Bika-Szentmiklós néven a győri püspökség birtokába került, s ott is maradt egészen a XIX. századig. Ez idő tájt a falu neve már Kerekszentmiklós, nyilván temploma alakja és védőszentje után. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett. 1701-ben újratelepítették, romosodó templomát pedig 1720-ban jelentősen átépítették. A déli karéj hozzáépítésével a jelenleg is látható háromkaréjos formát öltötte, és ekkor kapta nyugaton homlokzati tornyát is.

Már a korábbi régészeti feltárások során is vélelmezték, hogy a templom eredetileg nem háromkaréjos volt, hanem szokásos egyapszisos rotunda (körtemplom), melyhez a barokk korban épült hozzá a két oldalsó karéj. Az 1995-2000 között végzett régészeti feltárás és helyreállítás tisztázta az építmény eredeti formáját: a patkóíves keleti szentélyű rotundához eredetileg is csatlakozott északon egy valamivel kisebb, patkóíves karéj, mely minden bizonnyal sekrestye céljából épült, ami abban a korban szokatlan építészeti megoldás volt. Erre utal, hogy a hajó és a sekrestye fala azonos kőből, azonos habarccsal készült.

A sekrestye padlója egy lépcsőfokkal magasabban van, félköríves ajtónyílással tárult a szentélybe. A sekrestye és a szentély kőboltozása is azonos. A sekrestyében és a hajóban két-két eredeti falfülke található. A hajó eredeti bejárata délnyugaton volt. A hajó belső átmérője 6,3 méter, teljes belső hossza 10 méter. A barokk hozzáépítésnél a hajó déli falát visszabontották, és széles nyílással kapcsoltak hozzá egy déli karéjt, majd az új karéjt és a hajót téglával boltozták. A nyugati oldalon homlokzati torony épült, a hajó új bejárata nyugaton, a toronyaljban van.

rabaszentmiklosi-szent-miklos-templom

Kívülről a templom nélkülöz minden díszt, nincsen sem talapja, sem párkányzata. Semmiféle falfestményre utaló nyomot nem láthatunk itt, csak bent, az oltár két oldalán. Az építményt valamikor kőfal ölelte körül, ahol a falu temetője volt.

A templom feltehetően mindenkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, mivel építésének idején az ő tisztelete elterjedt volt az egész országban. Szent Miklóst a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek megsegítőjeként tartja számon. Rábaszentmiklós lakóit pedig sokszor fenyegette a Marcal, de néha még a Rába áradása is. Volt eset, hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a falu környékét. A szépen restaurált oltárkép is árvízi körülmények között ábrázolja Szent Miklóst. Hogy ez a templom ősi titulusa, bizonyítja az is, hogy a falut régebben – a már említett – Kerekszentmiklósnak hívták, majd Kisszentmiklós néven szerepel, és csak ezután lett Rábaszentmiklós, annak ellenére, hogy nem a Rába, hanem a Marcal partján fekszik.

A templom felújítását már 1975-ben tervbe vette az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, de az érdemi munka csak 1994-ben kezdődött. A tervezés és a régészeti feltárás után a templom jelenlegi állapotát 2001-ben nyerte el. Felújítás utáni újraszentelésére 2000. október 29-én került sor.

A kicsinyke templom tehát még ma is áll, sokkal jobb állapotban, mint az ezredforduló előtt. Mostani szépsége azonban a XX. század szakembereinek köszönhető.

Berente Erika
Fotók: Kiss Géza

Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest, 2010; dka.oszk.hu; Dr. Szilágyi András: A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben

2021.09.18