David Nicholls: A nagy kvízválasztó

Szilvási Krisztián könyvajánlója

david-nicholls-a-nagy-kvizvalaszto

Amióta csak az eszemet tudom, okos akartam lenni” ‒ mondja Brian Jackson A nagy kvízválasztó filmváltozatának elején. Ebben az egy mondatban pedig benne van szinte minden, amely az adott kort, szociális státuszt és „lázadó” (mert ugyebár mi ellen is lázadó?) gondolkodásmódot jellemzi.

David Nicholls 2003-as regényének központi témája ugyanis a társadalmi osztályok között fennálló merev különb(öző)ség, az áttörhetetlenség és az adott státuszból való kiszakadhatatlanság – mindezek köré építi fel azt a cselekményt, amely az 1980-as évek pontosan azon szférájába vezet, ahol talán van esély mindezen gátak átugrására. Az angol regény- és forgatókönyvíró Nicholls három testvér középső tagjaként született 1966-ban. 1983 és 1985 között a 16-18 évesek számára szolgáló eastleigh-i Barton Peveril sixth-form college-be járt, ahol angol nyelvtan, fizika és biológia mellett drámai és színházi tanulmányokat is folytatott. Az érettségi után a Barton Peveril College-be nyert felvételt (csakúgy, mint az Oscar-díjas színész Colin Firth, akinek 2007-es And When Did You Last See Your Father? című filmjének forgatókönyvét maga Nicholls írta).

1988-ban a Bristol Egyetemen diplomázott bölcsészként drámából és angolból, hogy aztán a New York-i American Musical and Dramatic Academy-n színésznek képeztesse magát (David Holdaway néven játszva kisebb szerepeket). Első regénye, A nagy kvízválasztó (Starter for Ten) 2003-ban jelent meg, amelyet aztán máig még négy követett: 2005-ben A beugró (The Understudy), 2009-ben az Egy nap (One Day), amelyből 2011-ben szintén film készült, 2014-ben a Mi (Us), amelyből pedig 4 részes minisorozatot forgattak 2020-ban, valamint 2019-ben a Sweet Sorrow.

A nagy kvízválasztó hőse egy Brian Jackson nevű elsőéves (1985-1986) egyetemista srác, aki a Granada Televízió gyerekkora óta rajongással övezett kvízműsorának egyetemi megmérettetésére akar bejutni, hogy végre az eszével és a tudásával törhessen ki abból a munkáscsaládból, ahová született. Brian egyszerre próbál menekülni az állandó gyermekkori veszekedések, az apa korai halálának és az értelmetlenül szürke jövő kilátásainak nyomasztó emlékeitől. Az egyetemen egy óriási szerencsének köszönhetően verekszi be magát a tévéműsorra készülő csapatba, ráadásul egyre komolyabb érzelmeket táplál egyik társa, a gazdag, okos és csinos Alice Harbinson iránt is.

Azonban jócskán csalódnia kell érzelmei terén, Alice-t hiába ostromolja velük, így vigasztalásképpen időről időre a lázadó természetű, minden szempontból kívülálló Rebecca Epstein-hez „menekül”, aki legalább annyira vonzó, mint Alice, ám korántsem könnyű természet. Végezetül aztán, ahogyan az lenni szokott, Brian élete legnehezebb szituációjában találja magát, amikor új, középosztálybeli egyetemi élete ütközni látszik munkásosztálybeli családi és baráti viszonyaival. A könyv egyes szám első személyben vezeti be a kulisszák közé az olvasót, amelynek eredeti címe, a Starter for Ten az 1962 óta futó kvízműsor elhíresült szlogenjére utal, ahol a nyitó kérdésre adott helyes válasz 10 pontot ér. Az angolokra jellemző fanyar humorral megírt regényből brit-amerikai koprodukcióban készült film 2006-ban Tom Vaughan rendezésében, amelynek forgatókönyv adaptációját természetesen maga a szerző végezte. A mozivásznon James McAvoy keltette életre az egyetemista Brian-t, a film premierjére pedig a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon került sor.

Szilvási Krisztián

2021.09.16