285

Emlékezés Joó Józsefre, Lány a város felett, Polcz Alaine képekben és szavakban

A győri Ünnepi Könyvhét – 1. nap

pentek-imre-unnepi-konyvhet

Szeptember 2-án, csütörtökön megkezdődtek a koronavírus-járvány miatt nyár elejéről őszre halasztott 92. Ünnepi Könyvhét és 20. Gyermekkönyvnapok programjai a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában, valamint a Baross úton. Az ünnepélyes megnyitó után három rendezvényre került sor aznap: a Joó József-emlékestet Tallér Edina, majd Szávai Géza könyvbemutatója követte.


Az Ünnepi Könyvhét hivatalos megnyitója
(SzaSzi írása)

Csütörtökön délután Kéri György skót dudaszóval csalogatta a nézelődőket közelebb a Baross úton, látványos „belépőjét” követően került sor a megnyitóünnepségre a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében.

Legyen a könyvhét a művelt győri emberek ünnepe!” – köszöntötte Rózsavölgyi László, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke a könyvszerető közönséget. „Az írók a legszabadabb emberek, utána az olvasók, hiszen a könyvek elvarázsolnak, messzire visznek. A könyvek, az irodalom, a versek segítenek elviselhető hellyé tenni a világot, ezért igazi ünnep ez a rendezvény.

dressing-room-unnepi-konyvhet

Péntek Imre József Attila-díjas költő, kritikus, szerkesztő, újságíró (a címlapképen) nyitotta meg a könyvhetet, győri emlékeiről mesélve. Ünnepi beszédében bizakodóan szólt a könyves szakma megújulásáról. Az aggodalmaskodó szavakat a fogyatkozó érdeklődésről, a kevés olvasóról éppen az ilyen alkalmak cáfolják meg. „Bizakodóbbnak kell lennünk, hiszen a művek mindenképp megszületnek, itt vannak a fiatal tehetségek, akik dörömbölnek a bebocsátás kapuján. Persze mindig kellenek a kritikus elmék, a jobbítók, akik figyelmeztetnek, hogy itt, Európa közepén mi az, amellyel figyelmet kelthetünk magunk iránt: a saját értékek felmutatásán túl a befogadással”– világított rá a költő. A klasszikus könyvforma az elektronikus térben új életre kelhet. A kiadók ügyességén múlik, hogy az érdeklődés ne maradjon érdektelen. Az írószervezetek szerepe az értékekre felhívni a figyelmet. A könyvünnep színes programjai mind a könyvekbe vetett hitünket mutatja, jelzi annak töretlenségét.

Az ünnepi műsorban közreműködött a Dressing Room zenekar: Jáger András és Szabó Balázs, a Győri Nemzeti Színház művészeinek formációja irodalmi inspirációkkal készült.


„Málnaszörppel a sarokban” – Joó József emlékest
(Berente Erika írása)

joo-jozsef-emlekest-unnepi-konyvhet

A Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében gyűltek össze mindazok, akik ismerték és szerették Joó József újságírót, Tönköl József költőt és YoYót, a karikaturistát. Mert Joó József háromnevű ember volt. Nyőgérről induló színes életpályáján tehetsége több területen kiteljesedett, s akkurátus ember lévén alkotói neveivel elkülönítette egymástól munkaterületeit.

Az emlékesten Péntek Imre (a képen a bal szélen) és Pátkai Tivadar költő (balról a második), Dr. Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató (jobbról a második) elevenítették fel Joó Józsefhez kötődő emlékeiket. A rendezvényen közreműködött Jáger András színművész is (a jobb szélen), aki verseket olvasott fel a szerző életművéből.

Házigazdaként Dr. Horváth Sándor Domonkos szólalt fel először. Felidézte a választékosan, remek stílussal író szakújságíró emlékét, akire először felfigyelt, s akiről aztán megtudta, hogy Tönköl József néven verseket ír. Ekkor még nem sejthette, hogy később kollégák lesznek, hiszen Joó József lett a győri városi könyvtár 2003-ban megszülető online kulturális magazinjának, a Győri Szalonnak a szerkesztője. Jobban megismerve őt, a hihetetlenül szerény alkotót, megállapította: az irodalmi élbolyban lenne helye, ha lenne hozzá ambíciója.

Pátkai Tivadar szintén ezzel a mondattal indított: Miért nincs az élvonalban? Egyszerű a megfejtés: Joó József meglehetősen zárkózott ember volt, és sohasem könyökölt. Megismerkedésükről szólva mesélte, hogy az első kötetes költőt a győri újságíróklub büféjében látta meg: egy málnaszörppel ült a sarokban. Nem ünnepeltette magát, holott a Kozmosz sorozatba bekerülni elég szép teljesítménynek számított.

Péntek Imre felidézte, hogy egy ideig egy társaságba jártak, de aztán más utat kezdtek járni. Joó József a Műhely, ő pedig az Ambroozia köré szerveződő csoport tagja lett. Távolról követte Tönköl József munkásságát. Élvezettel olvasta költői képekben dúskáló, érzékletes, felülmúlhatatlanul részletgazdag verseit. Úgy véli, hogy műveinek témaválasztása, hangvétele, stílusa az új népiesség jeles képviselőjévé tették őt. Péntek Imre megítélése szerint Nagy László nyomdokába lépve alkotott, s komoly szerepe volt a népi mitológia megőrződésében. Gyermekkori és fiatalkori élményei nem csak felidéződtek és át is lényegültek, szereplői szinte mitikus alakokká nőttek, erősen hatva az olvasóra.

A verseiben és prózai műveiben is fellelhető képiség nem véletlen, hiszen talentumot kapott a képzőművészethez is – erre hívta fel a figyelmet Dr. Horváth Sándor Domonkos, utalva a rendezvényteremben látható kiállításra. Joó József tollából nemcsak betűk kerekedtek ki, hanem rajzok sokasága is. Lényeglátó, szarkasztikus karikatúrák, melyek pár vonallal árulkodnak alkotójuk véleményéről. A kamarakiállítást megtekintve elcsodálkozhatunk, hogy mennyi minden érdekelte YoYót: az emberi arcok, a sport, a közélet, az irodalom, a könyvek világa. Hogy az utolsó pillanatig dolgozott, arra a COVID-járvánnyal kapcsolatos rajzai szolgálnak bizonyítékul.

Azért, hogy ez a sokrétű életmű ismertebbé váljon, tenni kell! Dr. Horváth Sándor Domonkos partnerséget ajánlott beszélgetőtársainak – talán egy év múlva újra találkozhatnak egy „joójózsis” programon.


Tallér Edina: Lány a város felett
(SzaSzi írása)

taller-edina-unnepi-konyvhet

Tallér Edina író, drámaíró, újságíró (a képen balra) legújabb regényének, a Lány a város felett című kötetnek a bemutatására érkezett Győrbe. Beszélgetőtársával (Szőcs Henriette, jobbra) régebb óta ismerik egymást, ezért egy igazán baráti könyves társalgáson vehettünk részt. Rövid bemutatkozásból megtudhattuk, hogy az írónő 1992-ben kezdte pályáját újságíróként, azóta számos közéleti lap felelős- és főszerkesztője, de volt egy kereskedelmi csatornán műsorvezető, gyakran ír a Bestbe, drámáit színpadon játsszák, de musicalt és ifjúsági regényeket is jegyez.

Jelen írása a Prae Kiadó műhelymunkáját dicséri. Főszereplője, Anna a faluszéli vályogházból szó szerint is „magasra tör”. Helyét keresi a világban, közben felépíti a sajátját, amelyben mindenki azt kapja, amire vágyik, vagy amiről azt hiszi, hogy vágyik. De vajon a végén képes lesz-e szembenézni mindazzal, amit létrehozott? Képes lesz-e felelősséget vállalni? Írói szándék szerint a regénybeli világ disztópikus, eltorzított és eltúlzott, de könnyen ráismerhetünk a saját jelenünk valóságára. A lány csak eszköze egy olyan világ bemutatásának, amely az ő magányához vezet. Tükröt tart elénk, hogy kicsit fékezzünk be, nézzünk magunkba, ne akarjuk mindig a tökéletességet, a boldogságot hajszolni. Azáltal, hogy a főhős jósnőként egy mitológiai nevet választ magának (Eileithüia), szájából drámaibban hatnak azok a szavak, melyekért otthon a falujában bolondnak nézik. A szerző két meghatározó olvasmányélményét említette (Kurt Vonnengut: Börleszk, Szophoklész: Antigoné), amelyek varázslatosságukkal minden bűnünket, erényünket megszólaltatják.

Hogy születik-e ebből dráma? Lehetséges. Az biztos, hogy Tallér Edina már egy monodrámán dolgozik, amelyben szintén felismerhetjük saját világunkat (Az ember, aki mindent tud), emellett egy könnyedebb hangú novelláskötete is készül. Ha könyveit olvasva valaki egy korábbi szereplőre ismerne, nem véletlen, írói játék!


Szávai Géza: Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban
(Berente Erika írása)

szavai-geza-unnepi-konyvhet

Az Ünnepi Könyvhét első napján került sor Szávai Géza Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban című könyvének bemutatójára. A Szávai-életműből némiképp „kilógó” kötet szerzőjével Farkas Mónika beszélgetett.

A riporternő legelőször a mű születésének körülményeiről érdeklődött. Mint megtudtuk, Szávai Gézától távol áll az önéletrajz műfaja, és soha nem gondolt arra sem, hogy portrékötetet kellene írnia bárkiről is. Ugyanakkor szenvedélyes fényképész, fotók ezreit őrzi, köztük rengeteg felvételt a legendás házaspárról, Polcz Alaine-ről és Mészöly Miklósról. Az Erdélyből áttelepült Szávai Géza és felesége szoros kapcsolatot ápolt az íróval és nejével. Mindkét családnak volt Kisorosziban nyaralója, és rengeteg kép készült róluk ott. A Mészöly-Polcz házaspár több évtizeddel idősebb volt Szávaiéknál. Mészöly Miklós 2001-ben, Polcz Alain pedig 2007-ben halt meg.

Bár Szávai Géza maga is betegséggel küzd, a fotókat nem akarja kiadni a kezéből, hiszen ismeretségük okán nagyon sok életrajzi és irodalomtörténeti adalékkal tud szolgálni. Egy fotóalbum önmagában kevés lenne, ha egyébre nem is, legalább képaláírásokra szükség van – és máris az írásnál tartunk. Amikor a könyv gondolata már megvolt, a technikai részek átgondolása következett. Szávai Géza nem akart „a” házaspárról írni, hiszen kinek-kinek élete csak egy van, de házassága lehet akár több is… Ezért ír külön-külön Alaine-ről és Miklósról. A szerző úgy döntött, hogy előbb az asszonyról ír. Az irodalmi pantheonban számtalan nagy tehetségű férfi szerzőt találunk, de nők között kevés az, aki országosan számon tartott, jelentős életművet hagy maga után, közismert és köztiszteletnek is örvend. Alaine azonban szakíróként, memoáríróként – Asszony a fronton című kötete a releváció erejével hatott –, terapeutaként, a hospice mozgalom alapítójaként elvitathatatlan érdemeket szerzett. Övé tehát az elsőbbség.

A beszélgetés hátralévő részében a szerző beavatott minket barátságuk mindennapjaiba, kapcsolatuk dinamikájába, miközben számtalan érdekes történetet osztott meg hallgatóságával. Tervei szerint hamarosan elkészül a „dilógia” második, Mészöly Miklósról szóló kötete is.

unnepi-konyvhet-gyor-standok

Évszakot váltott tehát a könyvünnep, de szinte észre sem vehető, hiszen a könyvtárban zajló programokon túl csodás napfényben válogathatunk a Baross úton sorakozó tucatnyi könyvárus standjainak kínálatából remek kedvezményekkel, ajándékokkal. Sőt elcsíphetünk egy-egy írót, dedikáltathatunk, a Szent György díszkút környékén pedig zenés-kézműves programokba kapcsolódhatunk. Jöjjenek bátran!

A 92. Ünnepi Könyvhét és 20. Gyermekkönyvnapok csütörtöki rendezvényeiről képes összefoglaló a könyvtár Facebook-oldalán tekinthető meg.

SzaSzi, Berente Erika
Fotók: Vas Balázs, Óbert Klára

2021.09.03