172

Humayun császár síremléke

Remekművek világszerte 55. rész – tmoni írása

humayun-csaszar-siremleke

Az indiai Delhiben található mauzóleum (Maqbara-i Humájun) a mogul építészet kiemelkedő alkotása, a világ egyik leghíresebb síremléke, melyben Humayun császáron (1508-1556) kívül a Mamluk dinasztia több más tagja is nyugszik. Az épületegyüttes 1993 óta világörökségi helyszín.

A császár fiatalon halt meg, 48 éves korában, amikor leesett a Purana Qila lépcsőjéről. A nyughelyet Hamida Banu Begum (1527-1604), az uralkodó özvegye építtette. A munkálatok 1562-től 1570-ig tartottak Sayyed Muhammad ibn Mirak Ghiyathuddin és édesapja, Mirak Ghiyathuddin perzsa építészek vezetésével. Perzsa és indiai kézművesek közösen építették meg a kerti sírt. Az épületegyüttest világörökségi helyszínné nyilvánítása után felújíttatta az Aga Khan Kulturális Egyesület az Archaeological Survey of Indiával együttműködve. A munkálatok 1997-ben kezdődtek a kutatási szakasszal, majd 1999-ben hozzáfogtak a restauráláshoz, melyet 2003-ban sikerült befejezniük.

humayun-csaszar-siremleke

A mauzóleum egy magasan fekvő síkon helyezkedik el, s egy alacsony boltíves út vezet hozzá. Az építmény szabálytalan nyolcszög alakú, négy hosszabb és négy rövidebb oldala van. Egy nagy kert veszi körül, amit csatornákkal összekötött medencék díszítenek. Ez volt az első kerti sír (Charbagh) az indiai szubkontinensen, mely precedenst teremtett a későbbi mogul építészet számára, amely a Tádzs Mahalban érte el csúcspontját. Ez volt az első épület, amelyhez ilyen méretű vörös homokkövet használtak, ami fehér márvánnyal kombinálva rendkívül látványos, és a fekete márvány, valamint sárga homokkő részletekkel kiegészítve lenyűgöző hatást kelt. És ez volt az első indiai épület, amely magában foglalja a perzsa kettős kupolát.

humayun-csaszar-siremleke

A négyszögletes, perzsa stílusú, rendkívül geometrikus és zárt Paradicsomkertet négy négyzetre osztják a sétányok (khiyabanok) és két központi vízcsatorna, amelyek tükrözik a négy folyót, amelyek a Jannatban, az iszlám paradicsomfogalomban folynak. A négy négyzet mindegyike kisebb négyzetekre van osztva ösvényekkel, amelyek így összesen 36 négyzetet alkotnak. A kertet három oldalról falak veszik körül, a negyedik oldalról pedig a Yamuna folyó határolta, amely azóta megváltoztatta folyásirányát.

humayun-csaszar-siremleke

A hatalmas méretű és extravagáns formájú, 27 hektáros komplexum magában foglalja Humayun császár fő sírját, amelyben Bega Begum, (kb. 1511-1582) a császár első hitvese, Hamida Begum, valamint Dara Shikoh (1615-1659), Humayun dédunokája és a későbbi Shah Jahan császár (1592-1666) fia nyughelyét, valamint számos későbbi sírhelyet: mogulokét, köztük Jahandar Shah császárét (1661-1713), Farrukhsiyarét (1683-1719), Rafi Ul-Darjatét (1669-1719), Muhammad Kam Bakhshét (1667-1709) és II. Alamgirét (1699-1759). Összesen több mint 150 sír található itt, nagy részük azonosítatlan személyeknek készült. A Humayun sírhelyhez vezető utat a nyugati főbejárat felől számos kisebb emlékmű jelzi, s van köztük egy, amely még magát a fő sírt is megelőzi húsz évvel: Isa Khan Niyazi (1453-1548), egy afgán nemes sírkomplexuma.

humayun-csaszar-siremleke

A síremlék figyelemre méltó építészeti alkotás, melyben az indiai és a perzsa motívumok keverednek. A kis kupola, valamint a kék és sárga csempék különösen kiemelkedőek. Két bejárata van a déli (főbejárat) és a nyugati oldalon. Az átjárók 2 szintesek és 16 méter magasak, két oldalukon szobákkal és udvarokkal. Az északi és a nyugati fal közepénél egy pavilon és egy fürdő található. A kettős kupolájú műemlék egy emelt platformon van, néhány lépés magasan, és 12.000 m2-en terül el. 47 m magas és 91 m széles. Oszlopos kioszkok (chhatris) szegélyezik, és a központi chhatris kupoláit üvegezett kerámia csempe díszíti.

humayun-csaszar-siremleke

A külső szimmetrikus és egyszerű kialakítás éles ellentétben áll a belső kamrák komplex alaprajzával: kamrák, oldalkamrák, segédkamrák és íves előcsarnokok – összesen 124. Elrendezésük lehetővé teszi a fő cenotafa (üres, műemlék sír) körbejárását. A császár valódi sírkamrája egy földalatti kamrában fekszik, mely nem látogatható. Az építészeti remekmű egyszerre sugároz gazdagságot és szomorúságot – ez a kettős hangulat határozza meg.

humayun-csaszar-siremleke

Humayun császár sírján kívül az épületegyüttes több más műemléket is tartalmaz. A már említett Isa Khan nyolcszögletű sírját és mecsetét, Bu Halima sírját és kertjét, az ismeretlen személynek emelt Afsarwala sírt és mecsetet, az Arab szerájt, a Nila Gumbadot, a Chillah Nizamuddin Auliát, Delhi védőszentjének, Nizamuddin Auliyának a rezidenciáját, a Borbély sírját, a Bada Bateshewala Mahalt, Muzaffar Husain Mirzának, Humayun unokaöccsének sírját, valamint a Chote Bateshewala Mahalt.

A Tádzs Mahalt 60 évvel megelőzve, a teremtés mögött meghúzódó érzelmeket tükrözve Humayun császár síremléke egy feleség halott férje iránti szeretetének és tiszteletének eredménye. Látványa távolról olyan, mintha a levegőben lebegne. Nem csoda, hogy a nagy léptékű szerkezet, az iszlám geometria, a visszafogott dekoráció és a szimmetrikus kertek inspirálták a Tádzs Mahalt.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Wikipedia, Hello Világ, g-switch.org, Yoair blog, worldtourismgroup.com, UNESCO honlapja, yatra

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 10. kép; 11. kép; 12. kép; 13. kép; 14. kép; 15. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép; 25. kép; 26. kép; 27. kép; 28. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem

2021.09.04