207

Szépanyáink gyermekkora – Egy elveszett világ megtalált emlékei

Kiállítás az Árkádban – Vas Balázs képriportja

romer-kiallitas-arkad

Az Árkád bevásárlóközpontban látható az a „minikiállítás”, amely a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum néprajzi gyűjteményéből válogatott gyermekbútorokból áll. A 19. század második és a 20. század első feléből származó tárgyakat játékbabák teszik élőbbé a szemlélődőknek.

A múlt század közepéig hagyományosan önellátó, földművelésből vagy kézművességből élő parasztemberek tárgyi világa több ezer éves emlékeket őrzött meg, így nem csupán szépanyáink életmódját, hanem sokszor ókori szokásokat is megismerhetünk általuk. A paraszti józanság szép példái az itt bemutatott tárgyak, melyekből a gyermekekhez fűződő viszony is jól leolvasható.

A másfél százados múzeumi gyűjtőmunka révén megmentett, itt bemutatott kisbútorok egy része házilagos előállítású, ám vannak köztük asztalosmunkák is. Egyik-másiknak mai párhuzamait is felfedezhetjük, mint például a járóka névvel illetett kerekes estköznél, melyet ma bébikompként ismerünk. Az IKEA bútorok praktikumát idézi az asztalágy, mely a népesebb családokban csak éjszakára alakult át asztalból fekhellyé, s egyszerre több gyermek is aludhatott benne.

Az Európa-szerte elterjedt állóka középkori használatára találhatunk bizonyítékot id. Pieter Brueghel Gyermekjátékok című festményén is. Ám még mielőtt bárkinek eszébe jutna róla az „áll, mint Katiban a gyerek” szólásunk, oszlassuk el a tévhitet, ennek az eszköznek a magyar nyelvterületen sosem volt Kati a neve. A kicsiny gyermekpad helyenként „macskaasztalként” is ismert, és nem csupán étkezéskor használták, hanem a játék során is. Ez a példány Nagybácsáról került a múzeumba.

Fotók: Vas Balázs

2021.08.05