Az viszont szinte biztos, hogy a Via Margutta környékén játszódó jelenetekkel szándékosan rótta le tiszteletét a Római vakáció előtt (itt lakott a Gregory Peck által megszemélyesített újságíró), és hát itt élt Fellini is, nem lehet tehát véletlen, hogy Alec Baldwin figurája pont errefelé bolyong a filmben. Ha az olasz kiruccanást nem is fogjuk Woody Allen legnagyobb filmjei között számon tartani, a zuhanyozó operaénekes mindenképpen emlékezetes marad.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

De nem Woody Allen az egyetlen amerikai rendező, aki egy Rómában játszódó filmjéhez Roberto Benignit választotta ki a helyiek közül. Jim Jarmusch is őt (egyik kedvenc színészét) kérte fel az Éjszaka a Földön negyedik történetére, amelyben a kissé őrült olasz taxisofőr egy szerencsétlen papot borít ki a dumájával Róma kihalt utcáin, hajnal négy és fél öt között. Benigni rögtönözte a szövegét, és aki egyszer is látta az epizódot, biztosan egyetért abban, hogy felejthetetlen alakítást nyújtott.

Nemcsak a romantika és a jókedv garantált Rómában, hanem a pápa jelenléte is, így a Vatikán körül forgó filmek érthető módon szintén Rómában játszódnak. Egészen széles skálán mozognak ezek az alkotások, van köztük akciófilm (például A Da Vinci-kód folytatásaként ismert Angyalok és démonok), bugyuta vígjáték (A tévedések pápája, amelynek eredeti címe: The Pope Must Die – érdekesség, hogy Amerikában féltek a botránytól, amelyet a cím okozhat, ezért The Pope Must Diet címmel vetítették, a t-betű egy kereszt volt), vagy éppen érzékeny filmdráma (az olasz Van pápánk!, a lenyűgöző Michel Piccolival). És nem mellesleg Paolo Sorrentino HBO-sorozata, Az ifjú pápa, Jude Law-val a főszerepben.

Róma többször volt helyszíne több-kevesebb sikert arató akciófilmeknek is. A mélypont valószínűleg az Arany Málna-díjas Nyerő páros című Jean-Claude Van Damme-film, de a részben Rómában játszódó Hudson Hawk is három Arany Málnával büszkélkedhet. Ha nem is teljes egészében római filmek, de forgott itt a Mission Impossible harmadik része, az Ocean’s Twelve, Az U.N.C.L.E. embere és a Spectre – A Fantom visszatér pár jelenete is. Talán mégis A Sárkány útja az, amely filmtörténetileg is fontos. Bruce Lee első rendezése komoly akadályokba ütközött Olaszországban, a hatóságok csak kéthetes forgatásra adtak engedélyt, a Colosseumban pedig csupán reggel tíz óráig dolgozhattak (ez volt az utolsó film, amelyet ténylegesen a Colosseumban vettek fel). Nem utolsósorban ez az egyetlen film, amelyben Chuck Norris meghal!

A pszicho-thrillerként besorolható A tehetséges Mr. Ripley is főleg Olaszországban, és részben Rómában játszódik. A film egyik legemlékezetesebb jelenete az, amikor Jude Law egy olasz bárban elénekli a Tu Vuò Fà L’Americanót, amely egy olyan olaszról szól, aki legszívesebben amerikai lenne, ezért egész nap úgy viselkedik, olyan dolgokért rajong, mint az amerikaiak – de közben mindezt a mama fizeti. Az eredeti dal 1958-as, de négy évvel előtte Alberto Sordi, a nagy olasz komikus főszereplésével pontosan egy ilyen fickóról készítettek filmet, Un americano a Roma címmel. (Úgy tűnik, ez nem azonos az Egy amerikai Rómában című filmmel, amelyben Kirk Douglas játszik, és az angol címe Two Weeks in Another Town. Néha megtévesztőek a magyar címek, a Sordi-filmet nálunk nem mutatták be, de az olaszok számára annyira a kollektív emlékezet része, hogy 2008-ban felkerült arra a listára, amely a 100 legfontosabb, 1942 és 1978 között készült olasz filmet tartalmazza.)

Érdekes, hogy az amerikaiakon kívül más nemzet rendezői nem rohannak Rómába forgatni, vagy csak én nem találtam francia vagy német példát. Az angolok közül Peter Greenaway Az építész gyomra című filmjének háttere az olasz város. Sőt, nem is háttere, hanem fontos szereplője, mivel a film egy amerikai építészről szól, aki Rómába érkezik, hogy létrehozzon egy kiállítást az Írógépnek vagy Esküvői tortának csúfolt épületben. De sok más római helyszín is vászonra kerül a jelenetek során, csodálatosan fotografálva.

Végül két gyöngyszem, a talán nem túl ismert alkotások közül. Az 1957-es Űrszörny (20 Million Miles to Earth) című film olyan sci-fi, amelyben végre nem New Yorkot zúzza le az ellenséges földönkívüli lény a Vénusz bolygóról, hanem bizony Rómát. A kergetőzés a Colosseumnál ér véget, a Forum Romanum érintésével.

A giallo kifejezetten olasz találmány, a krimi, a thriller és a horror egyvelege, némi szexuális felhanggal, a zsáner a hatvanas, hetvenes években nagyon népszerű volt. A lány, aki túl sokat tudott (La ragazza che sapeva troppo) a műfaj megteremtője, a filmbeli gyilkosságok a Spanyol lépcső környékén történnek. De a főszereplő amerikai lány egy gyors montázsban természetesen meglátogatja a kötelező római helyszíneket is.

Már ennyiből is láthatjuk, hogy Róma izgalmas díszlete lehet bármilyen témájú és stílusú filmnek. Természetesen nem lehet felsorolni mindet, itt most ki sem tértem a történelmi filmekre, amelyek az ókori, a reneszánsz, a barokk vagy a háborús Rómában játszódnak, azokból is számtalan van. A lista a végtelenségig folytatható, hiszen: Róma örök.

SZK
Forrás: hetediksor.hu

A cikksorozat korábbi részei:
- Filmvárosok: Róma 1. rész