153

A vár, amelynek nincs története


markaz-var

Az Abasár felett fellelhető Markaz várának romjai pedig azért is érdekesek, mert szinte semmit sem tudunk erről a mai napig feltáratlan és természetesen pusztuló egykori erődítésről. Amelynek talán sosem volt nagyobb szerepe a magyar nép történetében.

Bizony, a 32x25 méteres, szabályos négyzet alakú építményt a 460 méteres Vár-bérc tetején nem emlegetik királyok által kiadott, adományozási pergameneken, nincs nyoma annak, hogy valamikor is zálogba adták volna. Nem maradt fenn semmilyen jegyzék, mondjuk a benne lévő felszerelésről, vagy éppen az őrség számáról, zsoldjának, juttatásainak mértékéről. Nincs megemlítve emlékiratokban, krónikákban, talán csak egyedül Bél Mátyás az, aki az 1700-as évek második felében leírja róla, hogy Markaz várát pedig amikor építették volna, hát ami falat nappal felraktak, azt éjjelre lerombolták valakik. Mint ahogyan az erdélyi Dévánál, vagy éppen a Drinán Vysehradnál épült, a boszniai Ivo Andricnak irodalmi Nobelt hozó híd esetében is. De hát ez nem valami sok támpont nekünk, akik a kétségtelenül előttünk lévő vár történetét kutatnánk.

markaz-var

A déli oldal régi metszeten (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND)

Marad hát az a megoldás, hogy akkor a vár alatt elterülő, hasonló nevű falura keresünk adatokat. Már csak azért is, mert az ilyen szinte kivétel nélkül a várat birtokló előkelőség birtokában szokott volt lenni. Itt már találunk is egy említést, mégpedig az 1332-1337 között készített pápai tizedjegyzékben, amely szerint Markaznak ekkor már temploma és papja is volt. Azt is tudjuk, hogy a környező mátrai várakat szinte egytől egyig az Abák építették, jórészt a IV. Béla által meghirdetett nagy várépítési program során. Egy újabb forrás szerint 1348-ban Aba nembeli Kompolt leszármazottja, Wisshontai (Visontai) Pál fiai, köztük is a János nevű örökölte a falut, és így talán törvényszerűen a várat. Aztán 1421-ben kihal ez a Kompolti ág, és Zsigmond királyunk volt olyan nagylelkű, hogy a falut, és talán vele a várat is a kisnánai Kompolti Istvánnak adta örökül, aki pedig országbíró volt abban az időben. Aztán István országbíró utódai sokat, még 1489-ben is pereskednek a faluért, de ezekben a papírokban sem említik meg a várat, mintha az már nem is lenne.

markaz-var

A nyugati oldal régi metszeten (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND)

És tényleg vannak olyan vélemények is, hogy a viszonylag kisméretű építmény már az Árpád-ház kihalása utáni bizonytalan időkben rommá vált. Még az is lehet, hogy Károly Róbert egyik hadvezére pusztította el, amikor sorra vették el Csák Máté és az Abák birtokolta erődítéseket. Más vélemények szerint Markaz váracskája egészen a török időkig kihúzta. Aztán amikor az iszlám minden lelkiismeret-furdalás nélkül felperzselte az abasári bencés monostort, akkoriban keríthettek sort Markaz várának megostromlására is. Ahol talán éppen a falu lakói rettegtek, hogy életben maradjanak, vagy ne kerüljenek rabszíjra.

markaz-templombelso

A markazi templombelső, a 14. század elején már volt a falunak papja és temploma is (Takács István Kulturális Alapítvány CC BY-NC-ND)

Nem lehet tudni, csak az biztos, hogy az északi oldalán állt valaha a kaputorony, és a megmászhatatlan nyugati oldal kivételével a váracskát 8-10 méter mély sáncárok vette körül. A falak alatt pedig ott folyik a Vár-patak, amelyből vízhordó állatokkal, vagy éppen egy kötélpályát szerkesztve megtölthették Markaz várának ciszternáját. Mert kútnak nyomát nem látni, ha pedig mégis lenne, akkor minden bizonnyal ott kellene kezdeni a régóta esedékes feltárást. Mert a várkutakban van mindig a leggazdagabb leletanyag. Hogy aztán ez a feltárás valóban sürgős lenne, azt az is mutatja, hogy 2020-ban omlott le a várfal délkeleti sarka. Itt még helyenként a hat métert is eléri a falmagasság, aztán szép lassan elfogy majd ez is.

Címlapkép: Légifelvétel a falakról (varak.hu © Minden jog fenntartva)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.07.13