107

Matthew McConaughey: Zöldlámpa

Könyvajánló

matthew-mcconaughey-zoldlampa

Matthew McConaughey neve minden filmkedvelő számára ismerős, az Oscar-díjas színész számtalan mozival a háta mögött (a közelmúltban például az Úriemberek, Csillagok között vagy a Mielőtt meghaltam) már a tévésorozatok terén is legendássá vált a True Detective Rusy Cohle-jával, végleg maga mögött hagyva a töméntelen romkom szépfiú szerepeit.

A texasi színész a kamera elől beült az íróasztal mögé, hogy megírhassa Zöldlámpa című „életrajzi” könyvét. És milyen jól tette! Azért bátorkodtam idézőjelbe írni az életrajzi szót, mert habár McConaughey életéről szól, korántsem olyan, mint egy hagyományos biográfia, egyfajta oázist képez azok sivatagában.

A Zöldlámpa sok szempontból is különleges, kezdve a külsejével, mely egy, a könyvnél kisebb méretű védőborítót kapott, rajta a színész arcával, ami alatt pedig egy szerény borító húzódik meg. Ennek elején egy zöld közlekedési lámpával, a hátulján pedig a „just keep livin” felirat és McConaughey aláírása köszön vissza. Belelapozva rengeteg fotóval, kézzel írt oldalakkal, cetliken lévő elképzelésekkel és versekkel találkozhatunk. A cetliken reklámszövegek, lejegyzett gondolatok láthatók, melyeket élete során gyűjtötte össze, a verseket pedig ő maga írta. A fekete-fehér betűk között felüdülés a borító belsejét betakaró zöld szín. A 21. század kiadó remek munkát végzett, akiknek szeretném ezúton is megköszönni, hogy biztosították számomra a könyvet, egyben életem egyik legjobb olvasói élményét.

McConaughey biográfiája egyfajta szerelmeslevél az élethez, leírva benne mindazt, amit az eddigi 50 éve alatt megélt. A 8 fejezet mindegyike egy olyan sorral kezdődik, amely betekintést enged az aktuális rész témájába, és magában foglalja a „tanulságot”, amely levonható belőle. Nem akar tökéletesnek látszani, ehelyett rendkívül közel engedi magához a befogadót – az egyes részekben talán túl közel is ‒, olyan élményt adva, mintha évek óta ismernénk a színészt. Baráti hangvételű történetmesélés ez, mely által úgy érezzük, mintha magunk is ott lettünk volna élete azon szakaszaiban, melyekbe belepillanthatunk, a fotók és kéziratok pedig tovább fokozzák az élményt.

Nem akar tanítani, utat mutatni, egyszerűen csak leírja azt, amit gondol, egy-egy helyzetben az érem mindkét oldalát megismerhetjük. Matthew McConaughey bátran beszél a gyerekkori jó és rossz emlékeiről, Istenbe vetett hitéről, magánéleti problémáiról és arról, hogyan is lett belőle az, aki. Olvasás közben úgy éreztem, mintha én lennék a főszereplője a történetének, ő pedig csak egyfajta idegenvezető volna. Van benne csalódás, öröm, szerelem, vér, boldogság, szenvedés. A zöldlámpa motívuma végig jelen van, a legfőbb eszköz, amit McConaughey használ. Üzenete talán az, amit általa közvetít, hogy bármi is történjen az életben, a piros lámpa után mindig jön a zöld, és az élet megy tovább.

Rózsa András
Forrás: hetediksor.hu

2021.07.12