148

Alison Weir: A fogoly királyné

Szilvási Krisztián könyvajánlója

alison-weir-a-fogoly-kiralyne

Alison Weir történelmi témájú regényei (Philippa Gregory és Elisabeth Gaskell könyveihez hasonlóan) óriási rajongótáborral bírnak. Az 1951-ben Westminsterben született angol íróhölgyet – aki a brit királyi ház tagjairól életrajzi könyveket is jegyez – a Tudor-érában játszódó művei tették bestseller szerzővé.

Első megjelent munkája, az 1989-es Britain’s Royal Families genealógiai áttekintést nyújtott a brit királyi családról, később pedig életrajzokat írt többek között Aquitániai Eleonóra királynéról, Izabella hercegnőről, Katherine Swynford-ról, Boleyn Annáról és Máriáról. Továbbá érdeklődési körébe tartozik VIII. Henrik mozgalmas magánélete, illetve történelmi kitekintéseket is szerzett a rózsák háborújáról csakúgy, mint például a királyi ház tagjainak házasságairól. A Lady Jane-nel és a Lady Elizabeth-szel kezdődő fikciós regényei révén ő lett a legtöbb példányban eladott brit történelmi szerző a 2010-es évekre.

Írói céljaként azt tűzte ki, hogy könyveivel széles körű közönséget szórakoztasson úgy, hogy a drámai történetmesélés kissé leegyszerűsítse a tényeket és összefüggéseket, ugyanakkor az általánosítás ne menjen a hitelesség rovására. Weir maga is elismeri, hogy „népszerű történelmet” ír, azzal viszont vitába száll, hogy „a történelem csupán a tudósoknak lenne fenntartva. Bár nagy tisztelettel viseltetem azon történészek felé, akik kutatásaikkal új tudást és tényeket hoznak, a történelem mindannyiunkhoz (hozzá)tartozik. S ha valaki lelkiismeretes kutatások után oly módon nyúl a témához, hogy az érthető és szórakoztató legyen, akkor igen, én boldog vagyok, hogy az egyik ilyen történész lehetek!

Harmadik regénye, a 2010-es A fogoly királyné sem szakított a megkezdett irányvonallal: egy lebilincselően izgalmas tabló került az olvasók elé egy több évtizedes királyi szerelemről, amely a történelem egyik legviharosabb évszázadában is felül tudott kerekedni a cselszövéseken és a hatalmi játszmákon. A nagy birodalmak felemelkedésének korában járunk, az Anjouk és a Plantagenetek küzdelmének idején. Franciaországban hűbérurak és vazallusok szövevényes kapcsolatai alakítják a határokat. Vajon hogyan állja meg a helyét e veszedelmes kor veszedelmes viszonyai között egy különlegesen vonzó, életszerető, ambiciózus ifjú hölgy, aki Franciaország királyának feleségeként a hatalomból is részesedik? Mi történik akkor, ha szenvedélyes nőiességében Lajos nem képes az asszony vágyait beteljesíteni? A brit írónő regénye ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ A fogoly királyné lapjain.

Alison Weir fikciós könyvei immár egy tucat kötetnél járnak, méltatói pedig bátran kijelentik, hogy „tökéletesítette a történelem életre hívásának művészetét. Kutatásának és írásának széles látószöge van, amely idő- és helyérzetet, valamint tanulságokat nyújt.” (Chicago Tribune) Ezek után pedig maga az olvasó döntse el, jó-e a „háznál” egy magafajta „népszerű történész”.

Szilvási Krisztián

2021.06.24