Amikor a felsepretlen padló divat volt

Hát ez csúcs! 23. rész – SzaSzi írása

mozaik01

Csirkecsontok, tengeri kagylók, homárfogók, halcsontok, tengeri sünök, olajbogyók, gyümölcsök és ki tudja még, mi minden szétszórva egy csontfehér padlón. Ezt az érdekes, Kr. utáni 2. századból származó mozaikpadló részletet ma a Vatikáni Múzeumban őrzik.

A szinte teljesen épen maradt darabot 1833-ban találták meg Róma déli részén, az Aventinus dombon. Egykor egy villa étkezőjének dísze volt. Ki akarná, hogy a padlóján ételmaradékok éktelenkedjenek? Vagy csak azok hű másolatai? Ezek valóban egy lakoma maradékai lehettek? A csodás élethű mozaikot látva rögtön rengeteg kérdésünk támad. Izgalmas alaposabban szemügyre venni a padlón szerte heverő „szemetet”! Mindjárt felfedezhetjünk a „maradékok” között a tüskés bíborcsigát is, amelyet nem is étkezésre használtak. A kelmefestés alapanyagaként ismerték, de csak a legvagyonosabbak engedhették meg maguknak, mert az eljárás roppant drága volt. Ha a többi „szemetet” is megvizsgáljuk, hamar rájövünk, hogy saját korában csupa drága holmit „dobáltak szét” a padlón: friss tengeri herkentyűket, mellettük Ázsiából érkező faepret, gyömbérgyökeret, a Közel-Keletről származó fügét. A padló tehát nem a buli utáni rendetlenséget, hanem a tulajdonos vagyoni helyzetét demonstrálja. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a Kr. e. 182-ben elfogadott Lex Orchia törvény számos luxuscikk fogyasztását megtiltotta, megszabta az egy lakomára hívható vendégek számát, sőt a felszolgált ínyencségek árát is. Vagyis tilos volt a fényűzés a lakomán, de azt már senki nem tiltotta, hogy a ház ura a padló mozaikján eldicsekedhessen, hogy mit engedhetne meg magának. 

Ez a tény megmagyarázza, hogy a „rendetlen padló” mint mozaik miért válhatott divatossá az ókorban, ugyanis az Aventinus-domb villáján kívül is léteztek „felsepretlen szobák”, ahogy akkor hívták: asarotos oikos. A görög elnevezés arra utal, hogy elsőként a görögök készítettek ilyen padlódíszeket, főleg a hellenisztikus korban, ahonnan elterjedt. A rómaiak előszeretettel utánozták görög elődeiket. A Vatikáni Múzeumban őrzött remek darab a felirata szerint Heraklitosz mozaikkészítő munkája. Csak ezt az egy művet ismerjük tőle. Eredetijét Pergamonban Sosos mester készítette, amelyről a történetíró Plinius tesz említést (Naturalis historia 36, 184). Ezt követően a sepretlen padlót asarotonnak hívták, és valószínűleg az ebédlőben, trikliniumban fektették le. Heraklitosz mozaikja lélegzetelállítóan naturalisztikus, ami az árnyékolásnak köszönhető, az ételmaradékok között megjelenő egérke pedig még életszerűbbé teszi. 

Sepretlen padlórészletet több más helyen is megőriztek, a legszebbeket Olaszországban (Aquileia), Tunéziában (Bardo) találjuk, de még a svájci Château de Boudry-ban is látható egy az 5. századból származó darab. Ez utóbbi óriási méretének, részletgazdagságának, színárnyalatainak köszönhetően korának egyik leglátványosabb és legfontosabb alkotása, ugyanakkor a római lakomázási szokásoknak is beszédes példája. Egy vacsorajelenet közepébe csöppenünk, a fekete padlón halfej, csontok, rákfej, csiga, articsóka, diófélék hevernek. A mitológiai jelenetek mellett ezek a mindennapi életképek is nagyon népszerűek voltak a képzőművészetben. A lakoma mint téma pedig később könnyedén átvezetett a keresztény ikonográfia utolsó vacsorájának ábrázolásához.

A világ legnagyobb antik mozaikgyűjteményét Tuniszban, a Bardo múzeumban találjuk. Halcsontok, lerágott almacsutkát és egyebek – most már tudjuk, hogy nem rendetlenség okán kerültek a padlóra vagy a falra. 

SzaSzi

Források: www.museivaticani.va, wikipedia.org, www.artandpopularculture.com, http://konyvtar2.mome.hu

A képek a flickr.com és a Wikimedia Commons gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Akinek füstöl a keze alatt a billentyű
2. rész: Mini várak között
3. rész: Közép-Európa leghatalmasabb erődítménye
4. rész: Bolhányi művészet, mákszemnyi nagyságok
5. rész: A világ legnagyobb hangszere, a Nagy Stalacpipe orgona
6. rész: Óriásmozaik Rubik-kockából
7. rész: Salvator Mundi – Minden idők legdrágább festménye
8. rész: A pénz nem boldogít! Vagy mégis!?
9. rész: A világ legnagyobb világító betleheme Manarolában
10. rész: Minden idők legnagyobb koncertjei
11. rész: Kolodko miniszobrok
12. rész: Labirinto Della Masone – A világ legnagyobb szabadtéri labirintusa
13. rész: A világ leghangosabb zenekarai
14. rész: Binhai szeme - Egy modern és futurisztikus könyvtár
15. rész: Predjama: a világ legnagyobb barlangvára
16. rész: Gigantikus kódex
17. rész: A világ legnagyobb Krisztus-szobrai
18. rész: A világ legsikeresebb albumai
19. rész: Minden idők legsikeresebb zenei előadói
20. rész: Minden idők legtöbb Grammy-díjasai
21. rész: Európa legrégebbi fahídja: a Kappelbrücke
22. rész: Mural das Etnias ‒ A világ (egykori) legnagyobb utcai graffiti műalkotása

2021.07.19