Hogy mikor, azt nem lehet pontosan tudni, neve egy 1272-es oklevélben bukkan fel talán először. Ezek szerint Blatnica is „tatárjárásos” vár, tehát IV. Béla ösztönzésére épülhetett 1241 után. Természetesen legelőször a lakótorony készült el, amely köré aztán majd a vár szerveződött. A nagy építkezéseket itt is Dancs, avagy Doncs mesterhez kötik, aki Károly Róberttől 1321-ben, Csák Máté nagyúr halála után megkapta a zólyomi erdőispánságot. Amely akkoriban a Garamtól egészen a Tátráig terjedt ki. A mester aztán nevéhez méltóan igencsak jeleskedett a várépítésben is, a már ismert Szklabinya, Zólyomlipcse és Likava mellett Liptóújvár várát is kiépíttette. Aztán az ő földi pályafutása is véget ért, Blatnica pedig 1341-ben királyi vár lett, és az is maradt egészen Luxemburgi Zsigmond felbukkanásáig. A jól nősülő, nagynevű, de nincstelen lovag pedig – támogatókat gyűjtvén – Blatnicát előbb Pogány Domonkosnak adta, majd egy év után visszacserélve Oppelni László herceg vette azt zálogba. 1421-ben lett csak újra királyi vár Blatnica, amit aztán Berzevichy Péter tárnokmester bírhatott haláláig.

Ahogy Dancs mester, úgy Gyula mester is kapott Károly Róberttől adományt (ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár PDM)

Ami be is következett 1433-ban, a vár pedig férje ajándékaként a királyné, Cillei Borbála tulajdonába került. Aki pedig rögtön el is zálogosította 2300 aranyért Szentmiklósi Pongrácznak, aztán már nem kellett sokat várni, hogy ide is megérkezzenek a Csehországból kikergetett husziták. Jelesül a velük szövetséges lengyel rablólovag, Komorowsky Péter gyülevész hadával. Aki aztán nem értette meg az idők szavát, és Jan Giskra Mátyáshoz állása után inkább az ifjú király ellen szövetkezőkhöz állt. Ezek a jó urak Kázmér lengyel herceget látták volna szívesebben a trónon, mint a határozott elképzelésekkel rendelkező ifjú királyt. Így aztán Komorowsky lovag úr lopott várait is sorra elfoglalták a királyi csapatok, a rabló végül Árva várában adta meg magát. Blatnica pedig ismét királyi vár lett, és 1527-ig az is maradt, mikor I. Ferdinánd a Révayaknak adta a környék öt falujával együtt. A Révay grófok pedig jó gazdái voltak a környéknek, no és töretlen hívei Bécsnek. Ezért aztán ezt a várukat is felprédálták Bocskai, majd Bethlen hajdúi.

A vár romjai, mögötte a havas Fátra (Wikipédia)

De Blatnica újjáépült, ahogyan az 1678-as nagy tűzvész után is. A kurucok 1703-tól a vesztes Trencséni csatáig, 1708 őszéig ültek és fújták a tárogatót benne, aztán visszajöttek a Révayak. És Blatnicát töretlen hűségük miatt nem robbantották fel a Haditanács által elindított robbantó brigádok, sőt 1744-ben a grófok még tatarozták is. Hogy aztán 1790-ben elhagyják az amúgy nem éppen a kor úri komfortjának megfelelő erősséget. Ami azóta pusztul ebek harmincadján, a természet itt is lassan visszavesz mindent.

Címlapkép: Blatnica madártávlatból (varak.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu