349

Petz Margit grafikus, festőművész

Várostörténeti puzzle 144. rész – Bedő Mónika írása

petz-margit

A vonal-poézis fanatikus költője” ‒ mondta Ady Endre Felpéczi Petz Margit festőművész és grafikusról. 1886. július 13-án született Győrben, híres orvoscsalád tagjaként. (A képen 1919-ben – Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum. HD.81.4.5.(35). Lsz.18630.)

Édesapja dr. felpéczi Petz Lajos (Győr, 1854. március 1. ‒ Győr, 1932. június 21.) volt, a győri Szentháromság Kórház igazgató főorvosa és egy jelentős műgyűjtemény megteremtője. Édesanyja, Beszedits Róza (Püspökladány, 1857. december 9. ‒ Győr, 1943. április 1.) apja korai halála után anyjával Budapestre költözött, ahol 1876. február 2-án tanítói oklevelet szerzett. Előbb a budai Állami Elemi Tanítónő Képezdében, majd az Akadémia és Károlyi úti Polgári Leányiskolában tanított. Megismerkedésüket követően Budapesten, 1884. június 24-én kötött házasságot dr. Petz Lajossal, a fiatal pár ezután Győrbe költözött.

A család 1885 és 1891 között szinte minden évben új utóddal bővült. Első gyermekük halva született (1885. május 6-án), Petz Margit a rá következő évben, 1886. július 13-án látta meg a napvilágot. Őt követte a családban Aladár (1888. december 10.), majd Ilonka (1890. szeptember 13., aki korán, 1893. április 2-án meghalt), és Edit (1891. október 20.).

Nagy István: Emlékezés dr. felpéczi Petz Lajosra: készült születése 150. évében (Győr, Petz Lajos Egészségügyi Középiskola és Kollégium, 2004.):

petz-margit

Margit születésekor a család Győrben, Ferdinándvárosban, az egykori Deák, ma Aradi vértanúk útja 12. számú ház első emeletén lakott. Később, 1891 szeptemberében költöztek abba a Vilmos császár, ma Szent István út 10. számú ház, földszint 2. alatti hatszobás lakásba, mely épületnek Petz Lajos a haláláig egyben a gondnoka is volt.

A kép bal oldalán lévő házban (Deák út 12.) lakott a család 1884-től 1891-ig (Nagy István gyűjteményéből):

petz-margit

Elemi és középiskolai tanulmányait magánúton végezte Győrött, előbb a Skultéti Magánintézetben, később Bauer Lenke evangélikus elemi iskolai tanítónő vezetése alatt.

Skultéti László magán fiúiskolájának értesítője az 1896/1897. iskolai év végén:

petz-margit

A jeles és kitűnő tanulók névsorát évről évre közzétették a korabeli napilapban is. Közöttük volt Petz Margit is.

Győri Hírlap, 1897. július 7.:

petz-margit

Már középiskolás éveiben is foglalkozott festészettel, és tanulmányai befejezése után, 1906. szeptember 6-án édesanyjával Münchenbe utazott, hogy a Pálos Ede fő-reáliskolai tanár vezetése alatt megszerzett tudását továbbfejlessze. Három év ott tartózkodás után, 1909 decemberében európai körútra indult, majd 1910 márciusában visszatért Münchenbe. A közben eltelt évek húsvéti és karácsonyi ünnepeit, valamint a szünidőket a családjával Győrben töltötte.

1911. augusztusban Amszterdamban járt, majd hazatérte után, szeptember 30-án Párizsba utazott, ahol beiratkozott a Julian Akadémiára. Innen év végén, betegen jött vissza Győrbe. Édesapja, dr. Petz Lajos 1912. januárban egy osztrák szanatóriumba küldte gyógykezelésre, ahonnan február elején érkezett haza. Majd további gyógykezelés céljából február 7-én az Adria partján található Cigalába utazott, ahol közel három hónapot töltött, és május 12-én immár egészségesen ismét hazatért.

A Nemzeti Szalon 50. jubileumi vidéki kiállításának megnyitója 1911. november 5-én volt a vármegyeháza dísztermében. Győrben addig soha nem látott számú alkotás került bemutatásra, 162 művész 466 művel képviseltette magát. Köztük volt Petz Margit is, aki először jelent meg festményeivel műtárlaton. A sikeres bemutatkozásról a Dunántúli Hírlap így írt (1911. november 12.):

petz-margit

Művészeti lexikon, 2. L-Z. (Bp., 1935.):

petz-margit

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum. HD.81.4.5.(35).:

petz-margit

1912-ben dr. Petz Lajos a lánya számára Budapesten, az V. kerületben, a Falk Miksa u. 18. sz. alatt egy tágas műtermet bérelt, ahol 1912. december 1-én megrendezte első nagyobb szabású önálló kiállítását addigi munkáiból. A tárlaton az akkor német újságoknak – a Pester Lloyd cikke szerint a Voche és a Westermanns Monathefte című lapoknak – dolgozó művész hat év kétszáz munkáját, köztük a müncheni és párizsi tanulmányai alatt készült olajfestményeket, pasztelleket, kréta-, ceruza-, és tusrajzokat, kisplasztikákat mutatta be.

Pesti Hírlap, 1912. november 24.:

petz-margit

Dunántúli Hírlap, 1912. november 26.:

petz-margit

A közel kétszáz, kiállításra kerülő alkotás nagyobb része tanulmány, arckép, akt studium, kisebb része grafika, toll és tusrajz.

Az Újság (1912. december 1.):

petz-margit

A képkiállításon bemutatott művek 4 oldalas katalógusa a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Petz-archívumban található meg.

Zoltán József: Budapest történetének bibliográfiája 6. 1686-1950. Kultúra (Budapest, 1969.):

petz-margit

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum. HD.81.4.5.(35).:

petz-margit

petz-margit

A tárlatot óriási érdeklődés kísérte, a korabeli kritika pedig nem fukarkodott dicsérni a fiatal és tehetséges művésznő érettségét, karakterizáló erejét, hangulatkeltő képességét. A vendégkönyv lapjai megteltek illusztris nevekkel, és a kiállított képek, rajzok nagy részét megvásárolták a műbarátok. (Budapesti Hírlap, 1912. december 27.) A kiállítás színvonalát az is mutatja, hogy a Nyugat 1912. december 6-i számában Ady Endre ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a műveket és alkotójukat. Kritikájában kiemelte a művész grafikai érdemeit.

Nyugat, 1912. 24. sz.:

petz-margit

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum. HD.81.4.5.(35).:

petz-margit

A kedvező visszhangot kiváltó kiállítást nemcsak a fővárosi, de a győri lapok is méltatták. A Győri Hírlapban és a Dunántúli Hírlapban is megjelent róla részletes leírás.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum. HD.81.4.5.(35).:

petz-margit

petz-margit

Győri Hírlap, 1912. december 25.:

petz-margit

petz-margit

A tárlat anyagából a kor legtekintélyesebb képzőművészeti folyóirata, a Lyka Károly szerkesztette Művészet 1913-ban Petz Margit két „Dekoratív madár” rajzát közölte. Ezekből a madárrajzokból képeslapsorozatot adott ki.

Lyka Károly (szerk.): Művészet 12. évf (Bp. 1913) 3. sz.:

petz-margit

Lyka Károly (szerk.): Művészet 12. évf (Bp. 1913) 2. sz.:

petz-margit

További madárrajzok a Rómer múzeum Petz gyűjteményében találhatók.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum. HD.81.4.5.(35).:

petz-margit

petz-margit

petz-margit

Oktatással is foglalkozott, következő év elején, 1913. január 7-én festő- és rajziskolát nyitott műtermében.

Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum. HD.81.4.5.(35).:

petz-margit

Mindemellett további képeken dolgozott, és egy győri lap is munkát ajánlott neki, amelyről a Győri Híradó 1913. április 27-i száma így írt: „Petz Margit kedves földinket budapesti műtermében meglátogattuk. A művésznő, aki közelebb rendezett kiállításával megérdemlett elismerésben részesült – jelenleg is több vásznon dolgozik, amelyeket az őszi tárlaton szándékozik bemutatni. A nyár folyamán nagyobb tanulmányutat tesz. E rovatunkban ma érdekes cikket közlünk tőle, a képíróművészet megszületéséről. Bírjuk ígéretét, hogy lapunknak állandó munkatársa lesz.” Az említett cikket „Az ősember fia” címmel közölte az újság.

1913-ban országos körútra indult, melynek első állomása Nyíregyháza volt. A Rómer Múzeum Petz archívumában őriznek egy képeslapot, melyet 1913. április 13-án adott fel húgának, Petz Editnek, és amelyben ez állt. „Kérlek ½ árú jegyet sürgősen Nyíregyházára, meg fogom adni. - Igen sürgős. Csók Margit.” És valóban, május 11-én, pünkösd vasárnap nyitották meg a kiállítást, amely egy hétig tartott. Ez alatt az idő alatt, május 13-án tartották a gyereknapot. Az e napon befolyt összeg tíz százalékát a művésznő felajánlotta a helyi gyermekliga számára.

Nyírvidék, 1913. május 11.:

petz-margit

A kiállításának ismételten nagy sikere lett, melyről a helyi és az országos lapokon túl a Győri Híradó is tudósított (1913. május 21.).

petz-margit

petz-margit

Nyírvidék, 1913. május 4.:

petz-margit

Az Újság, 1913. május 14.:

petz-margit

Nyíregyháza után az év második felében a következő állomás Arad volt, ahol az 1913. október 6-án megnyitott kiállításáról a Budapesti Hírlap 1913. november 16-i száma így írt: „ Arad legnagyobb kiállítási helyiségében, a Weiss-féle műkereskedés szalonjaiban a minap nyitott meg Petz Margit festőművésznő legújabb műveinek gyűjteményes kiállítása. A tárlat anyagában olajfestmények, pasztellek, szén-és krétarajzok, valamint változatos összeállítású ex-libriszek szerepelnek.” A közel 70 darabból álló gyűjteménynek nagy sikere volt, „Az aradi közönség szívesen nézi és vásárolja a tehetséges művésznő munkáit.” (Az Újság, 1913. november 13.)

Pesti Hírlap, 1913. november 9.:

petz-margit

Magyarország, 1913. november:

petz-margit

Még ugyanebben az évben a Margit körútra költöztette műtermét.

Miután egészsége újból megromlott, 1914. január 16-án három hónapra Firenzébe, majd március 18-án egy müncheni barátnője hívására Rio de Janeiróba utazott. A világháború kitörése miatt nem volt módja hazatérni, rokonai csak a háború vége után kaptak levelet tőle. Ez alatt az idő alatt vette fel az Ivna Clair nevet. Az Amerikában töltött években kezdetben festészettel foglalkozott, majd a nyelvismeretével próbált munkát találni – beszélte a francia, német, angol és portugál nyelveket ‒, de ezek nem hoztak neki sikert. Kereskedelemben helyezkedett el, és egy jelentősebb konfekciós üzletben vállalt munkát. Később egy portugál hölgy társalkodónőjeként több országba is eljutott. Argentinában Buenos Aires, majd Tűzföld, Dél-Amerika nyugati partjai, Chile volt az úti cél. Utazásai végével Chicagóban telepedett le, ahol újra a divatáru szakmában helyezkedett el. Az 1920-as években New Yorkba költözött, ahol egy nagy áruház divatosztályát vezette, majd 1929-től egy magániskola tulajdonosa volt.

1932. június 21-én meghalt édesapja, dr. Petz Lajos. Végrendeletéből – mely a Rómer Múzeumban őrzött Petz hagyaték között található – egyértelműen kitűnik, hogy mennyire aggódott lánya jövőjéért. „… Miután Margit jövőjét amerikai tartózkodásában biztosítva nem látom, a fent említett tőke mindaddig, míg az alant felsorolandó körülmények azt szükségessé teszik, egyben tartandó, el nem osztható és továbbra is Aladár által kezelendő…” „... Ha Margit akár amerikai, akár európai tartózkodása alatt oly helyzetbe kerülne, mely tisztességes megélhetését nem biztosítaná, részére az Aladár által kezelt tőkék összes kamatai kiadandók, ha azonban helyzete idővel annyira javulna, hogy keresete a kamatok nagyságát eléri, részére a kamatoknak csak egyharmad része adható ki, de ha helyzete újból rosszabbodnék, az összes kamatokhoz való joga újból feléled…

1943. április 1-jén édesanyja meghalt. Majd 1956. február 26-án testvére, Aladár is. A gyászjelentésen a rokonok között olvashatjuk Petz Margit nevét is.

OSZK gyászjelentések:

petz-margit

Húga, dr. Vidonyi Sándorné sz. Petz Edit 1981. május 13-án halt meg.

Petz Margit 1975 körül hunyt el New Yorkban, halálának pontos ideje nem ismert.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Ady Endre: Petz Margit kiállítása In: Nyugat, 1912. dec. 6.
Győri életrajzi lexikon. Győr. Győr Városi Könyvtár, 1999. p. 274.
Magyar festők és grafikusok adattára: életrajzi lexikon az 1800-1988 között alkot festő- és grafikusművészekről/...gyűjt... Seregélyi György. Szeged, 1988. p. 483.
Magyar Katalin-Dombi Alajosné: Felpéc a honfoglalástól napjainkig. Győr. Felpécért Alapítvány, 2001. p.148.
Nagy István: Emlékezés dr. felpéczi Petz Lajosra: készült születése 150. évében. Győr. Petz Lajos Egészségügyi Középiskola és Kollégium, 2004.
Salamon Nándor: Kisalföldi művészek lexikona : építészek, szobrászok, festők, műgyűjtők, művészeti írók : XVI-XX. század : A-Z. Győr, Kisalföld Művészetéért Alapítvány, 1998. p. 241.
Szűcs Piroska Mária: Egy győri polgár a századfordulón: dr. felpéczi Petz Lajos. Győr, 2001. p. 59-61.

A nem jelölt, felhasznált képek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből származnak. Nagy István engedélyezte a könyvében található képek és a képeslapjának felhasználását csakúgy, mint a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a címlapképet (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum, leltári szám: 18630.) és a grafikákat (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Petz-archívum. HD.81.4.5.(35)).

A Várostörténti puzzle cikksorozat korábbi részei itt találhatók felsorolva.

2021.06.17