A törzsi nyers szakralitást idéző totális zene, Oberfrank Péter kiemelkedő, értő vezényletével, a 170 fellépő energiái valódi lelki oratóriumként megnyitották a láthatatlan csillagkaput a nézőkben. Az egyén CB-jeként. Újabb vastapsot hozó ünneplés zajlott a legendák évadában.

A klasszikus művek hétvégéjén a Bánk bán után június 13-án, vasárnap egy másik jelentős létszámú fellépőt megmozgató est zajlott a Fertőrákosi Barlangszínházban. A Kékfrankos bérletben a Győri Filharmonikus Zenekar a Carmina Buranát hozta el a játszóhelyre. Velük tartott a Budapesti Lantos kórus (karnagy Gerenday Ágnes), a Soproni Liszt Ferenc pedagóguskórus (karnagy Makkos Ágnes) és a Sonitus Scarbantiae Nőikar (karnagy Harcz Katalin). A tavaszról, természetről, szerelemről, pajzánságról, a világot mozgató megújulásról szóló mű dalait Rácz Rita, Szappanos Tibor és Bátki Fazekas Zoltán operaénekesek tolmácsolták. Vezényelt Oberfrank Péter Liszt-díjas, érdemes művész.

A Carmina Burana az a mű, amelyet rengetegszer feldolgoztak. A klasszikus verzióktól egészen a kemény rockig, a heavy metalig sokféle műfajban volt hallható. Filmekben gyakran hangzanak el részletei, a táncosoknak, koreográfusoknak pedig szinte kötelező alapmű. Carl Orff egyébként ezt a szerzeményét tekintheti pályafutása művészeti csúcsának. Az 1937-es bemutató után annyira érezte ezt, hogy felszólította kiadóját, előtte született művei kottáit semmisítsék meg.

A Carmina Burana és Carl Orff titkát zenetudósok azóta is próbálják megfejtetni. Sokfajta jelzőt aggattak így a műre, a szerzőre. Például, hogy sajátos, egyéni dramaturgiája újszerű, tabu- és sablonromboló, kiváló zenei ellenpontozó az egész darab, nyelvezete, ritmus- és dallamvilága utánozhatatlanul gazdag, drámai, ugyanakkor közelít a totális harmóniához, egyfajta prózadráma, amikor a sodró ritmus ural mindent, és az egyénben kezdődik a zene.

A barlangszínházi Carmina Burana ezt alátámasztotta. A győri zenekar magas szintű, profi teljesítménye, a mű töltetének, hatásának a közvetítése, a kórusok hihetetlen belső kohéziója, összesített energiája, a szólisták megfogalmazási módjai a dalokról, a játékosság, a szenvedélyes belső tűz, a teremtés mítosza előadásmódjukban mind hordozták a CB titkát. Oberfrank Péter ritmusokat, dallamokat megszelídítő, szárnyra keltő kiemelkedő vezénylése pedig a mű és a szerző további mítoszát növelte a Fertő-táj 7 csodájának egyik legszebb helyszínén. Bearanyozott, mágikus vasárnapként vastapssal.

Varga Róbert
Soproni Petőfi Színház