A háború küszöbén

Monstress – Fenevad (negyedik kötet) – képregénykritika

monstress-fenevad-negyedik-kotet-kepregeny

A Monstress – Fenevad képregény első három kötetéről írt cikkeinkben (linkek az írás végén) végigvettük a monumentális sorozat történetét, annak ívét, a szereplőket, a vizualitást és magukat az alkotókat, Marjorie Liu írót és Sana Takeda illusztrátort is bemutattuk, így haladhatunk is tovább.

A Monstress roppant sikeres, és hazánkban is megtalálta közönségét, olyan elmarasztalások azért mégis érték az újabb részeket, hogy random felbukkanó figurák mászkálnak ki-be folyton a történetben, így az egész követhetetlenné vált. A tény részben igaz, a korábbi írásokban ki is tértünk erre az elbeszélői módra, de most újra: a Monstressre népeket, karaktereket, uralkodói házakat és politikai machinációkat mozgató, sűrű szövésű narratíva jellemző, szerkesztésileg pedig gyakoriak az események közbeni vágások, így azok az olvasók járnak a legjobban, akik bírják a megnyugtató módon le nem zárt és gyakorlatilag végig nem vitt szálak egymásra pakolását. Kulcsmomentum ugyanis a feszültség és a nyugtalanság állandó fenntartása, és persze a valóságban is egymásból következnek és ágaznak el a hatalmi játszmák, hogy aztán párhuzamosan zakatoljanak tovább, be nem várva az előző etapok zárlatát. A forma következésképp igyekszik hézagmentesen igazodni a tartalomhoz: egy minden népet, sőt az ősisteneket is érintő háború szélén áll a Monstress univerzuma, amit egyébként a kötetek elején található térképmelléklet Az Ismert Világnak nevez. Ez az elbeszélői módszer az életszerűséget erősíti a mágikus lények és környezet örvényében, a szereplők és az olvasók egyszerre értesülnek a fejleményekről, nagyjából annyi derül ki, amennyit egymással közölnek a karakterek, illetve amit még kiolvasunk a képkockákból – Liu kevéssé él a mindenható regényíró eszközével, így mi is csak sodródunk az eseményekkel, lehetőséget kapva, hogy a történet folyamatos jelenében éljük át azokat. Ha már a képkockák: a vizualitás a fejnehéz politikai töltet balanszaként a szárnyaló költőiséget erősíti, lenyűgöző hátterekkel és figuraábrázolásokkal olajozva meg a szemlélődő fantáziáját.

A Kiválasztott alcímű kötet mindezzel együtt annyiban fordulópont mégis, hogy az eddig csak torlódó kérdésözön után már válaszokat is kapunk, valamint a főhős múltjának és motivációinak további gyökér-okaira is jobban ráláthatunk néhány flashback segítségével – de ezek sem írják felül jelentősen az előbb vázolt elbeszélői metódust. A cselekmény részben persze halad előre, de sokkal inkább belső síkon: Farkasvérű Maika az anyai örökség után ezekben a fejezetekben megküzd az apaival is. Elsősorban az elfogadást kell gyakorolnia, már a váratlanul felbukkanó apa személyére is nehezen bólint rá, pedig innen indul az igazi móka, a tények megemésztése olyasminek is ajtót nyit, ami az eddigieknél is riasztóbb. Ezeknek a vállalhatatlannak tetsző fizikai és lelki szükségleteknek az előképei már korábban is megjelentek, de most a tudatos én szintjén is megmutatkoznak. Ez a családi szál, ami a kötet jelentős részét kiteszi, talán a Monstress eddigi ívének csúcsa, és bár akadnak remekül komponált külső küzdelmek is, ám ez jóval fajsúlyosabb, hiszen ilyesmikkel a legtöbb olvasó képes azonosulni. A Maikában rejtőző, Zinn nevű ősisten is szerephez jut azért, de most ő is a családi mérkőzés keretei közt vergődve, tovább élezve az egyébként sem békés viszonyokat.

A történések másik jelentős szála Kippa, a rókalány odüsszeiája, aki az előző kötetben szakadt el Maikától, és várható volt, hogy útjaik újra keresztezik egymást. Kapufa is lenne őt mellőzni: Kippa gyermeki ártatlansága és lelki tisztasága rendkívüli bátorsággal és akaraterővel párosul, így a legszorongatottabb helyzetből is állandóan kivágja magát. Itt egy újabb lovecrafti ihletésű mélységlakóval kedvelteti meg magát, aki segít is neki a továbbjutásban. A Monstressben egyébként az ősistenek nem annyira világfaló szörnyek, sokkal inkább tűnnek száműzött menekülteknek, akiket valami még sötétebb rettenet űzött el a csillagokból, ahová így a honvágy ellenére sem igazán mernek visszatérni. Nyilván ez a szál a későbbiekben még éppúgy tovább épül, mint a háborúval fenyegető politikai csatározások.

Ez a negyedik kötet tartalmazza a Monstress-sorozat 19-24. számait, jelenleg épp csak egy hasonló terjedelmű kötetnyivel vagyunk elmaradva a nemzetközi kiadásoktól, bár az elkészült füzeteket látva a hatodik is hamarosan kijön. A történet ívéből azt feltételezem egyébként, hogy nagyjából a sorozat középtáján járhatunk ezzel a negyedikkel, így pár évig még számolhatunk ezzel a lenyűgöző fantasy eposszal.

Az első és második kötetről itt, a harmadikról pedig itt lehet olvasni. Rendelés és beleolvasó itt található.

Rácz Mihály
Forrás: langolo.hu

2021.06.10