208

A ''viking kor'' kezdete Európában (a lindisfarne-i kolostor kirablása)

Ezen a napon történt: 793. június 8. ‒ Bogár Erika írása

viking-kor

A sárkányhajókkal kalandozó, harcos vikingek kora 793. június 8-án a lindisfarne-i kolostor kirablásával vette kezdetét, és nagyjából a 11. század végéig tartott, amikorra az Európa különböző részein letelepedett harcosok – sokszor a kereszténység felvételével – beilleszkedtek.

A megtámadott népek normannoknak (északi embereknek), varégoknak, ruszoknak nevezték a Skandinávia területéről érkező svéd, dán, norvég harcosokat. A viking szó jelentése pontosan nem ismert, de vannak, akik az öböl jelentésű vik szótőből eredeztetik. A normannok, vikingek a saját területükön törzsi életformában éltek, jarlok, nemzetségfők, törzsfők fennhatósága alatt. A törzseket békeidőben laza, a harcok idején szorosabb szövetség tartotta össze. A központi, királyi hatalom, akárcsak a szárazföldi kalandozó népek körében, fokozatosan alakult ki.
 
Kalandozásaiknak több magyarázata is lehetett. Az egyes nemzetségfők politikai és gazdasági hatalmának kiterjesztése, a kereskedelmi utak fennhatóságának megszerzése. Hitük szerint a harcban elesettek a Valhallába, a Hősök Csarnokába kerültek, mely Odin és a többi isten lakhelyén, Asgardban található. Számukra a harc életforma és életcél is volt egyben. Ráadásul az örökösödési jog szerint a föld az elsőszülött fiút illette, így a poligámiában élő családokban a fiatalabbaknak a harc megélhetést is biztosított a dicsőség mellett.

A nagyobb hadjáratok mellett egyéni akciók során kalózkodtak, rablótámadásokat folytattak. A jellegzetes nagy hadihajó, a vitorlás sárkányhajó, melyet az orrdísz miatt neveztek így, csak egyike a többféle viking hajónak. Nem használtak fűrészt, a balta, szekerce volt a legfontosabb szerszámuk, illetve fegyverük is, a kard mellett. A használata a hajóácsolás során meghatározta a technikát, illetve a fa típusát is. A viking hajók általában tölgyfából készültek. A hajóépítést először közösen végezték, később jelentek meg a hajóácsolást már foglalkozásként végző mesterek. Az építés az egyetlen fából kifaragott gerinccel kezdődött, külön munkafolyamat volt a palánksor szegecselése, majd a bordák beillesztése. A hajók tőkesúllyal és kormánnyal rendelkeztek, méretüktől függően akár hatvan evezős is dolgozott rajtuk. A vikingek ‒ ha tehették ‒ partközelben hajóztak, a tájékozódáshoz tájolókorongot használtak.

Megbízható hajóiknak köszönhetően ők váltak az első földrajzi felfedezőkké. A 9. században Hrafna(Hollós)-Flóki Vilgerðarson eljutott Izlandra. Flóki a családjával, két másik hajós után már tudatosan, letelepedési céllal kereste a szigetet. A hagyományoknak megfelelően hollókkal (Odin jelképe) ellenőrizte, hogy partközelben járnak-e már. Leif Erikson (Vörös Erik fia) 1000 körül Amerikába hajózott. Itt azonban a vikingek nem telepedtek meg, mert a sagák szerint a kezdeti jó kapcsolat megromlott az ugyancsak harcos őslakosokkal.

viking-kor

A Northumbria királyság lindisfarne-i kolostora elleni támadás hadjáraton kívüli rablókaland lehetett. Northumbria az Anglia területén található hét királyság egyike volt, mellette Wessex és Mercia rendelkezett még jelentősebb hatalommal a viking hódítás idején. Lindisfarne szigetén a 7. században alapították a kolostort, mely a hittérítés központja, később fontos püspöki székhely lett. A sziget ówalesi neve, a Medcaut gyógyítót jelent. A kolostor oltára mellett, kőszarkofágban őrizték Anglia egyik legfontosabb szentjének, Szent Cuthbertnek a maradványait. A sárkányhajókkal érkező harcosok megölték vagy rabszolgasorba hurcolták a szerzeteseket, kifosztották a kolostort. A támadás után Szent Cuthbert csontjait Durhambe vitték át, és a kolostort csak a 11. században alapították újjá.

A keresztények Isten büntetését látták az északiak megsokszorozódó támadásaiban, akik a kezdeti fosztogatások után később már letelepedési, kereskedelmi céllal tértek vissza. Hamarosan aztán megjelentek Észak-Franciaországban is: „Normandia” első hercege 911-ben az I. Harald norvég király által száműzött Rollo lett, aki felvette a kereszténységet, és hűbéresküt tett a francia királynak. A vikingek eljutottak Itáliáig, keleten Kijevig, Konstatinápolyig, Bagdadig. A belső, politikai ellentétek miatt, II. Baszileiosz bizánci uralkodóhoz köthetően 988-ban, testőrségi feladatok ellátására megalakult az akkor nagyrészt skandinávokból álló Varég Gárda. Egyes kutatások szerint a magyar fejedelmek és királyok szolgálatában is állhattak varég zsoldosok.

viking-kor

A History Channel által készített, Vikingek című ír-kanadai, hat évadon keresztül futó népszerű televíziós sorozat valóban élt vagy a sagák által megismert alakokat vonultat fel, de ahogy a legendákban is, egyes személyek, illetve a hozzájuk köthető tettek térben és időben összemosódnak.

Bogár Erika

Forrás: acta.bibl.u-szeged.hu, mult-kor.hu, hu.wikipedia.org, tortenelemcikkek.hu, 24.hu, sagamuseum.is, hu.wikipedia.org 1, hu.wikipedia.org 2, hu.wikipedia.org 3, hu.wikipedia.org 4, rubicon.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.

2021.06.08