Hivatali ideje alatt lépett be Magyarország a második világháborúba, üzent hadat két világhatalomnak, ekkor történt a hontalannak minősített zsidók deportálása, a harmadik zsidótörvény elfogadása, született döntés a magyar 2. hadsereg felállításáról és frontra való küldéséről, valamint ekkor játszódott le a több mint háromezer halálos áldozatot követelő dél-bácskai tömeggyilkosság-sorozat. Bárdossyt a háborút követően mint „háborús főbűnöst” állították népbíróság elé.

Tangl Balázs a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban és a Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtárban lelt rá több olyan iratra, amelyek újabb adalékokkal szolgálhatnak a per és Bárdossy tevékenységének árnyaltabb megértéséhez és értékeléséhez. A bevezető tanulmányt követően a volt miniszterelnök amerikai fogságban tett két vallomása és fordítása, az elsőfokú tárgyaláson az utolsó szó jogán elmondott beszédének kézirata és a hozzá készült jegyzetek, a vádirat jegyzetekkel ellátott példánya, Bárdossy búcsúlevelei, végül pedig Werner Alajosnak, Bárdossy gyóntatójának a kivégzésről írt feljegyzése olvasható. A magyarázó jegyzetekkel ellátott kötetet névmutató egészíti ki.

A kötet a Clio Intézet honlapjáról tölthető le.

A Clio kötetek korábbi kiadványai:
- Magyar Endre Lénárd: Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24-25.)
- Kóródi Máté: Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról (1919. augusztus 3. – 1921. október 23.)
- Végső István: Garbai Sándor a Tanácsköztársaságról és a zsidóságról – Válogatás a Forradalmi Kormányzótanács elnökének visszaemlékezéseiből
- Kosztyó Gyula: A Tanácsköztársaság Kárpátalján (1919. március 21. – április 29.) - Történet – Kronológia – Források