118

A miskolci Selmeci Műemlékkönyvtár

Magyar műemlékkönyvtárak 6. rész ‒ tmoni írása

miskolci-selmeci-muemlekkonyvtar

Műemlékkönyvtáraknak tekintjük azokat a művelődéstörténeti jelentőségű könyvgyűjteményeket, melyeket eredeti helyükön őriztek meg eredeti csoportosításban. Egyrészt múzeumi látványosságok, másrészt tudományos célokra közzétett dokumentumok. Hazánkban mindössze 5 maradt fenn, ezek közül az egyik a miskolci Selmeci Műemlékkönyvtár.

Ez a különleges könyvgyűjtemény a Miskolci Egyetem és a Soproni Egyetem ősének, a Selmeci Akadémiának épségben megmaradt állományát foglalja magába az 1735 és 1918 közötti időszakból. 1969 óta a Miskolci Egyetem könyvtárépületének földszintjén helyezkedik el egyik legrégebbi egyetemi könyvtárunk, mely világviszonylatban is egyedülálló műszaki-természettudományos műemlék jellegű szakkönyvtár, ahol a 16–19. század minden jelentősebb bányászattal és kohászattal foglalkozó szakirodalmi műve megtalálható.

miskolci-selmeci-muemlekkonyvtar

Selmecbányán (Schemnitz, ma Banska Štiavnica) 1735-ben alapították meg a Bergschulét (Bányászati Tanintézet), ahol bányászati-kohászati szakembereket képeztek, s az első perctől gondoskodtak az oktatáshoz szükséges szakkönyvek beszerzéséről is. A Bergakademie (Bányászati Akadémia) megalakulásakor (1770) ezek a kötetek átkerültek a világ első műszaki felsőoktatási intézményének kezelésébe, ahol gyarapodni kezdtek. 1780-ban már egységes könyvtárról beszélhetünk, mely főként a bányászati, kohászati és matematikai műveket gyűjtötte, de az akadémia 1846-ban bekövetkező átszervezése (Berg- und Forstakademie – Bányászati és Erdészeti Akadémia) magával hozta a gyűjtőkör kibővülését is, mely a fizikai, földtani, kémiai, erdészeti és gépészeti művek megjelenését jelentette. Főállású könyvtáros csak 1903-tól foglalkozott a gyűjteménnyel, mely ennek köszönhetően szépen fejlődött, s az ország legjelentősebb természettudományos, műszaki-technikai gyűjteményévé vált. A trianoni békét követően Csehszlovákiához került Selmecbánya, ezért 1919-ben a főiskola Sopronba költözött. Ennek következtében ma a műemlékkönyvtár 45 ezres állománya – az oktatás profilja szerint – megoszlik a két utódegyetem között: háromnegyed része Miskolcon, egynegyed része pedig Sopronban található. A Selmeci Műemlékkönyvtárat 1974-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A 132 m2 alapterületű, külső behatásoktól elszigetelt, légkondicionált múzeumteremben a gyűjtemény közel hat és félezer egysége tekinthető meg. A többit a raktárépület elkülönített szintjén őrzik.

miskolci-selmeci-muemlekkonyvtar-konyvek

A bibliotéka büszkeségei, elsőként beszerzett könyvei még mindig megvannak: Johann David Zunner: Corpus Juris et Systema Rerum Metallicarum, 1698; Christoph Herttwig: Neues und Vollkommenes Berg-Buch, 1710; Balthasar Rößler: Speculum Metallurgiae Politissimum, 1700; Lazarus Ercker: Aula subterranea, domina dominantium, subdita subditorum, 1736; Nicolaus Voigtel: Geometria Subterranea, oder Marckscheide-Kunst, 1713. Ezek nemcsak a bányászat és kohászat legjelentősebb összefoglaló művei voltak, hanem jogi, gazdasági és igazgatási ismereteket is magukba foglaltak a leendő vezető műszaki szakemberek számára. Ezekből nőtte ki magát a 45.000 kötetes könyvtár, melyből 30.000 található Miskolcon.

miskolci-selmeci-muemlekkonyvtar

Ezeken kívül is számos ritkaságot őriznek, a legértékesebb Georgius Agricola De re metallica című művének 1546-os latin és 1557-es német nyelvű kiadása. A kéziratok közül a legnagyobb becsben az 1845-ből származó Bányászati Szófüzért tartják, melyben elsőként tettek kísérletet egy rendszerezett német-magyar bányászati szakszótár létrehozására a hallgatók Pettkó János professzor vezetésével, amikor az oktatás nyelve az akadémián még kizárólag a német volt. Ezért nem csoda, hogy a könyvek 90 százaléka német nyelvű, a többi latin, francia, angol és magyar.

miskolci-selmeci-muemlekkonyvtar

1844-ben az állományt tizenkét szakcsoportba, azon belül pedig betűrendbe sorolták, s ez a „selmeci szakrend” máig látható. A gyűjteményben számos kézirat is található, melyek a könyvekhez hasonlóan be vannak sorolva a szakcsoportokba. A 18. század utolsó harmadában megjelentek a könyvtár állományában a folyóiratok is, sokat az első számtól járattak, mint például a Magazin der Bergbaukunde-t 1785-től, a Bergbaukunde-t 1789-tól, vagy a Journal des Mines-t 1793-tól. A könyveket az 1750-es évekig az eredeti kötésükben tartották, a mai állomány nagy része azonban egységes papírkötéssel, az úgynevezett „selmeci kötéssel” rendelkezik.

A műemlékkönyvtár kiállított része hétfőtől csütörtökig 9 és 15 óra között, valamint pénteken 9 és 12 között díjmentesen látogatható, de ettől eltérő időpontban való látogatás is lehetséges előzetes egyeztetés után. Szakvezetés: magyar, német, angol, orosz és szlovák nyelven.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Hello Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár, A Selmeci Műemlékkönyvtár Miskolcon

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép; 6. kép; 7. kép; 8. kép; 9. kép; 16. kép; 17. kép; 18. kép; 19. kép; 20. kép; 21. kép; 22. kép; 23. kép; 24. kép.

A nem jelölt fotókat a Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete készítette.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Műemlékkönyvtáraink
2. rész: A zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár
3. rész: A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár
4. rész: A keszthelyi Helikon Könyvtár
5. rész: A Gyöngyösi Ferences Könyvtár

2021.06.02