Ez az ország egyetlen olyan bibliotékája, mely a középkor óta folyamatosan ugyanazon a településen működik, ugyanis a magyar történelem viharait a csodával határos módon anélkül vészelte át, hogy költöznie kellett volna. Nem mérete vagy pompája, hanem anyagának minősége és kivételes ritkaságai miatt híres.

Létrejöttének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg a kolostorral együtt alapították a ferencesek Károly Róbert uralkodása alatt. Az állomány kezdetben lassan gyarapodott, de a könyvnyomtatás elterjedésével egyre több kötet került a könyvtárba. A legdinamikusabb fejlődés a 17. század második felére esett, ekkor a teológiai művek voltak többségben, ám a 18. század második fele változásokat hozott: mind több világi témájú dokumentum bukkant fel a gyűjteményben. A 18. század közepére már a rendtartomány központi könyvtáraként működött. Az 1904-es gyöngyösi tűzvész hatalmas károkat okozott benne annak ellenére, hogy a szerzetesek életük kockáztatásával mentették a könyveket. 1915-ben újrarendezték a hat szobában elhelyezett országos hírű gyűjteményt. Valószínűleg ekkor alakult ki a hármas tagozódás: a régi könyvek, la ektori könyvtár (kézikönyvtár a teológiai tanároknak), a klerikát (hittudományi főiskola) könyvtára. A második világháborút ugyan sikeresen átvészelte, de az utána következő államosítást már nem tudta elkerülni. A rendház előrelátó vezetői azonban számítottak erre, s még az 1950-es deportálás, valamint az állam és az egyház közötti megállapodás aláírása előtt elrejtették legértékesebb kincseiket, így a rendház elvételekor már csak az állomány egy részét találták. A gyűjteményt 1953-ban az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe adták, de visszakerült az eredeti tulajdonosokhoz 1996-ban. 1998-ban a sekrestye és a torony feljárójának bontási munkálatai közben megtalálták az 1950-ben elrejtett, mintegy 3 köbméter könyvet.

A bibliotékát többször is átépítették, és többé-kevésbé helyreállították eredeti berendezését, melyet helyi mesterek készítettek egyszerű barokk stílusban. A legkorábban készült darab Oszler Liborius asztalos testvér munkája. Ez Magyarország második legrégebbi könyvtári berendezése, melyben jól mutatnak a 18. században egységes bőrkötéssel – az ún. gyöngyösi kötéssel – ellátott muzeális könyvek. A három legrégebbi könyvszekrény a legkülönösebb könyvtári bútoraink közé tartozik, mivel a ferencesek a világon sehol sem használtak ilyen rácsokkal védett, alul zárt, állományvédelmileg optimális, de egyáltalán nem felhasználóbarát állványokat.

A gyűjtemény 217 db, 1500 előtt nyomtatott könyvet, azaz ősnyomtatványt, 799 db 16. századit, azaz antikvát, 6 kódexet és 27000 egyéb dokumentumot tartalmaz. A legrégebbi ismert mű a Gyöngyösi Graduale, mely valószínűleg Mátyás király uralkodása alatt készült, de ma már csak könyvkötések formájában létezik, mivel mint a tridenti zsinat óta használaton kívüli könyvet, ily módon hasznosították.

Szent Pál Rómaiaknak írt levelének kezdete a gyöngyösi Schöffer-Fust Bibliában. Mainz, 1462.

A könyvtár legértékesebb kincse a Schöffer-Fust Biblia (1462), amely az ország legrégebbi, teljes nyomtatott bibliája, valamint az 1484-ben, Nürnbergben nyomtatott és pazar módon illusztrált Missale Strigoniense. Számtalan különleges ritkaság és régiség rejlik a gyűjteményben, mint például az 1524-ben készült atyinai káptalan határozatait, valamint a begináknak írt Constitutiókat tartalmazó kódex, az 1450 körül másolt Váradi breviárium (a zsolozsma számára előírt összes szöveget tartalmazó liturgikus könyv), a Rómában nyomtatott Rationale divinorum officiorum, Leonardus de Utino Sermones quadragesimales c. nagyböjti szentbeszédgyűjtemény 1473-as, frankfurti kiadása, vagy az 1664-ben, Nürnbergben megjelent Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum regni apotolici regum, mely magyar királyok és vezérek életét tartalmazza latin és német versekben, rézmetszetekkel illusztrálva. De akadnak orvostörténeti ritkaságok is a 15-17. századból, és a rend megőrizte a középkori magyar irodalom kiemelkedő ferences képviselőinek, Temesvári Pelbártnak és Laskai Osvátnak a munkáit.

A könyvtár jelenleg kutatók számára engedéllyel látogatható, a turisták pedig belépővel tekinthetik meg a gyűjteményt és a kiállítást, melyből ízelítőt kaphatnak az érdeklődők az intézmény honlapján.

tmoni
Fotók: Gyöngyösi Ferences Könyvtár

Forrás: Wikipédia, Gyöngyösi Ferences Könyvtár, Kékes Online, Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, Keresztury Dezső: Híres magyar könyvtárak Bp. : RTV – Minerva, 1982, Fáy Zoltán: A Gyöngyösi Ferences Könyvtár Gyöngyös : Ferences Plébánia és Rendház, 2012.

A felhasznált képek forráshelyei a következő linkeken találhatók, a Gyöngyösi Ferences Könyvtár engedélyével tesszük közzé őket: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Műemlékkönyvtáraink
2. rész: A zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár
3. rész: A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár
4. rész: A keszthelyi Helikon Könyvtár