Hiába vágtatott váltott lovakon Hartyáni uram, csak felrobbant a vár


kiralyhazai-nyalabvar

A Királyháza melletti, a Tisza fölé magasodó Nyalábvárnak is alig vannak már romjai, pedig egykoron itt fordították magyarra Szent Pál leveleit, és itt szedte versbe először Toldi Miklós történetét Ilosvai Selymes Péter. De aztán jöttek a császári robbantók, és hiába vágtatott váltott lovakon Hartyáni János ugocsai alispán, azokat nem állította meg senki sem.

A Tisza bal partján lévő kárpátaljai várunk valamiféle királyi vadászházból lett erődítménnyé. Az első írásos említése 1262-ből való, mikor is a későbbi V. István királyunkat arra inti IV. Orbán pápa, hogy a birtokot adja vissza apja (IV. Béla) feleségének, Laszkarisz Máriának. István amúgy bölényre vadászott erre, majd aztán 1301-ben vége szakadt az Árpádok vérvonalának. Addigra Borsa Beke bihari főispán bírta Nyalábvárat, avagy Királyházát, de aztán Károly Róbert elvette tőle 1325-ben. Így még Nagy Lajos idejében is királyi vár volt Nyalábvár. Aztán a vitéz király a moldvai származású Drágfi Miklós erdélyi vajdának adta. A Drágfiak Moldva első fejedelmétől, Bedőházi Dragostól származnak, de majd Zsigmond királyunk ellen fordulnak, ezért aztán helyettük 1405-től a Perényiek lesznek itt a király jóvoltából birtokban. Ők Perényi Péter révén emelkednek nagyra, akit Zsigmond végül a diósgyőri királyi váruradalom kormányzásával bízott meg. Leszármazottai között akad tárnokmester, főlovászmester, főasztalnokmester, kancellár és főispán is, Perényi Ferenc pedig váradi püspökként veszik oda Mohácsnál. Amikor is aztán a Szent Korona Perényi Péterre bízatik, ismerjük is a sorsát.

kiralyhaza-a-varbol

Királyháza a várból fényképezve (Magyar Fotográfiai Múzeum CC BY-NC-ND)

Nyalábvárat időközben Dózsa felkelői is sikertelenül ostromolják, majd 1661-ben ugyanígy járnak vele a betörő tatárok is. Viszont az 1530-as években itt készíti el Komjáti Benedek pozsonyi kanonok Szent Pál leveleinek magyar fordítását, amit 1533-ban, Krakkóban nyomtatnak ki. És itt éldegél egy kicsit Ilosvai Selymes Péter uram is, aki Nagy Sándor, Szent Pál és Ptolomeus (Ptolemaiosz) története mellett Toldi Miklós tetteit is versbe szedi. Mégpedig itt, Nyalábvárban, az 1574-es esztendőben. Aztán az osztozásnál Szapolyai Jánoshoz kerülő erősséget az erdélyi fejedelmek, végül a Rákócziak bírják. I. Rákóczi Ferenc pedig benne van rendesen a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért is német zsoldosok szállják meg a helyet. S mikor a vármegye fülébe jut a robbantók közeledése, hát hiába küldik a bevezetőben említett alispánt Bécsbe, mire az megjárja a nagy utat, Nyalábvár már rég a levegőbe repült.

nyalabvar-kiralyhaza-kepeslap

A Nyalábvár és Királyháza település régi képeslapon (Magyar Fotográfiai Múzeum CC BY-NC-ND)

Így aztán rom 1672 óta V. István egykori vadásztanyája. És az is marad, ameddig világ a világ.

Címlapkép: Wikipédia

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2021.05.06