351

85 éve született Lázár Ervin

SzaSzi írása

lazar-ervin

Leginkább meséiről ismert írónk, Lázár Ervin május 5-én lenne 85 éves. Máig népszerűek vidám, játékos nyelvezetű, jellegzetes hangú, humorú művei, mégpedig nem csak a gyerekek körében. Filmszerűen elképzelhető történeteinek központjában mindig a morális értékek állnak, és szinte kínálják magukat rádiós, színpadi és filmes feldolgozásokra.

Lázár Ervin első novelláját a Jelenkorban közölte 1958-ban. Inspirációi java részét a számára oly meghatározó gyermekkorából merítette. Bár 1936. május 5-én Budapesten látta meg a napvilágot, a Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett 1951-ig, ahol apja uradalmi intéző volt. Érettségi után az ELTE Bölcsészkarára járt, újságíró szakon végzett, később a magyartanári diplomát is megszerezte. Számos lapnál dolgozott (Esti Pécsi Napló, Dunántúli Napló, Jelenkor, Élet és Irodalom, Új Idők, Magyar Fórum, Magyar Napló, Pesti Hírlap, Magyar Nemzet, Hitel). Tagja volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (1959-1994), a Magyar Írószövetségnek (1969-től) és a Magyar Művészeti Akadémiának (1994-től).

Első műve A kisfiú meg az oroszlánok (1964). Írásában a mese és a valóság határai elmosódnak, a hihetetlen hihető, a valóság pedig egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom. Ez a látásmód mindvégig jellemző marad alkotásaiban. A játékosan könnyednek tűnő történet a generációk közötti árkokról, a világszemléleti különbségekből adódó társtalanságról, a gyerekek, felnőttek és öregek különálló világáról szól, de mint a mesében, van megoldás, hiszen az egymásra való odafigyelés, az empátia áthidal minden szakadékot. Ennek felismeréréhez azonban szükség van gyermeki énünkre (a gyermek a felnőttel ellentétben látja az oroszlánokat). Mi ez, ha nem egy felszólítás, hogy felnőttként se űzzük ki magunkból gyermekkorunk színes álmait? A kötetet Réber László illusztrálta, a későbbiekben is rendszeres volt együttműködésük. A könyvből Katkics Ilona rendezésében 61 perces televíziós mesejátékot is készítettek 1979-ben olyan nevekkel, mint Feleki Kamill, Dajka Margit, Márkus László.

1966-ban Csonkacsütörtök címmel látott napvilágot első elbeszéléskötete, amelyet rövidesen követett a második, az Egy lapát szén Nellikének (1969), majd az abszurd jegyeket is mutató Buddha szomorú (1973). Egyetlen regénye A fehér tigris (1971). A Berzsián és Dideki (1979) című meseregényéért nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki 1982-ben. Sajátos humora, iróniája, balladisztikusan tömör párbeszédei, beszédes elnevezései, játékossága olvasói körében a rajongásig népszerűvé tették. A Hétfejű Tündér (1973) a Móránál nyolcszor jelent meg nyomtatásban, többször került színpadra is. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) című kötete megkapta az Év Könyve elismerést, ahogy később a Bab Berci kalandjai (1989) és a Csillagmajor (1996) is. Az Év Gyermekkönyve nemzetközi kitüntetésre (az IBBY – Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács – Magyar Bizottsága díja) három alkalommal találták érdemesnek mesekönyveit: 1989-ben a Bab Berci kalandjai, 1990-ben a Lovak, kutyák, madarak, 1993-ban A manógyár.

lazar-ervin-konyvei

Hangjátékokat is írt, ezek közül az Ó be szép az élet, s minden más madár cíművel elnyerte a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját. A legkisebb boszorkány című mesejátékáért 1991-ben megkapta az Új Magyar Hangjáték – 1990 pályázat szerzői díját. Ez a meséje bábszínpadon is megjelent, ebben a műfajban is otthonosan mozgott. Az Árgyélus királyfi eleve bábjátéknak készült. Ezekkel nagy sikere volt a gyerekközönség körében.

2006. december 22-én bekövetkező haláláig számos elismerés övezte munkásságát. A legjelentősebbek: József Attila-díj (1974), Kossuth-díj (1996), Prima Primissima-díj (2005). Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt. 2012 szeptemberében tiszteletére Sárszentlőrincen emlékházat avattak. Kortársak, pályatársak is tisztelettel adóznak emléke előtt.

Alföldy Jenő ezt írta műveiről és róla: „A műfaji besorolás nem könnyű, mert a fizikai fölemelkedés meg az erkölcsi, szellemi emelkedettség élményében részesítő felnőtt-históriákat sokszor csak egy hajszál választja el a gyerekésszel is követhető, a kicsiknek is igazságot szolgáltató meséktől. (…) Nemcsak szépen és „költőien” írt, azt más is megteszi. Utánozhatatlanul személyes mesenovelláiban a lét legnagyobb kérdéseivel szembesítette az olvasót. Lázár Ervin, mint a költők, pilóták és szentek, ismerte az ég vonzerejét is. A megoldó képletet hagyta a csodába, de tudta a titkot, és megmutatta, hogyan kell fölemelkedni. Ő a mi szárnyas emberünk – most is fölülről nevet ránk.

jaszaimari-szinhaz-a-kisfiu-meg-az-oroszlanok

Jászai Mari Színház: A kisfiú meg az oroszlánok (Kaszás Dániel, Megyeri Zoltán, Dévai Balázs)

Részlet G. Papp Katalin előadásából: „Lehet őt Kálvintéri Lajos-nak, Plajbász Karcsi-nak, Duzma Dözmő-nek, Világhódító Felületes Ervin-nek, Berzsián-nak vagy Tupakká-nak, Simf-nek vagy Illés Ézsaiás-nak, de akár egyszerűen Lázár Ervin-nek nevezni. Valamennyi név azt az alkotó személyiséget takarja, aki finom iróniával, észrevétlen regiszterváltásokkal és a valós-fiktív-imaginárius hármas látószögéből képes megmutatni a kicsiben is megbúvó univerzumot. Teremtett személynevei közül kettő (Berzsián – aug. 24., Árnika – ápr. 17.) megtalálható a hivatalosan is anyakönyvezhető nevek között (vö. Magyar Keresztnevek Tára). Ez a tény is neveinek erősségét, hatását bizonyítja. (…) Saját gyermekeit pedig a névadásban is alkotótársnak tekintette.

Szakonyi Károly megemlékezéséből: „Mindent olvastam tőle. És jó volt olvasni. Tiszta forrás. Szellemi szomjat oltó. Nem írt sokat, de csak mennyiségre mérhető ez így, amit adott, az bőség. Mondogatta, hogy nehezen dolgozik, ami szerintem csak azt jelentette, hogy kerülte a feleslegességet.
Mesélt mindarról, amit megélt, amit meg akart menteni az enyésző világból. És bár tudása, olvasottsága, tájékozottsága irodalomban, a természet dolgaiban, fák, virágok, gombák, madarak ismeretében igen sokrétű volt, nem mondhatta senki tudálékosnak. Nem volt literátus író. Műveit megélte, nem megcsinálta.
Csíkszentmihályi Róbert, a szentendrei szobrász készítette a síremlékét. Sudár, fehér alak emelkedik a kőlapról a magas fák alatt a Farkasréti temetőben. Vállán felröppenni készülő madár. Talán az égbe száll. Ervinhez. Ahová egyik novellájának hőse, a kútásó is, aki a mély után a magas kékségbe törekedett ásójával, hogy mint lenn a földben vizet, odafönn fényt találjon.

Vámos Miklós író rendkívül népszerű televíziós talk show-jában, a Lehetetlen?! című műsorban 1996-ban vendégül látta őt. Tartózkodó jellegű kérdéstechnikájával rendszerint sok érdekes információt tudott meg az interjúalanyaitól. Lázár Ervintől például, hogyan jött létre a legendás nyakkendődarab-gyűjteménye és mi történt vele, vagy hogyan lett hivatásos gyalogló, milyen kalandokat élt meg Magyarország körbegyaloglása közben, és persze még sok más érdekességet hallhatunk, miközben jól szórakozunk.

jaszaimari-szinhaz-a-kisfiu-meg-az-oroszlanok

Jászai Mari Színház: A kisfiú meg az oroszlánok (Maróti Attila, Megyeri Zoltán és a tatai Talentum Iskola artista növendékei)

Bár Lázár Ervin több mint egy évtizede nincs már közöttünk, meséiből újabb és újabb kiadások születnek, színpadra alkalmazott elbeszéléseit továbbra is nagy sikerrel játszák. Történeteiben továbbra is itt él velünk…

SzaSzi
Fotók (3-4. kép): Prokl Violetta, Jászai Mari Színház

Források: pim.hu, lazarervin.hu, G. Papp Katalin: A névadó Lázár Ervin, Alföldy Jenő: Szárnyas emberünk – Lázár Ervinről, Szakonyi Károly: Csillagmajor – Emlékezés Lázár Ervinre

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

A 3. és 4. kép a tatabányai Jászai Mari Színház A kisfiú meg az oroszlánok című előadásából származik, a színház engedélyével használjuk fel őket.

2021.05.05