94

Malom és kereszt

Szilvási Krisztián filmajánlója

the-mill-and-the-cross-poster

Minden nagyszerű festmény egy még nagyszerűbb történetet leplez.” Remek szlogen egy merész filmhez, úgy meg pláne, hogy a lengyel író-rendező Lech Majewski 2011-es koprodukciós drámája pontosan ezen alapfeltevés köré épít: a Malom és kereszt történetét idősebb Pieter Bruegel egyik festménye, az 1564-es Keresztút inspirálta, és a történész Michael Francis Gibson 1996-os publikációján alapul (The Mill and the Cross, Peter Bruegel’s Way to Calvary).

A valamivel több mint 1 millió eurós költségvetéssel bíró mozi a festményen látható 500 karakter közül egy tucatra koncentrál. A Malom és kereszt egy különleges keveréke az élőszereplőknek, a speciális effektusoknak, a green screen előtt játszódó jeleneteknek, illetve a festmény egy tényleges másolatának. A film kompozíciója festői, a színek egyértelműen Bruegel-t idézik.

A festményen csupán három karakter van igazából nevesítve: Bruegel maga (Rutger Hauer); patrónusa, Nicholas Jonghelinck (Michael York), valamint Mary (Charlotte Rampling), aki két különböző érában Bruegel modellje is volt. A Malom és kereszt kevés párbeszéddel operál, de ez éppen elég. A nézőt egyszerre engedi belépni a festménybe és annak az embernek a lelkébe, aki a képet festette. Roger Ebert, az elismert kritikus szerint „ha csak a nyitó jelenetet látod, akkor sem fogod soha elfelejteni”. A festményen néhány figura mozog, s ahogy egyre mélyebbre merülünk a kép témájában, úgy nyílnak meg újabb és újabb karakterek, történnek meg újabb és újabb események a hatalmas síkságon, illetve környezetében. A koncepció szerint néha egy része lefagy a festménynek, míg más szegmensei tovább élnek és mozognak, így alakul át az élet a művészet örök állandóságává.

A film forgatása az utómunkálatokkal együtt másfél évig tartott, viszont bőven megérte a fáradozást, mivel a lengyel‒svéd koprodukcióban készült mozi varázslatos vizuális és – a korszak zenei eszközeivel ‒ audiális élményt nyújt. A festmény mint filmes téma persze nem egyedülálló, ám a 2003-as Leány gyöngy fülbevalóval szigorú realizmusával szemben a Malom és kereszt bravúrosan megelevenített játék, amely bár valóban bátor próbálkozás, az érdeklődési kör marginalitása csupán látszólagos, gondoljunk csak a 2002-es Az orosz bárka átütő nemzetközi sikerére. A Variety újságírója, Dennis Harvey is akként érvel, hogy a Malom és kereszt ügyes forgalmazása magában rejtheti a nemzetközi áttörést. Ahogyan Graham Leggart, a San Franciscó-i Nemzetközi Filmfesztiválról írt cikkében fogalmaz: „Pont nem a narratíva a lényeg, hanem a rendkívüli képi világ. A festmény szó szerint életre kel ebben a lenyűgöző filmben, a csodálatos jelenetek belépést biztosítanak a nézőnek oly módon, ahogyan az álom szállja meg az alvó testet.

A Malom és kereszt nemzetközi premierje 2011. január 23-án volt a Sundance Filmfesztiválon, hogy aztán teljesen körbejárja a világ rangos filmes eseményeit (Rotterdam, Göteborg, Isztambul, Koppenhága, Moszkva, Karlovy Vary, Milánó, New York, Helsinki, Rio de Janeiro, Tokió, Toronto, Oslo, Hong Kong).

Szilvási Krisztián

2021.05.05