85

Károly Róbert megalapítja a Szent György Lovagrendet

Ezen a napon történt: 1326. április 24. ‒ Bogár Erika írása

szent-gyorgy-lovagrend-alapito-oklevel

1326. április 24-én I. Károly magyar király (Anjou Károly Róbert) első világi rendként megalapította a Szent György Lovagrendet (alapító oklevele a képen látható).

Szent György katonatiszt volt, édesanyja hatására tért keresztény hitre, és harcolt a pogányság ellen, ezért Dadianosz perzsa király, más források szerint Diocletianus római császár üldözte, börtönbe vetette, és végül Lyddában halt vértanúhalált. A görög egyházban György a nagy katonaszentek közé tartozik, teljes katonai díszben ábrázolják. Lyddában (Lod, Georgiopolis – Izrael), Szíriában, Egyiptomban, Cipruson, Konsantinápolyban, Galliában, Mainzban építettek a tiszteletére templomot. A Merowingok ősatyjuknak tartották, Angliában is kiemelkedő kultusz vette körül, Oroszlánszívű Richárd személyes védőszentje volt. Továbbá a zsoldoskatonák, fegyverszállítóik, a puskaművesek, a páncélkovácsok és az állatállománnyal rendelkezők védőszentje is.

A legenda szerint a Silena városhoz közeli tóban lakott egy sárkány, melynek a város polgárai rendszeresen két juhot áldoztak. Amikor a juhok elfogytak, a város lakói úgy döntöttek, hogy ezentúl sorsolással, maguk közül választják ki az áldozatokat. Ezalól senki nem mentesülhetett, a király lányára is sor került, aki beletörődött a sorsába, ám György a segítségére sietett. Azt mondta: „Ne félj, segítek rajtad Krisztus nevében”. Beledöfte lándzsáját a sárkányba, melyet ezután a királylány övével bevezettek a városba. György ott azt mondta, az Úr küldte, hogy megszabadítsa őket, és ha mindannyian megkeresztelkednek, megöli a sárkányt. Miután a király és népe megkeresztelkedett, György megölte a sárkányt. Azon a helyen templomot építettek, melynek oltáránál gyógyító forrás fakadt. A sárkány legyőzésének legendája a hit – gonosz és démonok feletti – hatalmát jelképezi.

Magyarországon Károly Róbert vezette be az elsőszülötti öröklés jogát, mely Nagy Lajos idején emelkedett törvényi erőre. Ez azt jelentette, hogy az oszthatatlan földtulajdon az elsőszülött fiúra szállt, vagy ha az uralkodó engedélyezte, fiúörökös híján az elsőszülött lányra. Így a nemesi családokban a fiatalabb testvérek számára a katonai, lovagi vagy a papi pálya maradt. A lovagság mind külsejében, mind belső erényeiben igyekezett kitűnni a társadalom más rétegei közül. Ramón Lull katalán szerző az alábbi kötelmeket jelölte meg: az egyház tanainak megtartása, az egyház védelme, a gyöngék, elesettek védelmezése, az ország szeretete. A lovag sosem hátrálhat meg az ellenségtől, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül harcolnia kell a hitetlenek ellen. „Lelkem istené, életem a királyé, becsületem az enyém” ‒ hangzik egy lovagi jelszó.

A Szent György Lovagrend tagjai is e törvények szerint éltek. A korábbi, egyházi alapítású lovagi társaságokkal szemben az első időben a rendnek nem volt Nagymestere, és csak már felavatott lovagok léphettek be, évente egy személy. Ehhez a teljes tagság egyhangú szavazatára volt szükség. A tagok létszámát ötven főben maximalizálták. A rend tisztségviselői a Kancellár (alapításkor Szécsényi Tamás nádor, erdélyi vajda) és két Főbíró voltak. A lovagok felett csak saját bíráik ítélkezhettek, ezáltal a rend a királytól is védte tagjait.

A lovagok egyházi és világi szolgálatot is elláttak, a Krisztusért vívott harc mellett legfontosabb feladatuk a királyi család és a Szent Korona védelme volt. Kötelességeik közé tartozott sebesült rendtársaik ápolása és a fogságba esett lovagok kiszabadítása is. A lovagrend jelmondata így hangzott: „In veritate iustus sum huic fraternali societati” (Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség/társaság iránt).

Amikor Horváti János macsói bán elfogatta I. Nagy Lajos lányát, Mária királynőt, az országtanács által 1386-ban összehívott országgyűlés megerősítette a Szent György Lovagrendet, és létrehozta a nagymesteri tisztséget. A rend első Nagymestere Szécsényi Frank soproni, vasi és zalai ispán lett. Miután férje, Luxemburgi Zsigmond hadainak segítségével kiszabadult a fogságból, Mária királynő szentesítette a Nagymester lovagavatási jogát.

Szécsényi Frank részt vett a Mária halála utáni, Zsigmond elleni összeesküvésben 1401-ben, így a király, hatalmának visszaszerzésekor Stiborici Stibor vajdát nevezte ki a helyére. A vajda azonban nem sokkal később lemondott nagymesteri tisztségéről, mert a rend tagsága nem járult hozzá az ötven fős taglétszám növeléséhez.

Miután a Luxemburgi Zsigmond által, többek között Stibor vajdával alapított Sárkányrend létrejött, a Szent György Lovagrend veszített jelentőségéből, de nem oszlott fel. A rend kiváltsága, hogy tagjai felett csak saját bíráik ítélkezhettek, megvédte a király ellen forduló főurakat a megtorlástól. Ennek okán Zsigmond nem engedélyezte, hogy a tagok megemeljék a felvehetők számát. A változtatást a rend a király halála után vezette be, megalakult az ötven főből álló magisztrátusi tanács, és egy külső kör, ahol nem korlátozták a tagok létszámát.

A Szent György Lovagrend a mai napig működő társaság.

Bogár Erika

Forrás: nszgylovagrend.hu, szentgyorgylovagrend.eu, mult-kor.hu, hu.wikipedia.org, archiv.katolikus.hu, mult-kor.hu, visegrad.hu, Lederer Emma: Egyetemes művelődéstörténet, Holnap Kiadó Budapest 2000.; Zombori István: Lovagok és lovagrendek, Kozmosz Könyvek 1988.; Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században, Akadémiai Kiadó, Budapest 1988.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2021.04.24