145

A keszthelyi Helikon Könyvtár

Magyar műemlékkönyvtárak 4. rész ‒ tmoni írása

keszthelyi-helikon-konyvtar

Műemlékkönyvtáraknak tekintjük azokat a művelődéstörténeti jelentőségű könyvgyűjteményeket, melyeket eredeti helyükön őriztek meg eredeti csoportosításban. Egyrészt múzeumi látványosságok, másrészt tudományos célokra közzétett dokumentumok. Hazánkban mindössze 5 maradt fenn, ezek közül az egyik a keszthelyi Helikon Könyvtár.

Magyarország egyetlen és Európa legnagyobb, épen maradt főúri magán könyvgyűjteménye a Festetics-kastély külön szárnyában található, melyet I. Festetics György építtetett 1799 és 1801 között. A terveket Rantz János György uradalmi építész készítette. Fennmaradásának oka, hogy a 2. világháborúban a várost megszálló orosz csapatok parancsnoka, felmérve az értékeket, befalaztatta a könyvtárat.

keszthelyi-helikon-konyvtar

A gyűjtemény alapjait Festetics Kristóf vetette meg 2000 kötettel a 18. század elején, majd több mint kétszáz évig gyarapították a család generációi. Fél évezred tudományos és művészeti örökségét halmozták fel, Európa összes jelentős nyomdájának kulturális kincseit. I. Festetics György a magyar irodalom és tudomány, a felvilágosodás művei mellett a legújabb gazdasági szakmunkákat, valamint komoly hírlap- és folyóirat-állományt halmozott fel, a tudományos szakkönyvtár feladatával bővítve a könyvtárat, melyet elsőként nyitott meg a nagyközönség előtt. Éppen ezért a család mindig is alkalmazott könyvtárost.

A csatlakozó kabinetkönyvtárban, melyet 1938-ban III. Festetics György hozott létre, a gazdaság és a sport irodalma található. 1948-ban a kastély állami tulajdonba került, a bibliotékát az Országos Széchényi Könyvtár kezelésébe adták. 1974-től a Helikon Kastélymúzeum részeként működött tovább. Műemlékkönyvtárként megtartotta az eredeti szakbeosztást és a latin nyelvű jelzeteket. A könyveket méretük, nyelvük és tartalmuk szerint csoportosították.

keszthelyi-helikon-konyvtar

Ma több mint 86.000 kötet található a gyűjteményben 36 szakcsoportba sorolva, mely számos érdekességet rejt, mint például Albert Krantz Coloniae impressa c. művét 1520-ból, a Thuróczy-krónikát 1488-ból, vagy Temesvári Pelbárt prédikációit 1499-ből. Nagyon ritka Sylvester János 1541-es Újszövetség-fordítása is, ugyanis ez az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv. 119 kézirat és 4 ősnyomtatvány (1500. december 31-ig Európában szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel nyomtatott kötet) található itt.

A gyönyörű könyvtár belsőépítészeti kialakítása az 1880-as években készült, a berendezése eredeti klasszicista, mely a weimari udvari könyvtár stílusában készült szlavón tölgyből, és Kerbl János keszthelyi asztalos munkáját dicséri. A bibliotéka téglalap alakú, a két szintre osztott termet függőlegesen pillérek tagolják. A falakat míves polcok borítják, a karzatszintre csigalépcső vezet fel. A padló kövezetét Bécs mellől hozatták, a helyi Zitterbart József kőfaragó rakta le, és ő készítette a kőből faragott ajtó- és ablakkereteket, párkányokat, kutakat is. A többi szakmunkát is helyi mesterekre bízták: a lakatosmunkát Dobrolán József végezte, a cserépkályhák zömét Pittermann József rakta le. Középen tárlókat helyeztek el, egykor metszet és éremgyűjtemény volt bennük, ma már könyvek laknak itt is. A glóbuszok 1808-ban Nürnbergben, az éggömb 1840-ben Párizsban készült, de állványzatuk magyar munka. A terem végén Festetics György kedvenc vitorlásának terve látható 1796-ból. A csodás csillár empire stílusú, és Stróbl Alajos 1883-ban készült Festetics-mellszobra is itt található.

keszthelyi-helikon-konyvtar

A műemlék tudományos könyvtárként is funkcionál, kutatóhelyiségei hétfőtől péntekig 8-16 között vannak nyitva, melyeket a pénztárban kapható kutatójegy ellenében lehet igénybe venni, de a gyűjteményről távolból is lehet tájékozódni az online katalógus segítségével.

tmoni

Forrás: Wikipédia, Főúri életforma, Helikon Könyvtár, Helikon Kastélymúzeum, Tamáska Istvánné: Magyar főúri könyvtárak : A Keszthelyi Helikon Könyvtár, Illés György: Mesélő könyvtárak. Móra, 1984.

A képek a Wikimedia Commons és a flickr.com gyűjteményeiből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép.

A YouTube-ra feltöltött videó beágyazása a nyilvános videómegosztó webhely API általános szerződési feltételeinek betartásával történt, a feltöltő/tulajdonos felhasználók felé történő általános engedélyét követve. A beágyazott videó ezen a linken található a feltöltő megnevezésével.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Műemlékkönyvtáraink
2. rész: A zirci Reguly Antal Műemlékkönyvtár
3. rész: A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár

2021.04.27