157

Április 21. ‒ A Bölcsődék Napja Magyarországon

Sulyok Attiláné írása

bolcsod-bolyai-borbolya-utca-1955

Április 21-én ünnepeljük Magyarországon a Bölcsődék Napját, tekintsünk ma tisztelettel a kisgyermeknevelőkre, az egyik legszebb hivatás gyakorlóira! A világon az első bölcsőde Párizsban jött létre 1844-ben, majd néhány év múlva már 400 hasonló intézmény működött. Az első magyarországi bölcsődét pedig 1852. április 21-én nyitották meg Budapesten, a Kalap utcában (ma V. kerület, Irányi u).

Megszervezésének előkészületeiben részt vett Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda alapítójának unokahúga, Forrayné Brunszvik Júlia is. A Bölcsődék Napja hazánkban 2010 óta államilag elismert ünnep, melyet miniszteri rendelet szabályoz, abban az évben emlékeztünk először hivatalosan azokra, akik megnyitották hazánk első bölcsődéjét.

A bölcsődék létrejötte szorosan összefügg a nagyipari termelés kialakulásával, elsősorban ott, ahol nagy számban foglalkoztattak női munkaerőt (főleg a textiliparban és a mosodákban), hiszen megoldást kellett találni a gyermekek napközbeni ellátására, felügyeletére. A bölcsődék elterjedésében jelentős szerepe volt a különböző egyházaknak, melyek karitatív-szociális tevékenységként foglalkoztak az ügyükkel. 1852 januárjában bölcsőde-egylet alakult Pesten Majer István püspök támogatásával, mely a jótékony célú gyűjtésnek és a komoly szervezőmunkának köszönhetően az első magyar bölcsőde megnyitásához vezetett. A bölcsődei mozgalom elindítása a Pesti Első Bölcsődei Egylet érdeme, melynek első elnöke volt Brunszvik Júlia. Az egylet igazgatója Rozmanith Antal, orvosa Dr. Fromm Pál lett, aki 8 éven át díjtalanul végezte a bölcsődeorvosi teendőket. Az első „bölcsőház” fővédnökének sikerült olyan magas rangú támogatót is megnyerni, mint Albrecht főherceg felesége, Hildegarde.

A hosszú előkészítő munka eredményeként 1852. április 21-én Pesten, a Kalap u. 1. sz. alatti bérház földszintjén megnyílt az ország első bölcsődéje, ahol öt szobában 38 gyermekről gondoskodtak. Eleinte 4 éves korig fogadták a szociális alapon kiválasztott gyerekeket teljes ellátással, még ruházatot is biztosítottak. A felvételnél mérlegelték a családi körülményeket – a bölcsődébe kerülő gyerekek többnyire jobb anyagi feltételek közé kerültek, mint amilyet a család tudott volna teremteni. Később a bölcsődék működtetéséhez az egyház már nem tudta a fenntartási költséget biztosítani, így megpróbálták magánszemélyek adakozásából összegyűjteni. A jótékonykodók között megtalálható volt gróf Andrássy Gyuláné, báró Eötvös Józsefné, a józsefvárosi bölcsőde pedig Erzsébet királyné védnöksége alatt működött. 1916-ban Heim Pál elindította a Központi Védőnőképző Iskolát, hogy a gyermekeket gondozók nagyobb szakértelemmel tudják végezni munkájukat.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről dr. Herczog László miniszter a Bölcsődék Napja április 21-i megünnepléséről 2010 márciusában adott ki utasítást. Ezen a jeles napon kitüntetésben részesülnek azok a bölcsődei dolgozók, akik kimagasló szakmai munkát végeznek. Ennek a fontos napnak az elismertetéséért évekig küzdött dr. Koncz József, korunk legnagyobb szakmai tekintélye, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének és a Magyar Bölcsődék Egyesületének alapítója.

bolcsode-kaman-kato-ter-1960

Foglalkozás a Hámán Kató téri bölcsődében, 1960

A gyermek nevelése elsősorban a család kötelessége. A bölcsőde a családi nevelés hagyományait és szokásait tiszteletben tartva vesz részt a gyermekek gondozásában, valamint szükség esetén törekszik a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására. Napjainkban egyre több édesanyának van munkahelye, így megváltoztak a szerepek és feladatok, az édesapák sokkal aktívabban vesznek részt a gyermek életében, napi teendőiben, mint régen. A bölcsőde feladata a rá bízott gyermekek nevelése, gondozása, az egészséges testi, szellemi, érzelmi fejlődéséhez szükséges biztonságos környezet megteremtése. Mindezt szakképzett kisgyermeknevelők segítik, emelt szintű és felsőfokú szakképesítéssel.

A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek napközbeni szakszerű gondozása és nevelése 20 hetes kortól 3 éves korig, testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés segítése. A bölcsőde iránti igény még napjainkban is meghaladja a férőhelyek számát (2011-ben 35450, 2018-ban 47169, 2019-ben pedig már 48702 férőhely állt rendelkezésre). A 2018/19-es nevelési évben mintegy 33 ezren kerültek bölcsődébe, a kisgyermekek gondozását 789 bölcsőde, 214 minibölcsőde (7-8 fős csoportok), 918 családi és 9 munkahelyi bölcsőde (5-7 fő) biztosította. A rászoruló gyermekek számára térítésmentesen biztosítják az ellátást.

A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Az ellátás kezdetén megismerkednek a szülőkkel, ismertetik velük a bölcsődei szokásokat, és informálódnak a család igényeiről. A szülő közvetíteni tudja a gyermek szokásait, igényeit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt az egyéni bánásmód kialakításában. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről, ez alapvető fontosságú a bölcsődei nevelés-gondozás kialakításában. Ez a kölcsönös, bizalmon alapuló kapcsolat hozzájárul a harmonikus fejlődéséhez. A kisgyermeknevelők mindent megtesznek azért, hogy a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségeket megelőzzék, és az együttélés szabályait könnyebben elfogadtassák a kicsikkel.

A bölcsőde az első intézmény a gyermek és a szülők életében. A szülővel történő fokozatos beszoktatás a családdal való együttműködést helyezi előtérbe. A gyermekek első napjaikat a szülővel együtt tölthetik, hogy az átmenet minél zökkenőmentesebb legyen. A kicsi és a kisgyermeknevelő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segít az új környezet elfogadásában, megkönnyíti a beilleszkedést a közösségbe. Ez az első hely, ahol a kisgyerekes családok szembesülnek a közösség minden előnyével és hátrányával. A napirend, az egyes mozzanatok ismétlődése kiszámíthatóságot eredményez, és növeli a gyermek biztonságérzetét. Az új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatás segíti alkalmazkodását, és a változások elfogadását. Az érzelmi nevelés eszközei a személyes kommunikáció, a szabad játék, a mesélés, az éneklés-zenélés. A közös élmények alkalmasak az érzelmi intelligencia fejlesztésére. A gyermekek legfontosabb napi tevékenysége a (szabad) játék, amely a gondozási műveleteken túl komoly szakmai munkát is igényel, hogy kielégítsék a gyermek érdeklődését, és új élmények szerzését biztosítsák. A bölcsőde sokat tehet annak érdekében, hogy a kicsik zenei érdeklődését felkeltse ebben a fogékony korban, mondókákkal, énekes játékokkal ismertetik meg őket.

bolcsode-bacskai-utca-1953

Bácskai utca 17/A, bölcsőde, 1953

Az elsődleges szükségletek kielégítése a gondozás során valósul meg. A kisgyermekek életkorához és az évszakhoz igazodó napirend biztosítja a játék, a mozgás és a pihenés feltételeit. Az egészséges életmódra nevelés érdekében kialakítják számukra az alapvető kultúrhigiénés szokásokat. Az intézményekben a napi négyszeri étkezés változatos étrendjét az élelmezésvezető állítja össze, mely igazodik a kicsik tápanyagigényeihez, sok zöldség, gyümölcs és főzelék szerepel benne. A korszerű étkeztetési szabályok magukban foglalják a cukorfogyasztás csökkentését, az édes italok kerülését. Az egészséges fejlődés érdekében nagy hangsúlyt fektetnek a mindennapos levegőztetésre is. Ehhez mindenütt biztosítják a változatos játszótéri eszközöket, a gazdagon felszerelt csoportszobák mellett kültéri játékokkal, hintákkal ellátott, biztonságos zöldterületek segítik a gyermekek sokoldalú fejlődését, néhol még pancsolási lehetőség is rendelkezésre áll.

A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A kisgyermeknevelő meleg, szeretetteljes odafordulással, egészséges és biztonságos környezet kialakításával – a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, figyelembe véve – segíti a gyermek fejlődését. A gondozónő feladata felébreszteni a kommunikációs kedvet kérdésekkel, odafigyeléssel, válaszokkal. Fontos, hogy a bölcsődébe járó gyermek érezze a felnőtt elfogadását akkor is, ha lassabban fejlődik. Segítik a sajátos nevelési igényű gyermekek gondozását is: a hátrányos helyzetű, lassabban fejlődő gyermekek többlettörődést igényelnek, melyet a nevelőnek biztosítani kell, szükség esetén akár szakember bevonásával is. Ezt azonban úgy kell megoldani, hogy a többi gyermek ne szenvedjen hiányt. Egy kisgyermek viselkedését társai is befolyásolhatják, mert utánozzák egymás szokásait. A pedagógusnak kezelnie kell a negatív magatartásformákat is. A legfontosabb cél az, hogy boldog, magabiztos, kiegyensúlyozott gyerekeket neveljünk!

A Bölcsődék Napja 2017 januártól nevelés-gondozás nélküli munkanap.

A címlapképen a BM bölcsőde látható 1955-ben a Bolyai utca - Borbolya utca sarkán álló villában (ma Budai Gyermekkórház "A" épület)

Sulyok Attiláné

Források: archiv.szef.hu, bddsz.hu, gondola.hu, portfolio.hu, Jo Frost: A kisgyermekkor nagy kérdései, Forrai Katalin: Ének a bölcsődében

A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezésével itt találhatók: 1. kép: FORTEPAN / Adományozó: Magyar Rendőr; 2. kép: FORTEPAN / Adományozó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény; 3. kép: FORTEPAN / Adományozó: Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely.

2021.04.21